Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Kötöttségek és kötelező elemek

Az év végi záráskor egy új megbízás körvonalazódott: családi ház az agglomerációban. A már előzőleg megbízott Tervező, nem nyert megbízást, így most „pályázhatok” én is! 😉
A személyes megbeszélés mellé, a helyszínen átadott instrukciókon túl, még egy, az Építtető által készített alaprajzot is kaptam, ami útmutatóul szolgált tervezéskor. No meg később geodéziai felmérést is, mivel ez egy lejtős telek!

A telek beépíthetősége szerint SZ, azaz szabadonálló módon építhető be. A közterület felől 5 m előkertet, oldalhatárokon pedig 3-3 m oldalkertet kell biztosítani az új épület elhelyezésekor, a hátsókert minimum 6 m lehet. Ebbe ugye „belerondít” a jobb oldali szomszédos beépítés, ami az építési hely szélességét cca. 12 m szélességre redukálja.
 
Azért kell erre figyelni, mert bár a szomszéd nem éppen szabályosan, de bizony OH!, azaz oldalhatáron álló, és ha csupán a 3 m oldalkertet tartanánk be, nem lenne meg köztünk a telepítési távolság, ami itt az Épületmagasságból származik és 5 m.

Sajnos, még van más kényszer, ugyanis a Helyi Építési Szabályzat kötelező elemmé teszi a gépkocsitárolás épületen belüli megvalósítását, minimum 25 m² alapterülettel, és előír még minimum 4 m² alapterületű tárolót is.
 
A megengedett beépítettség 25 %, ami a 1000 m² telekméret esetén maximum 250 m² lehetne. Ajánlati tervembe beleintegráltam a HÉSZ kötelező elemeit, így lakóházam bruttó alapterülete: 232 m².

Az épület személygépkocsival és gyalogosan történő megközelítését igyekeztem kis területre minimalizálni. A gépkocsi(k) bejutását tolókapuval lehet megoldani, mellette egy tömör falszakasz rejti a postaládát, kaputelefont, majd következik a nyíló kertkapu.
 
Gyalogosan, a kerti kiskaputól a garázs-tömb mellett jutunk el az épület bejáratáig, mely a homlokzati falsíktól visszahúzva került kialakításra, így a bejárat fedetté vállt.
A bejárati ajtót oldalbevilágítósként ábrázoltam, így jut be ide is természetes fény. Az előtér-közlekedő beépített szekrényeket rejt.
 
Az előtértől érhető el a dolgozó szoba, valamint a garázs és egy zuhanyzó, mely a mosás-szárítás helyét is fogadhatja.
A kötelező tároló kívülről elérhető, igény esetén a garázzsal összenyitható.
 
Az előtérből egy lépcsőfokkal lejjebb (30 cm = 2×15 cm) , azaz két fellépéssel lejjebb jutunk a közlekedőbe, ahonnan a két azonos alapterületű gyerekszoba nyílik, illetve feltárul a konyha-étkező területe.
A közlekedő végében egy másik zuhanyzó kapott helyet, ez sajnos belső terű helyiség, fénycsatornával és mesterséges szellőztetéssel tud működni, és alkalmas lehet épületgépészet fogadására is.
 
A konyha-étkezőből újra egy lépcsőfokkal lejjebb (30 cm = 2×15 cm), azaz két fellépéssel lejjebb jutunk a nappali térbe.
 
A szülői hálórész önálló, intim birodalmat kapott, a nappaliból nyílóan. A tágas hálószoba két irányba tájolható, rendelkezik beépített szekrénnyel, és innen elérhető a hálóhoz tartozó – szaunával felszerelt – fürdőszoba is.
 
A terep erős lejtése indokolja az épületen belüli szintek eltolását, ezáltal nagyjából a terepszintre telepíthető a lakóház.
 
A földszintes épület tetőidoma összetett tetőidom is lehet, melynek minimális hajlásszöge 30°, így bármilyen cseréppel fedhető a ház. Ez lenne a mediterrán hangulat, de inkább a homlokzati megjelenést feszesre venném, és az egyes szerkezeti traktusok tetőidomait oromfalak közé szorítanám.
 
Itt az utcai homlokzatot ábrázoltam, hogy az épület tömegarányait érzékeltessem, a kissé minimalista hangulatot bemutassam:

Hogyan tovább, hogy mutat a ház a lejtőn? Megvárom az Építtetők döntését, és majd kiderül: kell-e tovább dolgoznom a „pályázatomon”! 🙂