Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Még mindig zöldfelület…

Múlt pénteken, a zöldekkel kapcsolatban ígértem, mutatok néhány zöldfelületi „trükköt” is…
Már tudod, hogy számítással kell igazolni a telek zöldfelületi mutatóját. Ehhez a bizonyos számításhoz vannak bónusz megoldások…

Ilyen attraktív megoldás, mikor a kertet, illetve annak egy részét a teraszra költözteted! A terasz elnevezése azonnal megváltozik, hisz zöldtető/tetőkert lesz!

A zöldtető rögtön két fő típusra osztható, hisz van belőle extenzív és intenzív is! ( az intenzívnek kis testvére a félintenzív )
 
Extenzív zöldtető: Födémen épített, 8-20 cm termőréteggel borított, tág tűrésű növényfajokkal beültetett vagy vegetációs paplannal kialakított egyszintes (gyepszint) zöldfelület, amely megfelelő vízelvezetéssel rendelkezik, és alapvetően alacsony fenntartási igényű és/vagy önfenntartó fejlődésre képes. Vagyis elegendő, ha ráesik az eső, és napsugár éri. Ez olyan speciális zöldfelület, amelyet csak minimális mértékben kell gondozni, területén a természeti és ökológiai törvényszerűségek többé-kevésbé zavartalanul érvényesülnek.
 
A másik, az intenzív zöldtető: Födémen épített, legalább 40 cm termőréteggel borított, gyepszinten zárt, cserje és/vagy lombkoronaszinttel is rendelkező zöldfelület, amely megfelelő vízelvezetéssel rendelkezik és funkciójában, kialakításában, fenntartásában a természetes talajon épített kertekhez hasonlítható. Ez már olyan zöldfelület, amelyen belül az emberi beavatkozás és fenntartás a meghatározó, és amelynek rendszeresen fenntartásáról a tulajdonos, vagy az üzemeltető gondoskodik.
 
Összefoglalva a tetőkert: Mindig födémen épített, intenzív, (félintenzív) és/vagy extenzív zöldfelületekkel tagolt, legalább 25%-os lombkorona borítottsággal rendelkező külső tartózkodótér (szabadtér), melynek részeként terasz, burkolt közlekedősáv, esetleg sport-, játszó-, és vízfelület is kialakítható, amely megfelelő vízelvezetéssel rendelkezik és a természetes talajon épített kertekhez hasonló funkciókkal, téralakítással rendelkezik, emiatt rendszeres fenntartást igényel.

Másik attraktív megoldás, a vízfelület kialakítása. Itt is több megoldás lehet, a vízfelület jellegéből adódóan:
– természetes vízfelület állandó vízborítottsággal (patak, tó), vagy ű
– mesterséges vízfelület állandó vízborítottsággal és szigetelés nélküli mederrel, állandó vízi élővilággal, vagy
– mesterséges vízfelület szigetelt mederrel, állandó vízborítottsággal, állandó vízi élővilággal.
 
A tetőkertek és a vízfelületek megléte kozmetikázhatja a zöldfelületi mutatót, mert ezen felületek területi hányada különböző százalékokkal (15%, 25%, 40%, 75%és 100%) a zöldfelületi mutatóba beszámítható! Ez helyi szabályoktól és az OTÉK-tól egyaránt függ!

A települések saját Helyi Építési Szabályzataikban még a valóságban burkolt felületek területi arányának egy részét is engedi számítani a zöldfelületbe, ilyen a kavics-szórás, vagy a gyephézagos burkolat is. 🙂 És vannak zöldhomlokzatok is!