Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti átváltozás: Földszintes a kert is!

Emma és Frigyes a fővárossal közvetlenül határos kisvárosban vettek – évekkel ezelőtt egy – ingatlant, ahová kisgyermekeikkel be tudtak költözni. Csakhogy a Fiúk azóta jócskán megnőttek, és a kis családi ház valahogy ‘összement’.
A bővítés, átalakítás helyett elhatározták, hogy építkezni szeretnének. A telekingatlanon jelenleg nem csak a családi ház áll, hanem a vidéki élet régi szokása szerint, toldalékként:
– nyári konyha;
– műhely;
– kerti (pottyantós wc) – ez kicsit arrébb, önállóan;
– és még hátrább egy önálló pici ház, mely alápincézett, és leginkább a félrevonulós alkotások tere lehetne, amolyan műterem.

Frigyesék ragaszkodtak a helyszíni személyes találkozásunkhoz, mert ugye a helyszínen tudunk kérdezz/felelek – párbeszédet tartani, és a bennük eddig megfogalmazott lehetőségek közül egy tervezési irányt, koncepciót felvázolni.
 
Értéknek tartottuk a rendezett, szépséges díszkertet, és a hátsó pici házat. Kaptam helyiséglistát, és hosszasan elbeszélgettünk arról, hogyan szeretnének otthon élni, otthon tartózkodni. Mik az otthoni szokások, milyen tárgyakat gyűjtenek, milyen szabadidős tevékenységeket folytatnának otthonukban.
 
Ajánlati tervem a következő gondolatok alapján született:
A HÉSZ szerint az épületet oldalhatárra kell telepíteni, 5 m-es előkerttel. A csurgótávolságot megtartottam 1,0 m szélesen, így a másik oldalon lévő minimális 4,0 m -es oldalkertig kialakuló 14 m-t teljes szélességben beépíteném.
 
Ezzel, az ápolt kertet, az utca felől is takarom, intimebbé teszem, sőt a már igényesen kialakított kertrész kerítések mentén húzódó sávját a főépület és a melléképület között is megismételném.
 
A meglévő ásott kút is megtartható, az épület homlokzati falát az oldalkert ezen szakaszán visszaugrattam.
 
A meglévő/megmaradó kétszintes műtermet csak felújítanám, a tetőidomát a főépületéhez hasonlóan alakítanám, és új előlépcsőjét a lakóház irányába fordítanám.
Nézzük az ajánlott elrendezést:

Az épület személygépkocsival és gyalogosan történő megközelítését minimalizáltam. Mivel a garázs tömbje közvetlenül a bejárat mellett helyezkedik el, így egy oldalra úszó kapuban lehet megoldani a nyíló kiskapu elhelyezését.
 
A telekingatlan kerthasználata indokolja annak lehetőségét, hogy esetenként a kert járművel (szállítás) is elérhető legyen, ezért ábrázoltam a kétszárnyú nyíló kaput is.
 
Gyalogosan az előtérbe egy fedett bejárati teraszon át juthatunk. Oldalbevilágítós bejárati ajtó beépítésével jut be ide természetes fény.
 
A gyerekek önálló, részben szeparált birodalma innen elérhető, a két azonos méretű szobát egy apró közlekedő térből lehet elérni, és innen nyílik a szobákhoz tartozó zuhanyzós fürdőszoba is. A szobák délnyugati tájolásúak, és közvetlen kertkapcsolattal rendelkeznek.
 
Az előtér lakásbelsőbe vezető közlekedője rejtett gardróbként is funkcionál. E térbe léphetnek be az autóval haza érkezők, a garázs felől.
 
Innen nyílik a háztartási helyiség is, amibe, mivel központi fekvésű, érdemes lenne az épületgépészeti és épületvillamossági rendszerek központjait telepíteni. A szellőzése mesterséges úton, a tető fölé vezetve oldható meg, természetes fényt fénycsatorna (pl. Velux) beépítésével lehetne becsempészni.
 
Ez a helyiség – méretéből adódóan – tud fogadni egy wc-t, ami akár a vendégeket is kiszolgálhatja. Helytakarékos elrendezéssel, talán még egy zuhanyzót is elbír. Esetleg zsilipként is működhet, ha a garázst csak innen lehetne elérni a lakótérből.
 
