Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti átváltozás: Hulladék tervezése és nyilvántartása

Hulladék és szemét mindenhol keletkezik. Az építkezéseken is. De itt, az építőiparban még van egy érdekes dolog: hiszen a hulladék mennyiségét a tervező, a Térképző meg is tervezi! 😉 Ez nem vicc, tényleg!

Szóval ha valamilyen kivitelezésre sor kerül, ott bizony hulladék keletkezik. Rögtön kétféle. Mert létezik
– bontási és
– építési hulladék is!
 
És ezen hulladékokat kezelni kell. Törvény is van rá: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól
 
A fent említett törvény kiterjed arra,
– építések és bontások alkalmával keletkezik a hulladék;
– amit azután valamilyen módon kezelni kell;
– keletkező mennyiségüket meg kell tervezni;
– majd megtermelődésük után el kell tudni velük számolni!
„Építési és bontási hulladék: az építmények építőipari kivitelezése során keletkező, alább felsorolt hulladék:
1. Kitermelt talaj
2. Betontörmelék
3. Aszfalttörmelék
4. Fahulladék
5. Fémhulladék
6. Műanyaghulladék
7. Vegyes építési és bontási hulladék
8. Ásványi eredetű építőanyag hulladék”

Az építési és bontási hulladék az épületek, építmények építése, felújítása, illetve bontása során keletkező hulladékok átfogó megnevezése. És ezt is megtervezem. Erre van egy nyomtatvány, amit már az engedélyezési tervhez is csatolni kell.

Kivitelezésnél meg nyilvántartom, a ténylegesen keletkezett mennyiségeket! Ehhez egy másik nyomtatványt kell kitöltenem.

Ahogy látod, a nyomtatványokon a hulladékoknak van kódja, ún. EWC (European Waste Catalogue) kódja, mert Európában egységes hulladékkódokkal dolgozunk.
 
És van mennyiségük, és a törvény szerint ún. mennyiségi küszöbünk is. Két eset lehet, vagy küszöb alatt van a hulladékunk, vagy felette. Elszámolni a hulladékkal mindkét esetben szükségszerű! Így pl. :
– leadhatjuk hulladékkezelőnek (csempetörmelék, téglatörmelék);
– felhasználhatjuk segédanyagként, építőanyagként, (kisméretű egész tégla);
– vagy valamilyen megmunkálással hasznosíthatjuk ( faanyagokat tűzifának).
 
A lényeg: tervezni, majd kivitelezés után elszámolni a keletkező mennyiségeket!