Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Mi az a manuálé?

Semmi extra dologra ne gondolj! Ízleld a szót: manuálé. Melyik szóból származhat? Igen, a manuális szóból, ami: kézzel végezhető, kézi -t jelent.
A manuálé tehát nem más, mint mérési jegyzet.
Ki készít manuálét? Például Te is készíthetsz! Amikor felméred átváltoztatni kívánt lakásodat, mielőtt e-mailen elküldöd nekem! 🙂 Én – átváltoztatási munkáim révén – viszonylag sokat készítek.

Mérési jegyzet

A manuálé a felmérés helyszínén készül, a felmérendő tér, vagy objektum összefüggő vázlatát adja, tehát méretezett szabadkézi rajz. Olyan, nagyfokú alapossággal készülő rajzok, melyek minden fontos részletet megjelenítenek egy adott térről.

Alaposságon itt azt értem, hogy minden olyan információt tartalmaz a manuálé, melyből rekonstruálható a tér, az adott helyiség, az épület…, akkor is , ha a manuálét csak később, 1 hét vagy akár 2 év elteltével kell majd használnod! Akkor vagy igazán profi, ha az általad elkészített manuálét egy – a felmérés helyszínén nem járt – másik ember is képes értelmezni, feldolgozni!

Tudom, most azt mondod, mérsz egyet-kettőt, lefényképezed az okos kis telefonoddal és kész! Nem! Igen! Lefényképezheted, ez is segít a rekonstruálásnál, de a mérés a legfontosabb!

Fussunk neki! Példaként készítsünk manuálét! A helyiség alaprajzát kell megrajzolnod, és ezen az alaprajzon kell minden, helyiséggel kapcsolatos információt megjelenítened!

Szükséged lesz mérőszalagra, papírra, ceruzára, (radírra), és egy kemény alátétre, melyet most mobil asztalként használhatsz.
Belépsz a helyiségbe, és körülnézel.

És szemmel megnézed az alakját, az arányait is igyekszel megfigyelni, ennek megfelelően rajzolsz egy téglalapot, négyzetet! Az oldalhosszúságait pedig megjeleníted! Ezt a megjelenítést kótázás-nak mondjuk. Hosszú ó betűvel és szigorúan egy t betűvel ejtjük ki! Minden oldalának hosszát megméred, és ha a szemben lévők nem egyeznek, akkor azokat is feljegyzed.

Ahol beléptél, ott van egy ajtó. Megméred a szélességét és magasságát. A tok legkülső méreteit mérd! Azt is mérd le, milyen távol van egy sarokponttól. Figyeld meg, milyen irányban nyílik az ajtószárny, és jelöld rajzodon!

Kis kitérő: balos ajtó, jobbos ajtó? Az ajtónak megkeresed azt az oldalát a kettő közül!, melyeken jól látod az ajtópántokat, idegen szóval zsanérokat. Szembe állsz a csukott ajtóval, a pántos oldalán! Ha a pántok a jobb kezed irányában helyezkednek el: az ajtó jobbos, ha a bal kezed irányában, akkor meg balos. Ugye, ez is rém egyszerű!?

Nézz le, van küszöb? Jelöld azt is! Az ajtó-méretet pedig írd le oly módon, mintha egy törtszámot írnál le. Rajzolj az ajtó tengelyébe egy, falra merőleges hosszú vonalat, és (általában) a nyíló szárnnyal ellentétes oldalon, a számlálóba írd a szélességet, a nevezőbe a magasságot!

Ablaka is van a helyiségnek! Ugyanúgy jársz el, mint az ajtó esetében, azzal a különbséggel, hogy a magasságnál két méretet kell majd jelölnöd. Mert az ablak nem a padlótól indul. Van neki mellvédmagassága, idegen szóval parapet-je!

A jobbos, balos ugyanúgy működik, mint ajtónál, de itt nem kell keresgélned a zsanéros oldalt, mert nagy valószínűséggel a helyiségbe befelé nyílik az ablakszárny, és jól látod melyik oldalon van, hisz szemben állsz vele! A nyitás irányát szaggatott vonallal jelezd! Ó, a tied egy kétszárnyú ablak? Semmi nincs veszve, az elsődleges szárnyról kell eldöntened, jobbos-e, vagy balos. Az az elsődleges szárny, amelyiken a kilincset látod. Ezt a szárnyat nyitod először!  🙂 Egy kis „j” vagy egy kis „b” felirat a rajzodra kerülhet.

A méretek megjelenítése olyan mint az ajtónál, kifelé írod fel, a falra merőlegesen húzott vonalra, a számlálóba a szélességét, a nevezőbe a magasságát. A parapetet, vagyis a padló és az ablak közötti távolságot a fallal párhuzamosan, az ablak helyiség felőli oldalára írod, m= vagy pm= felirattal.

Még pár szó a kótázásról: ha a méretvonalon egy-egy hossz szakaszát 45º-os vonalkával lezárod, úgy a szakaszok önálló hosszát ábrázolod. Ha a szakaszok hosszát nyíllal zárod, akkor tulajdonképpen arra gondolj, hogy a mérőszalagod kiindulópontjától a mérendő teljes falhosszon, minden közbenső adatot, a kiindulás képzeletbeli origójától mért értékként, egyenként olvasgatod le.

Ábrámon az ablak kótázásánál látod mindkét megoldást! Méreteket mindig balról jobbra, és alulról felfelé irányba írunk és olvasunk! Az építész pedig a 100 cm alatti számokat kiírja cm-ben, a 100 cm-t pedig 1,0 nek, vagyis 1 méternek veszi, innen felfelé az egész szám a métert mutatja, és az egész jel után a centimétereket értelmezi! 🙂 1,23 = 1 méter + 23 cm!

A valóságban ezt ketten csináljuk, aki a manuálét rajzolja az képviseli az origót, a másik húzza a szalagot és a pontokat egyenként hangosan leolvassa, az Origó-ember meg rögzíti és ismétli! 🙂
Jövő héten folytatjuk!