Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Forróság a földfelszín alatt is

Okosítás (Heti okosság), alaprajzi változás (Heti átváltozás) ma itt nem lesz! De eljuthatsz Te is a Karfiol-barlangba!

Városi séta keretében jártam a Szent Gellért Gyógyfürdő alatt. Bár már elég jól úszom, mégis másfajta kikapcsolódást választottam! Ebből mutatok apró részleteket…

A Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló épületét Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte, a korábbi Sáros-fürdő (forrásiszapról elnevezett) helyén épült meg 1910-1918 között, fővárosunk első luxus kategóriájú létesítményeként! Kettős, és versengő szerepet vitt az épületegyüttes, egyrészről a gyógy- és termálvíz a fürdőt a gyógyászat szolgálatába állította, még 30 ágyas kórházi szárnya is volt, másrészről a szálló kulináris élvezeteket nyújtott, Gundel Károly által! 😉

Kezdem a fürdő szecessziós előcsarnokával. Késő szecessziós (art-nouveaus) alkotás, kupolái kissé barokkos vonalvezetésűek. A színes mozaikokkal burkolt, karzatos, 74 méter hosszú és 11 méter széles, színes üvegtetővel fedett központi csarnokból a gyógyfürdő és a szálló is elérhető (utóbbi rész zárva, hisz hamarosan a felújítása kezdődik).

A díszablakok Róth-műhelyben készültek, Róth Manó munkái voltak, a maiak azok modernkori változatai. Huszár Adolf alkotása a Vénusz és Ámor szobor, ami a csarnok végében áll, és a Pesti Vigadóból került ide, mert ott a „publikum” követelte a szoboralakok felöltöztetését! ;). Egyébként, a kupola alatt is pucér női testeket formázó évszak-szobrok állnak, márványból.

Innen jutunk, egy szűk udvaron át, le, a pincébe. A hőforrásokhoz és a barlanghoz. Egy gépészeti tér-rendszeren keresztül, ami az üzemeltetéshez elengedhetetlen.

Itt első benyomásom a háborús filmek idézte szorongató ‘óvóhely’ – érzés. Eléggé nyomasztó, erre játszik a gyér világítás, és az is, hogy az elmúlt 100 évben építészetileg nem igazán léptek a felújítás/korszerűsítés irányába, miközben a gépészetet – nyilván a zavartalan működtetéshez – állandóan felügyelik. A folyósokon beljebb és lejjebb haladva a szauna-érzése kísér, hisz a forrósághoz a párásság is csatlakozik.

A Duna menti hőforrásokat már a rómaiak is felfedezték, persze az Árpád-háziak és a törökök is előszeretettel „pancsoltak” hévizeinkben. A hőforrások „befogása” indukálta a szóban forgó intézmény létrejöttét.

A négy ülepítőmedence egymás mellett helyezkedik el, ide kavicson és szemcsés homokon ‘átszűrve’ érkezik. A medencék töltése előtt még egy alkalommal átszűrik. Ez napi rutin, mert minden nap, a medencék vize cserére kerül! Vagyis, nap végén a medencék (elhasznált) vize a Dunába kerül.

Az ősforráshoz egy alagúton jutunk, 16 m-re vagyunk a villamos-sínektől, a szerelvények mozgása kitűnően érzékelhető idelenn is. Ez látványban nem nagy varázslat, látszik a medencefalon a nátriumot tartalmazó, kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos és szulfátos, kloridos hévíz vízállásának váltakozó nyoma, és mivel a Duna vizével is elegyedik, így belenyúlva kb. 30 fokosnak érzem.

Vannak még itt más tápláló források, talán 17-et fúrtak, ezek egyikét ilyen módon szivattyúzzák:

Tovább haladunk a gépészeti térben egy másik, tágasabb alagútrendszeren, melynek a mennyezeti, hőszigetelt vezetéke távhőt szállít a Rácba és a Rudasba és a Budai Várba is, Kelenföldről!

Innen nyílik, a véletlenül felfedezett Aragonit-barlang, amit a köznyelv Karfiol-barlangként tart számon, mert a mennyezetén a termálvíz ásványai ilyen, a karfiolhoz hasonlító rajzolatot hagytak.

Itt már jócskán a Gellért-hegy alatt, annak gyomrában vagyunk, a hátsó létrán elérhető lenne a Sziklakápolna…

Utána olvastam még, hogy mi is az a gyógyvíz?

Gyógyvíz: az az ásványvíz, termálvíz, aminek a fizikai tulajdonságai, vagy a kémiai összetétele okán gyógyító hatású, és az adott ország rendelete alapján, melynek a területén található, az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték, és lehet hidegvíz is! Vagyis az olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van.

A termálvíz (hévíz) csupán csak meleg, vagyis nincsen igazolt gyógyító hatása! 🙂