Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Napjaink giccsei?

A kerti törpét vagy utáljuk, vagy tetszik nekünk. Vagy hidegen hagy bennünket a látványuk? Egy bizonyos: A mai napig léteznek! Díszként, a kertben, a lakásbejárat közelében.

Bevallom, nekem is van, apróbb, szolidabb fajta. Kedves, mulatságos megjelenésük tetszik is, azért is lak(hat)nak nálam.

Azt mostanában tudtam meg, talán így is van, hogy eredetileg a XVIII. században az angol gazdagok rongyrázása volt az a szokás, hogy élő, azaz hús-vér Emberek „szolgáltak” kerti díszként (kb. mint libériás inas). 🙁

Vallási színezete a dolognak, hogy pl. remetének, szerzetesnek öltözve, aprócska házikóban „éltek” a kertben, ezek az Alkalmazottak, kizárólag Férfiak, akik csengőszóra megjelentek a kerti mulatságokon (is)…

Hm… és azt is olvastam, hogy ez már a Római Birodalom idején is bevett szokás volt a császári udvar(ok)ban…, legalábbis a kerti lak, a kerti búvóhely kialakítása, ahová remeteként el lehetett vonulni, elmélkedni, gondolkodni vagy meditálni…

És még az is köztudott, hogy német eredetű a kerti törpe szerencsét hoz apró lénye. Germán legendák szerint a törpék fehér szakállú, kicsike öregemberek, akik hősök, pl. a Grimm testvérek által írt mesékben.

A törpék hegyes végű, piros sipkát viselő bányászok is lehetnek, akik pl. a Hófehérke és a hét törpe – című Disney rajzfilmben is visszaköszöntek a mozivásznon 1930-as években!

Ezek a teóriák mind lehetségesek. Mindenesetre Európa-szerte láttam az eredetileg a vallási „elhivatottság” hirdetésének e furcsa módját…, valószínűleg inkább csupán a csökevényét annak.

Rengeteg helyes kerti törpét/lényt pl. Hollandiában fedeztem fel először, ahol teljes iparág épül a kert ilyetén csinosítására, és dereng gyermekkori emlékeimben a budai Skála Áruház környéki Fadrusz utca kertjében egy egész törpebirodalom…

És nálunk, a lakhelyemen is látok kerti törpéket, pl. tehetősebbeknél is él a kertdíszítés eme igénye. 🙂

Itt azonban már jelentős léptékváltás is bekövetkezett. A törpe és a hivalkodás méretében is. Talán ennek az új szokásnak az eredetverziója is más ma már…(játékipar/filmipar). 🙂

Őket, sétánk közben, a hétvégén fotóztam…

• Neked tetszik?
• Nem tetszik?
• Rémisztő?
• Mozog?
• Mozdulatlan?
• Rozsdás lesz?
• Nem borul fel?
• Veszel ilyet Te is? – kérdezte tőlem a kb. 5 éves kis, alkalmi séta-Vendégem. 😉

Szerinted? 😉

A Wikipédia így fogalmaz:

„A giccs a művészetek eszközeit használó, a művészet látszatát keltő, többnyire kereskedelmi természetű és célú alkotás. A giccs egyszerű érzelmi, gondolati sablonokat, kliséket közvetítő termék, a konzumkultúra része, a közhelyesség, a sztereotípiák halmozása, túlzások, szinesztézia (hatás többféle érzékre), az elvárásoknak való megfelelés eszközeivel hat. Jellemző rá az eredetiség és különösség hiánya. Az élet minden területén előfordulhat, az esztétika foglalkozik vele, de nem művészeti kategória, nem rossz, hibás vagy dilettáns alkotás, nem antiművészet, vagy avantgárd (bár ez utóbbiak nyíltan merítenek belőle). Lételeme a fogyasztás, célja a fogyasztói igények tömeges kielégítése a befogadó érzelmi és gondolati kiszolgáltatottságának kihasználásával.„