Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Kondenzációs gázkazán

A fűtési idény beálltával a média intenzíven foglalkozik a gázkazánokra vonatkozó megváltozott és a közeljövőben változó szabályokkal.
 
A szalagcímek a kondenzációs gázkazánok kizárólagosságát hirdetik. A valós helyzet kicsit árnyaltabb.
 
A lakossági fogyasztók számára továbbra is elérhető a nem kondenzációs gázkazán. Ez a haladék 2016.július1-ig tart a mostani, Nemzetgazdasági Minisztérium döntése szerint.

Rövid történeti áttekintés:
1. Kezdetben volt a sima fali gázkészülék, kéménybe kötve, ami az elhelyezését biztosító, fűtött helyiség levegőjét használta fel az égéshez. Ezért „üzembiztosan” (vagyis folyamatosan) kellett pótolni az égéshez szükséges oxigént, így a helyiség beltéri ajtajára szellőzőrács, vagy a helyiségben homlokzati szellőzőrács került beépítésre. Ezek a nyitott égésterű kazánok, gyűjtőnéven.
 
2. A fenti helyzeten javítottak az ún. turbós kazánok. Ezek nem az elhelyezést biztosító helyiség levegőjéből vették az égéshez szükséges oxigént, hanem külön rendszeren keresztül, a szabadból. Biztonságos üzemeltetésükhöz elengedhetetlen a tökéletes tömörséggel szerelt speciális kéményrendszer, a cső a csőben. A keletkező égéstermék elszállítása és az égéshez szükséges levegő beszívása is mesterséges úton történik (a légáramlásokat a készülék belső ventillátora biztosítja). Ezt koaxiális rendszernek hívjuk: A bélelt kéménybe központosító távtartókkal egy kisebb átmérőjű folytonos csövet telepítünk. A füstgáz a kisebb átmérőjű csövön távozik, az égéshez szükséges levegő a külső csövön áramlik a gázkészülékbe.
 
A MEO (átadás)- vizsgálat során ezért ezt a zárt rendszert nyomáspróbának vetik alá!
Létezik szétválasztott rendszer is, ahol az égéstermék a bélelt kéményen keresztül távozik, de az égési levegő kültéri beszívása a kitorkollástól távolabb található. A levegőbeszívás történhet a készülék helyiségének kültéri falán-, másik kémény-, vagy szellőzőcsatornán keresztül.

3. A következő lépcső, ahol most tart a tudomány: a kondenzációs gázkazán. Ez is egy turbó kazán, de olyan, ami a készülékből távozó füstgáz hőjét nem a szabadba elengedi, hanem a maga számára is hasznosítja. A gáz elégetésekor vízgőz is keletkezik (kondenzvíz).
 
A zárt égésterű kondenzációs kazánok olyan hőcserélővel rendelkeznek, aminek segítségével az égéstermékben, és annak vízgőz-tartalmában jelen lévő hőenergia jelentős részét visszanyerik a fűtési rendszer javára.
Az égéstermék a készülékbe visszatérő oldali hideg hőcserélő felületen oly mértékben lehűl, hogy a benne lévő vízgőz lecsapódik. Ez a kondenzáció jelentős hőátadással jár, amely több mint 11%-os visszanyerését jelenti annak a bevitt elsődleges hőenergiának, amit a tüzelőanyag elégetésekor adtunk a fűtési rendszerbe.

A fentiek alátámasztják azt a jogos igényt, hogy takarékoskodjunk az energiával, tehát az Európai Bizottság rendelete ezért született. A tagállamok maguk döntöttek a határidők kozmetikázásán, a forgalmazás és beépíthetőség szavakon lovagolva.
 
Az persze más kérdés, hogy a rendelet megjelenésével azonos időben sajnos nem hirdetnek pályázati lehetőséget például kazáncserére. A tavalyi Otthon Melege program kötelező eleme volt a kondenzációs gázkazán beépítése, így bizakodhatunk, hogy a jövő tavaszra ígért lakásokat érintő fejlesztési támogatások sarkalatos pontja lesz a meglévő fűtési rendszerek korszerűsítésének támogatása.

Ugyanis, ha meglévő régi készüléket cserélni kívánsz, a költségek jelentős részét a kéményrendszered megfelelő kialakításával kell kezdeni, ami szintén jelentős anyagi tétel lesz a „drága” kondenzációs készüléken túl. A mellékelt képen 2 éve, általam felújított, 2 szintes családi ház új (több mint 8 m hosszú) kéményrendszerének megépítésére szóló árajánlatot látod.