Változásértesítő
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
E heti okosság: Ismét megújul(t) az építésügy
E hét elején újabb jogszabályok változtak. Hétfőn, 13-án, a vadonatúj 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, 10 darab, korábban hozott, építésüggyel összefüggő kormányrendeletet/jogszabályt módosított.
Jelzem, még nem értem az olvasgatás/tanulmányozás végére, folyamatosan napirenden van, azaz „minden napra egy mese”-szerint haladok…
Még van egy bájos adalék, két hétig, azaz június végéig átmeneti időszak van, vagyis a valódi változás július 1-jén lép hatályba.
Az OTÉK-ba is belenyúltak, de a legtöbb Építtetőt érintő változás, az Egyszerű bejelentéssel függ össze.
Azért mondom ezt, mert az Egyszerű bejelentés, ami a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozott, és Egyszerű bejelentésként működött eddig, 1-jén megszűnik. Pedig már olyan jól tudtam! 🙂
Szóval lesz, csak teljesen új formában:
Az Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg.
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele:
a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, az alábbi munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció (PDF/A formátumban) -t készíti el, társtervezők igénybevételével:
– Aláírólap tervjegyzékkel
– Helyszínrajz
– Kitűzési helyszínrajz
– Utcakép
– Eltérő szintek alaprajzai
– Metszetek
– Homlokzatok
– Tartószerkezeti tervek (statikus tervező)
– Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve (épületgépész/épületvillamossági tervező)
– Műszaki leírás
– Tervezői költségvetési kiírás
Most nem untatlak a dokumentáció egyes pontjainak kibontásával és értelmezésével. Aki nálam rendelt házat/tervet, az a Megbízó eddig is ezt megkapta, vagyis egyszerűsített kiviteli tervet készítettem el az építési engedélyezési eljáráshoz, majd az egyszerű bejelentésnél is hasonlóan jártam el, hiszen építeni csak tervekből lehet!
Fontos új adalék is bekerült a törvénybe, ami eddig teljesen más formában keringett a neten. Ez a kötelező Tervezői művezetés. Ez annyira szépre sikeredett, hogy eredetiben idézem:
A Tervező – az Építtetővel kötött írásbeli szerződésnek megfelelően – minimum 6 alkalommal tervezői művezetést végez. Ennek keretében közreműködik az kivitelezési tervekben meghatározott épület megvalósítása érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását. A tervező a tervezői művezetés során az építész szakma reprezentánsa is. Munkája, kiállása, szaktudása nem csupán saját, de az egész építész közösség értékmérője.
Wow, a végére hagytam a leglényegesebbet:
A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot
– nem ellenőrzi, így
– sem műszaki ellenőri,
– sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el,
vagyis ilyen jellegű felelősséget nem vállal át!
Könnyű dolgom van, mert ha az általam tervezett lakóépületet én kivitelezem, akkor tervezőként ellenőrzöm a saját felelős műszaki vezetésem. 🙂
Ha az általam tervezett épület kivitelezésénél az építési műszaki ellenőrzéssel bíz meg az Építtető, mert éppen nem velem építtet, akkor építési műszaki ellenőrként minősíthetem a tervezőként alkotott tervemet. 🙂
Jelzem, egy főnyeremény vagyok! 😀
Az elektronikus naplóban különböző szerepkörökkel bízhat meg az Építtető (vagy a Meghatalmazottja). Mivel természetes személyként egyetlen NÜJ számom van, de több jogosultsággal rendelkezem, így egyetlen névvel és hozzárendelt NÜJ számommal, az adott elektronikus naplóban kb. 4 szerepkörrel is bírhatok, ha én kivitelezek. Lehetek egyszerre:
– az Építtető meghatalmazottja;
– tervező (tervezői művezetés);
– napi jelentésért felelős személy;
– felelős műszaki vezető.
Ha én terveztem, de nem én kivitelezem az épületet, lehetek egyszerre:
– az Építtető meghatalmazottja;
– tervező (tervezői művezetés);
– építési műszaki ellenőr.
Ez klassz!
A változásokhoz gratulálok a Mérnök kamaráknak és a
mérnök társadalomnak.
Végre pénzt csikarhatnak a szerencsétlen építtetőn a gépész és a villamos tervezők.
Az a több százezer ház, ami idáig az Ő áldásos tevékenységük nélkül készült el idejétmúlt.
Az a villanyszerelő, vagy csőszerelő aki több száz házat keltett életre, egyszerre hozzánemértővé vált , azzal a tervezővel szemben, aki családi házat talán soha nem is tervezett !!
Gratula, gratula. Éljen társadalmunk új pillére a MÉRNÖK !
Kedves Tibor!
A változásokat nem a Kamara hozta. Ha figyeli az építésügy változásait, láthatja, mennyire sokszor változik, mert nincs kiforrva a dolog, az intézkedések azt sugallják, nincs megfelelő műszaki múltja, gyakorlata a törvényalkotóknak. Érzésem szerint másolni szeretnének egy meglévő európai rendszert, a németet, de ez nem megy egyik napról a másikra.
Azt gondolom, a mérnöki munkának igenis van értéke, sőt létjogosultsága is. Az építkezés nem kis feladat, sokszor érzem azt, hogy aki már egyszer a haverokkal egy szabad szombaton járdát betonozott, az mondja a meg a tutit a családi házak építésénél.
Amit ehhez még feltétlenül hozzá tennék, hogy a dolog a gyakorlatban fog eldőlni. Lesznek olyan mérnökök, akik beírják majd a naplóba, hogy kint voltak és minden rendben van, és lesznek olyanok, akik valóban elvégzik ezt a kiszabott munkát.
Ha a hozzászólását személy szerint nekem intézte, akkor visszautasítom azt, hisz Ön nem ismeri a munkáimat, így nem tudhatja, hogyan vezetek le egy kivitelezést.
A pénz kicsikarásáról meg az jutott az eszembe, hogy amit a mérnök -esetleg- „ingyen” ad, annak – a munkát „ingyen” elfogadók számára – nincs is értéke. Pedig van, ahogy például az Ön munkájának is van értéke.