Zártsorú városi utcakép

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

Heti okosság: Z, azaz zártsorú!


A zártsorú beépítés hazánkban nagyon gyakori városi beépítési mód. A zártsorú beépítésnek az a lényege, hogy a telek teljes szélességét, az utcai homlokvonalon, közvetlenül a járda mentén, azaz előkert nélkül beépítjük.


Közbenső telekingatlan esetén: a bal oldali szomszédos háztól a jobb oldali szomszédos házig. Így, az egymás mellett felsorakozó épületek nyílás nélküli határolófalai, tűzfalakként a közös telekhatárokon, közvetlenül egymáshoz csatlakoznak.
Tehát az ilyen, tűzfalas kialakítású oldalhomlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani.
 
Zártsorú beépítési mód esetén, az adott Település Helyi Építési Szabályzata előírhatja, hogy az épületek zárt sora helyenként, pár méter hosszal, ú.n. épületközzel megszakadhat.
 
Vagyis, zártsorúnak tekintendő az a beépítési mód is, ha az épület a telek egyik oldalhatárára illeszkedik, és az utcafronti telekszélességet legalább 50%-os hosszúságban elfoglalja. A többi részen, vagyis a másik oldalhatárig, a nyílás nélküli tűzfalig, zárt, azaz leginkább épített, tömör kerítéssel csatlakozik. Ilyenkor ezen a kerítés szakaszon létesül a személy és személygépkocsi bejárat.
A zártsor ismérve, hogy az úttest/járda és a telek beépítetlen része (kert, udvar) közé fedett átjáró készül, ami a lakást közvetlenül nem érinti.


A zártsorú beépítés mezővárosi nagygazdák lakástípusából származik, a terményt és a jószágot ezen a „száraz-kapun” vitték haza.
 
Kialakulása, a ‘módossá-válás’-sal párhuzamosan alakult, mivel a fésűs beépítést, amit ma oldalhatárosként kezelünk, az utcafronton bővítették, először ‘L”’-alakú épületté. Majd a kaput befedték, ezzel zárt sort kaptak.
 
Ez a fajta zárt beépítés egész városrészek jellegzetessége, egységes és zárt utcaképet ad, így zárkózottabb, takartabb városi életmódot tesz lehetővé.
A száraz-kapu forma gyakorlatilag napjainkban is megmaradt, még akkor is, ha nem szekerek és a jószág jut át rajta. Ma inkább gyalogos fedett átjáró és gépkocsi beálló létesül.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .