Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Várkert Bazár

2014: Magyar Építészet Éve, és Ybl Miklós 200 éve született.
Ennek kapcsán olvasom, hogy csak augusztus végére készül el a Várkert Bazár rekonstrukciója, ami ugye a Világörökség része. 🙁

Február elején, kreditpont-gyűjtésem egyik állomásaként, egy ködös, hideg napon, helyszíni bejáráson vehettem részt.

Feszített tempóban, egy délelőtt bejártuk a teljes területet. A Várkert Bazár önálló honlappal is rendelkezik, de ott a történeti összefoglaló nem teljes…

Azt Te is tudod, itt működött a híres, vagy éppen hírhedt Ifipark (Budai Ifjúsági Park), a múlt század 60-as éveitől több mint két évtizeden át, végül állaga életveszélyessé vált és egyszerűen bezárták. Most, 30 év után, végre bekövetkezik a felújítás.

Az 1870-es években ez a terület még kisvárosias, falusi területnek hatott. Ugyanakkor, a pesti oldalon, a rakpart szabályozásával, kiépült egy új és elegáns Aldunasor. Ez az ellentét indította el, a királyi kertek alatti terület rendezésének szükségességét.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Podmaniczky Frigyes vezetésével azért „lobbizott”, hogy az eredeti tulajdonos, szabályszerű építési engedélyével, a korábban lebontott saját háza helyére ne építhessen egy új háromemeletes házat, mert ezzel a királyi kertből történő kilátást gátolná.

A döntés gyorsan megszületett, a „Várkert környékén kívánatosnak mutatkozó szabályozásokra”. A Várkert alá csak alacsony, maximum egyemeletes házak építésének engedélyezését irányozták elő. Ez a kilátás problematikáját megoldotta volna, de a „kémények eredményezte füst és a háztetőkre való kellemetlen kilátás, a kis házak és apró lakosztályok bűze, élvezhetetlenné tennők a várkert legszebb részét”.

Így a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a telek megvételére voksolt, a területet a királyi kerttel történő összevonásra javasolta, és házon belül, saját mérnökét Reitter Ferencet bízta meg a tervezéssel.
A terv mellé mellékelt költségvetés a kisajátítási, további bontási és az építési munkába fektetett összeg jelentős részének megtérülését ígérte, az épületbe tervezett elegáns Bazársor hasznából.

Azt olvastam, ez az egész ügy cca. 3 hét alatt lezajlott! Szlávy József miniszterelnök, Bécsben az uralkodónál, Ferenc Józsefnél is prezentálta a megnyerő tervezetet, ahol a költségek is szóba kerültek. Megegyezés arra született, hogy az udvartartás költségeinek tetemes részét kell a „királyi várlak és így közvetve a fővárosnak szépítésére fordítani.”

Nem maradt más hátra, csak a művészi és építő munka. Vagyis felmerült a tervek átalakításának, művészibbé tételének igénye, hisz Reitter terve a királyi engedély megszerzésének volt kelléke. Maga a terv nem is maradt fenn, csak egy fametszet ábrázolja a látványt.

A várkerti együttes, a lakóházak, a bazár és a kioszk egységes arculati kialakítása, vagyis a királyi épületek tervezése a kor legjelentősebb építészére, Ybl Miklósra várt…

Amint lehet, látogass el ide, nézd meg majd élőben, nézd meg majd készen! Addig is nézelődhetsz fentről a Várból, lentről a Duna partjáról, illetve akár itt: http://www.varkertbazarinfo.hu/