Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Osztatlan közös tulajdon

Irén rendelkezik ingatlantulajdonnal. De olyannal, ami osztatlan és közös egy másik Tulajdonostárssal, kb. 60 éve…
A valóságban az apró ingatlant, ami mindössze 420 m², kerítéssel már ketté osztották, idestova 25 éve.
Az épület-együttes is két részből áll, de az ingatlan jelenlegi előírások szerint túlépített, és az építési helyen kívül áll a lakóépület.
 
Irén nem csupán felújítani szeretné a házrészét, hanem bővíteni is.

Az elvi ábrán szaggatott vonallal ketté osztottam a telket, ahogy most a telekrészeket elválasztó kerítés áll, és különböző színekkel jelöltem a jelenlegi állapot szerinti épületrészeket.
 
Irén által használt jobb oldali telekrészen összesen cca. 69 m² épület áll. A Tulajdonostárs telekrészén összesen cca. 96 m² épület áll. Ezek együttesen 165 m² t tesznek ki, tehát a telekingatlan túlépített: mivel a megengedett beépítettség szerint, ami itt 25 %, csupán 105 m² földszinti alapterület beépíthető. (420 x 0,25)
 
Tehát, ha Irén a saját épületrészét elbontatja, akkor csak szabályosan építkezhetne. Az imént számolt beépített alapterület, ami ugye 105 m², és amiből a Tulajdonostárs most 96 m² -t birtokol, e törekvést lehetetlenné teszi.
 
Ha a Tulajdonostárs a tárolóját lebontaná, akkor a 105 m² alapterületből az Ö maradék lakrésze elfoglal cca. 70 m²-t, így maradna 35 m². Ez borzasztóan kevés alapterület, ami Irénnek jutna.
 
Az övezetben engednek kétszintes házat is, elvileg még egy szinten lehetne produkálni ezt a 35 m²-t, így két szinten cca.70 m² bruttó terület, ami nettóban csak cca. 50 m² lehet, és belül elvesz sok alapterületet a lépcső is…

A fenti ábrán a szabályos építési helyet ábrázoltam, vagyis a narancs színű területre lehet elhelyezni szabályosan lakóépületet, mert az övezetben oldalhatáron álló építési mód az éppen aktuális beépítési mód!
 
Ebből jól látszik, hogy a jelenlegi, telken álló épületek, ill. egyes részeik kívül esnek ezen a területen, így hirtelen azt sem tudom elgondolni, hogy a Tulajdonostárs megmaradó fő épületrészéhez hogyan is lehetne az esetleges új épületrészhez csatlakozni, hiszen az pláne kívül esik az építési helytől.
 
A jelenleg érvényben lévő szabályok nem kedveznek Irénnek, ha csak Ő saját telekrészén szeretne új épületet építeni. Hogy a Tulajdonostársa mit akar a saját részével kezdeni, azt ugye nem tudjuk, de kényszeríteni bármire is lehetetlen.
 
A meglévő épületrészeket azonban felújíthatják, de hozzájuk további épületrészek nem építhetők.
 
Új építés esetén a jelenlegi telekhasználat sem tartható, mert a Tulajdonostárs területére eső építési hely jóval kisebb, mint az Irén telekrészére eső.
 
Ha mindketten, összefogva, új építésbe kezdenének, akkor valamilyen ehhez az ábrán lévő „halmazokhoz” kellene hasonlítani az új beépítésnek a földszinten, és ugyanekkora alapterülettel egy következő szint is beépíthető lenne, akár 2x 105 m² = 210 m²-es két lakás megvalósulhatna.

De a kerületi Főépítész Úr szerint ez sem járható út, mivel az övezeti előírás ekkora telekméret esetén csupán egy lakás létrehozását teszi lehetővé… 🙁
Erre nyilván találnánk valami kényszerű, de „papírozható” megoldást, de itt úgy érzem, hogy a Tulajdonostárs építkezésbe vonása lenne a valódi kihívás! 🙁
 
Tanulság: ingatlan vásárlása előtt szánj időt és pénzt a fejlesztési lehetőségek felkutatására és ellenőrzésre, még akkor is, ha nem osztatlan közös tulajdon a megvételre kiszemelt ingatlan!