Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Dokumentumkutatás

Egy többlakásos társasház IV. emeleti lakásának átalakításának/felújításának megtervezésére kaptam megbízást. A társasház Közös-képviselőjétől beszerzett alaprajz csupán kiindulópontja volt a tervezésnek:

Ez a tervecske kb. a lakás és a társasház többi lakásának szerkezeti kialakítását mutatta, de a valós tervezéshez szükséges méretek hiányában mindössze egy funkcióséma tervezését támogatta. Ilyen esetben a lakás helyszíni szemrevételezése és felmérése mellett, célravezető lehet a tervtári kutakodás.

Építész tervezőként erre lehetőségem van a Budapest Főváros Levéltárában kutakodni, napjainkban érvényes helyrajzi szám szerint:

Eredménnyel jártam, fellelhetők voltak az eredeti 1911-es tervek! Igazi, papírra rajzolt tervek!

Mi több, neves korabeli építész-páros által tervezett bérházi tervállományra bukkantam, vagyis Haász Gyula és Málnay Béla terveire. „Málnai Béla kezdő éveiben különböző építész kollégáival társulva sok pályázaton vett részt és többször díjat vagy megvételt is nyert. Lechner irodája után Lajta Béla műtermében kezdett dolgozni (aki egyébként csak három évvel volt idősebb nála), majd 1907-től saját építészirodát nyitott Haász Gyulával társulva. Az 1877-ben született Haász a Műegyetemen Hauszmann, Steindl és Cziegler tanítványa volt. Diplomája megszerzése előtt Franciaországban és Olaszországban, valamint Németország déli részén tett tanulmányutat; végzett építészként pedig Bécsben tartózkodott hosszasabban, ahonnan Észak-Németországba is eljutott. Egy újabb olasz tanulmányút után alapította meg a Málnay Bélával közös építészirodát.”- (epiteszforum.hu/malnai-a-berhaz-mester) 🙂

A tervezett lakáskialakítás funkciósémáját az eredeti tervek ismeretében a valós méretekhez igazítottam, ügyelve a teherhordó szerkezetek megtartására. A tervezett haránt-irányú válaszfalbontások megvalósíthatóságát Statikus kollégámmal is ellenőriztettem, tervtári dokumentumban a födémek rejtett acélgerendáinak nyomvonalát a helyszínen mennyezeti hajszálrepedések megléte is igazolta.

Ezek a gerendák teherhordási irányába eső hajszálrepedések nem utalnak a tartószerkezeteken valódi használhatósági, teherbírási elégtelenségre! Így, általában egy meglévő épületben a 10 cm-nél vékonyabb falazatok többnyire bonthatók, mert azoknak az épület merevsége szempontjából tartószerkezeti következményei nincsenek! Mindezek ellenére a tényleges válaszfalbontások előtt a meglévő/bontandó válaszfalak feletti acélgerendákat egy-egy ponton alá kell dúcolni és ki kell ékelni, majd az új gipszkarton válaszfalak profiljainak elhelyezése után ezek a támaszok már eltávolíthatók!