Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Talajmechanika

Ha követed a blogom, tapasztalhatod, sokféle munkámból mutatok ízelítőt. A legutóbbi, szerdai bejegyzésem folytatom ma, azzal az új fejleménnyel, hogy Emília, az általa kiszemelt építési telekre talajmechanikai vizsgálatot rendelt.

Nagyon helyesen, szeretne biztosra menni! Tehát még nem vásárolta meg az építési telket, de saját érdekében készíttet velünk egy talajmechanikai szakvéleményt, mert az ingatlan feltöltött területen fekszik.
 
Amit tudni lehet, a feltöltés alatt mészkőréteg található, a környéken gombapincék vannak. Hogy ez a szilárd mészkőréteg milyen mélyen van, illetve a feltöltés tulajdonképpen miből is áll össze, azt Talajmechanikusok helyszíni fúrással és laboratóriumi vizsgálatokkal határozzák majd meg, és a megismert adatok ismeretében javaslatot tesznek a helyes alapozási mód kiválasztására.

Amit a lejtős és rézsűkkel tarkított telken szemrevételezéssel megtapasztaltam, hogy a telek hátsó, jelentős területű része nagyon friss feltöltés:
– egyrészt nincs rajta gyom,
– másrészt az én 62 kg-os súlyom alatt is besüppedt a szeméttel teli földfelszín. 🙁

A telket, mérőszalaggal közelítőleg kitűztük, majd az építési hely határain jelöltük ki a fúrások helyét, a négy sarokponton, mert ezen fúrások eredményeit interpolálni fogják.
Elöl hagytunk 5 m-t előkertnek, oldalakon 3-3 m-t oldalkertnek, és hátul 6 m-t hátsókertnek. A négy fúrás és a minták vétele 2 órát vett igénybe, a négy sarokponton. A mészkőréteget mindenhol elértük, természetesen nem egy magasságban.

A helyszíni vizsgálat lépései:
– fúrás-pontok kitűzése;
– a távirányítóval ellátott lánctalpas fúróegységgel pontra-állás, gép rögzítés;
– fúrófejjel mintavétel, mely mintákat légmentesen zárt nylon-zacskóba, jelölt felirattal, a jegyzőkönyv szerint egymásra rakjuk (egy tesco-s táskába! 🙂 );
– fúrófejek cseréje fúrószárra, melyet a hidraulika nyom a talajba. A legmélyebb pontot, ahol a mészkőréteg van, a változatos terepcsatlakozáshoz mérten: 4,3 m-es mélységben találtuk meg.

A minták vételekor még a zacskókba bele is szagoltunk, szimatolva kerestük a gombatrágya nyomát.
A fúrások téglatörmeléket, habarcsmaradványokat tartalmaz, ezen kívül szemetet is. A laboratóriumi vizsgálatok pontosan feltérképezik majd a talaj összetételét, a szakvélemény majd olyan komplett javaslatokkal áll elő, melyek lehetővé teszik a biztonságos alapozás mikéntjét.

Ezen lehetőségek megismerése után dönti el Emília, hogy érdemes-e megvásárolnia a telket, annak ellenére, hogy már ez a munkálat az Ő költsége volt. Most dolgozik a laboratórium, majd a mérnök kollégák összeállítják szakvéleményüket.
 
Egyelőre bizakodom, a szomszédos ingatlanokon is házak állnak! 😉