A garázs, a kívánt 36,00 m²-nyi alapterülettel ábrázoltam, de határoló falait 30 cm vastagságúra vettem, mert „hőtechnikailag” ez egy tároló. Másrészt egy fővállalkozói kivitelezés esetén, a garázsra sajnos nem érvényesíthető az 5% ÁFA, így a számolásoknál ez a terület/épületrész könnyebben kezelhető.
 
A lakás következő egysége a nappali tartózkodás nagyvonalú, de egyetlen tere, mely a bútorozással szeparálható, az eltérő funkciók szerint. Nem választottam el egymástól a konyhát és étkezőt sem, sőt épített mellvédfallal sem hangsúlyoztam, hol kezdődik ténylegesen a klasszikus értelembe vett nappali szoba. A tér tágas és világos, és minden homlokzati nyílászárón át a kertet láthatják és érhetik el, és persze az ábrázoltnál változatosabb terasz-kialakításokra is van mód.
 
A kandalló helyét két tényező befolyásolta:
– mindenhonnan lehet látni, és
– a tűzifa/hamu a legrövidebb úton szállítható.
 
A dolgozó/vendégszoba a nappaliból nyílik, dolgozói használatnál szerintem ajtó sem kellene rá. Amennyiben lakószobaként funkcionál (pl. Nagyszülő ápolása) érdemes mérlegelni a háztartási helyiségnél említett zuhanyzási lehetőséget.
 
E szoba mellé telepítettem egy tárolót. Szándékosan nem nevezem kamrának, és rejt magában egy olyan lehetőséget, hogyha ajtót tennék az ablaka helyére, zsilipként működhetne a kis-ház felé.
 
A szülői elvonulás is önálló birodalmat kapott, egy gardrób vezet a háló részbe, ahonnan a saját fürdőszoba nyílik, gazdagon berendezve.
 
Az épület ezen tömbje egy nyugalmi zóna lehet, illetve az otthoni munkatér az év 4-5 hónapjában bővíthető a pergolával fedett, és fallal takart hátsó terasz kialakításával, ami számomra abból adódott, hogy a szülői hálóba keleti irányból szeretnék napot adni, és a kertet is akartam láttatni.
Tehát, a kert innen is látható és elérhető, sőt a kis-házhoz is innen vezet az út, amit Frigyes, lehet, hogy naponta többször is bejár. Így tudtam csak logikusan a főépülethez kapcsolni a kis-ház funkciót, a legrövidebb úttal, mégis kerülve a két épület összeépítését.
A nappali tér felé becsukott ajtókkal (gardrób, tároló, dolgozó) szeparáltan tud működni órákon át ez a lakásrész, ha a nappaliban éppen más, mozgalmasabb vagy hangosabb tevékenység zajlik.
 
A kertes családi házaknál szeretem a nyílászárókat erkélyajtónak és üvegfalnak ábrázolni, mert azt tartom fő értéknek, hogy a kert minden lakó számára elérhető nem csak vizuálisan, hanem akár nyári hajnalon, mezítláb is…
Ettől sokan még ódzkodnak, az „idegen, nem kívánt látogatók” könnyebb bejutását, a gyerekek indokolatlan kijutását emlegetve. Úgy tartom, e szempontból nincs különbség az ablak és az erkélyajtó között. A gyerek ellen, a pici gyerek ellen, létezik a zárt állapotú ajtó, a nem várt idegen látogatók ellen a riasztórendszer tud védeni egy otthont.
 
Még a függönyt sem javaslom, csak a sötétítőt, ha nem készül redőny. A szomszédoktól való takarásra az örökzöldek alkalmasak, nem feltétlenül fára és bokorra érdemes koncentrálni, hanem futó-és kúszó növényekre is (pl. örökzöld lonc).
 
Úgy tudom, a korábban megkeresett Tervezők és terveik kétszintes házakban gondolkodtak. Most Frigyesék dolgoznak, azaz kiértékelik munkámat, Ajánlati tervemet. 😉