Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Szalmaházak?

Múlt hét végén ismét képzésen voltam. De nem is akármilyenen, és remekül éreztem magam.
Már említettem, hogy nem csak hagyományos építés-technológiákkal tervezek és építek lakóházakat, hanem a könnyített szerkezetű polisztirolbeton lakóházak folyamatosan ellenőrzött és minősített tervezőjeként (is) dolgozom, és általában érdekel minden, hazai viszonylatban alkalmazható építési mód.

A képzésen egy régi-új építéstechnológiával ismerkedtem: a szalmabála-építéssel. A fő építési termék itt a szalma, ami a gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab…) cséplése után, a növény megmaradó szárrésze. Alkalmazzák állatok takarmányozására, meg az istállóban tartott állatok almozására is.
 
Persze használják fűtésre, meg tetőfedésre is, sőt a kézművesek fonással egyszerű használati tárgyakként (szalmakalap, szalmadísz, szalmakosár…) hasznosítják újra.

A szalmabála építőanyagként csak hasábbálázó géppel alakított formában alkalmas, ahol a bála 100 x 50 x 30 cm körüli méretre alakított és kellően tömött.
 
Kik építkeznek így? Manapság nem feltétlenül a természeti népek! Inkább azok, akik egyrészt nagyon ökotudatosok, vagyis környezettudatosak, így otthonukat is egészséges/természetes építőanyagból álmodják meg, másrészt rendkívül takarékos megoldásban gondolkodnak nem csupán az építéskor, hanem a későbbi üzemeltetéskor is!
Ma egy hasábbála ára 250-500 Ft körül mozog, és egy földszintes cca. 100 m² alapterületű lakóházhoz körülbelül 700-800 bála szükséges. De tudod, ez csak egy építési termék, kell költeni sok minden másra is.
 
A szalma-bála falazat legtöbbször fa anyagú teherhordó vázszerkezet közé ékelt és kötésben felrakott szalmabálákból áll, ezáltal a homlokzati határoló falat tulajdonképpen teljes vastagságban hőszigetelésnek tekinthetjük. Laboratóriumi vizsgálatok alapján egy ilyen szalmabálafal U = 0,10-0,15 W/m²K (hőátbocsátási tényező) értékkel bír. Ez manapság igen szép eredmény, hisz a hazánkban hamarosan szigorodnak a hőtechnikai követelmények, várhatóan 2018.január 1-je után betartandó határérték határoló falazatok tekintetében: 0,24 W/m²K lesz.
 
A technológia az USA gabonatermő vidékeiről származtatható, az 1900-as évek kezdetétől. A mezőgazdaság gépesítése és az ottani vándorló állattartás során szalmafelesleg keletkezett, amit a bevándorló tömegek lakásigényének kielégítésére fordítottak.
 
A Nebraskában épülő első házak teherhordó falai – a kiselemes építéstechnológiához hasonlóan – kötésben rakott szalma-téglákból épültek, némi faanyagú sarokmerevítéssel.
 
Valószínűleg ebből fakadt a faváz megjelenése, ami ma az inkább elterjedt építési mód. Teherhordó váz a faszerkezet, a vázkitöltő falazat a szalmabála.
 
Persze itt nem állt meg a technológia fejlődése, hiszen már Ausztriában gyártanak előreszerelt falpaneleket, fa kerettel és szalmabála kitöltéssel.
 
És persze a meglévő épületek utólagos falszigetelésére is felhasználható a szalmabála.
 
A szalma szóhoz gyorsan hozzárendeljük, hogy könnyen lángra kap. A laza szalma esetében ez kb. így van, de a falazatként jól tömörített és két oldaláról vakolattal védett esetben, a szalmabála kevésbé éghető, mert a vakolat megóvja az esetleges külső gyújtóhatástól, no meg az égéshez szükséges oxigén utánpótlástól.
 
Az ÉMI már megvizsgálta a kétoldali agyagvakolattal ellátott szalmabála-kitöltésű, nyílás nélküli teherhordó falszerkezetet, és azt B tűzveszélyességi osztályba sorolta, nehezen éghető besorolással, 45 perc tűzállósági határértéket igazolt.
 
Másik félelmünk, hogy a csapadék és a talaj felől érkező nedvesség megtámadja a szalma-bálából épült épületet. A szalmabála-épületeket vízszigeteléssel ellátott alap- és padlószerkezetről indítjuk, a szalma-bála falat vakolással és határozott ereszkiüléssel védjük.
 
Még a rágcsálókat is emlegetjük, de ellenük is létezik védelem: tömör és vakolt falazat, ami repedésmentes, a kritikusabb helyeken (nyílászárók környéke) fémháló (közönséges csirkeháló) beépítése.

Hogy lesz-e szalmaházam? Rendelj egyet tőlem!
Egyelőre a szakirodalmat tanulmányozom, és első lépésként, a hazai szalmabála-építés „Úttörőivel” felvettem a kapcsolatot. 🙂