Mire jó a tetőtér?
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
E heti okosság: Tetőtér
Egyszerű a válasz: Lakótérré lehet alakítani!
És hol lehet tetőteret beépíteni? Magastető alatt! 🙂
A magastetőről már írtam pár sort, lapozz vissza!
A tetőtér képzést alapvetően két nagy csoportra bontanám, mert:
1./ létezik az az eset, amikor a padlástér meglévő kubatúrája lehetővé teszi a tér beépíthetőségét;
2./ és van olyan eset, mikor térdfalak építésével teret növelünk, padlás helyett eleve tetőteret építünk. A térdfalat is bemutattam, keresd csak vissza!
A fenti két eset megvalósulhat
– meglévő épület és
– új építésű épület esetében is, ahol eleve tetőteret tervezünk!
Ha tetőtér beépítésen gondolkodsz, először vedd számba a hátrányait és előnyeit… Igen, Te magad, egyedül! 🙂
De első lépésként a tetőidomod alá képzeld el ezt a teret, így:
Nézd, segítek még:
Második lépésként ne feledd, hogy oda fel kell jutnod, vagyis lépcső is kell a megközelítéshez. Lépcsőről is értekeztem eleget, lapozz újra vissza!
A harmadik dolog, ha huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget kívánsz ott létrehozni, pl. szobát, akkor az átlagos belmagasságnak a 2,50 métert el kell érnie.
Negyedik dolog: a statika, vagyis a meglévő épületnél a meglévő padlásfödém, zárófödém alkalmas lesz a többletterhekre? És az épület alapozása is megfelelő?
Ötödik dolgot a „magyar ember kisördöge” súgja kérdésként: Kell-e rá építési engedély? Kell, ha épületszerkezeti beavatkozás szükséges a tetőtér megvalósításához! Gondold csak végig, az előző 4 dolgot! 😉