Túlkerítés…?!
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
Túlkerítés esetei
Ne ijedj meg, ez bizony magyarul van! 🙂 És azt jelenti, hogy a telekingatlan a jogi telekméreten túl van kerítéssel körbekerítve, tehát az Ingatlannyilvántartásban szereplő telekméreténél általában nagyobb területet kerítettek be.
Ennek a túlkerítésnek két fő esete fordul elő:
– kerítés helye a szomszédos telekingatlan területén áll,
– a telekingatlan homlokvonala az utca (vagy egyéb „közterület”) területéből vesz el.
1. eset:
Amikor a szomszéd kárára arrébb helyezik a közös telekhatáron telepítendő kerítést, arra azt mondjuk, hogy birtokháborítás történt. Általában 30-50 cm-rel nem szoktak az emberek foglalkozni, de nagyobb méreteltérés már „fájdalmasabb” lehet, így aztán itt kezdődhet akár egy jó szomszédi pereskedés.
Aki egy ilyen esetben túlkerít (mert a szomszédos ingatlan éppen még nem művelt/nem beépített, és a kerítés építése idején nem is tiltakozik ez ellen senki!), cselesen talán arra gondol, hogy ha 15 éven át ezt az állapotot fenntartja, övé lesz a szomszédból/szomszédtól elkerített terület, hiszen azt elbirtokolta a szomszédtól.
De téved! Ha ez a túlkerítés belterületen, azaz lakó- vagy üdülőterületen történik. Ugyanis a jog: belterületen nem ismeri az elbirtoklás fogalmát!
2. eset:
A telekingatlan homlokvonala a közterületből birtokol valamekkora telekrészt. Ilyen esetnek is sokféle kimenetele lehet, például a fővárosi agglomerációban sok Önkormányzat újabban ellenőrizteti a közterület méreteit, jogi határait, mert „hiba” esetén bírságot róhat ki, vagy kötelezheti a túlkerítőt a túlkerített ingatlanrész megvásárlására, ahol bizony a m2 árakat előre lefektetik.
Figyelj csak! Amikor kiszaladsz a piacra és veszel pl. paradicsomot, ott egy zacskóba Te válogatod össze a gyümölcsöket, majd az Árussal megméreted azokat és azután fizetsz! Amikor több millió forintért veszel építési telket, ezt a jó szokást miért nem ismétled?
Most éppen van olyan munkám, ahol ez elmaradt…
Geodéziai felmérést a telekingatlan lejtésviszonyainak a feltérképezésére rendeltem. A Geodéta, a helyszíni méréskor bizony feltárta azt a tényt is, hogy kb. 6 db, egymás mellett lévő telekingatlan esetében, az utcai határvonalak mintegy méternyi távolsággal arrébb helyezkednek el a közterület kárára…
Ez a „szépséghiba” most bukott ki: az Építtetőm által megvásárolt ingatlanra bevezetett közműcsatlakozások közül a vízóra és a villanyóra nem a megvásárolt telken áll jogilag, hanem a közterületen, bár az utcai kerítésen belül!
Az Építtetőm jóhiszeműen járt el, amikor a közüzemi szolgáltatóktól megkérte a közműcsatlakozásokat, illetve ki is építtette azokat!
Csakhogy itt is fennáll a túlkerítés ténye, mivel a meglévő kerítés nem a jogi telekhatáron áll…
Tanulság: telekingatlan vásárlásakor szánj időt és pénzt az ellenőrzésre! 😉
Tisztelt Térképző!
Szomszédom a régi dróthálós kerítés helyére 20 cm széles zsalukőkerítést épített az ingatlanok teljes hosszában (44 méter), viszont nem egyenesen, hanem elgörbítve, ezáltal leválasztott 3 nm-nyi területet a telkemből (kisváros belterület)
A földmérő szerint a kerítés egész alapja a telkemen van és ezen felül van az elkerített terület. Tudom, hogy az OTÉK szerint saját telken kell(ene) állnia a kerítésnek.
Kérdésem: Beépítettség szempontjából az elkerített 3 nm hová tartozik? 30%-os beépíthetőség van, a földhivatali nyilvántartás szerint nekem jelenleg 29,9% a beépítettségem.
Úgy tudom- bár jogszabályt nem találtam rá és megköszönném, ha tudna adni- hogy a kerítés által elfoglalt terület nem számít bele a beépítettségbe, de az elkerített 3 nm, az hová tartozik? A telkek nem megoszthatóak a HÉSZ szerint. Jogilag hogyan lehetne rendezni az elkerített terület sorsát a bontáson kívül?
Ha eladnám az ingatlanom és a vevők felméretik akkor mi a hivatalos adat? A tul. lap szerinti terület vagy a kerítés által behatárolt ténylegesen birtokolt terület?
Köszönöm.
Kedves Mariann!
Egy ingatlan beépíthetőségét az ingatlan-nyilvántartásban szereplő m2 adat határozza meg. Építéshatóság nem mér/ellenőriz ilyen adatot a helyszínen.
Amennyiben az Ön ingatlanából az Ön beleegyezése nélkül elkerítettek, az jogsértő magatartás…
Az adás-vételnél ez valódi problémává válhat, ha az új Tulajdonos felméreti a telekingatlant…
Üdvözlettel:
a Térképző