Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Lakóépület bővítésének iránya

Noémi saját, földszintes lakóépületének bővítését tervezi. A bővítés lehetőségeinek feltárását kérte tőlem. Elsősorban az építési övezet előírásait (beépítési mutatókat) kívánta megérteni, hisz azok ismeretében, azok megértése után tud majd érdemben dönteni!

Az ingatlan kertvárosi lakóterületen helyezkedik el. Beépítettség mértéke: max. 30 %. Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege.

Ez a lakóterület laza beépítésű, összefüggő/viszonylag nagy kertes, akár több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, és max. 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

Tehát, ha továbbra is egyetlen lakóegységben gondolkodunk, az elviekben akár két irányban is – horizontálisan (földszint!) is és vertikálisan (emelet és/vagy tetőtér) is – bővíthető.

A fenti, elvi ábrák mutatják a tetőtér lehetőségeit( mert ez biztosan 6,0 m épületmagasság alatt kivitelezhető!), azt feltételezve, hogy a földszint jelenlegi állapotában/kontúrjában megmarad.

• Az 1. ábrán ábrázoltam a jelenlegi tetőidomot. Itt nincs valódi lehetőség, mert a tetőtérben számolható hasznos alapterület, ami minimum 1,90 m belmagassághoz van hozzárendelve, egy hosszanti, csík-szerű terület.
• A 2. ábrán ábrázoltam azt a térdfalas megoldást, amikor az eredeti épületrész ú.n. térdfalat kap, ezáltal az 1,90 m belmagassághoz tartozó alapterület cca. 2,00 szélességűre hízik.
• A 3. ábrán ábrázoltam azt a lehetőséget, mikor a földszinti, utólagosan hozzáépített épületrészt is a fő tetőidomba vonom, vagyis itt is térdfalat építek, ezáltal jelentősen bővül a hasznos alapterület.

Nehézség valamennyi esetnél, a belső lépcső kialakítása, ami jelentősen megbolygatja meg a jelenlegi egyszerű alaprajzot, helyigényéből következve, mert valahol a tetőidom nyergének tengelyébe kell elhelyezni, hogy azon fel is lehessen jutni!

Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér. A beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek. A tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség (helyiségek), helyiségcsoport (helyiségcsoportok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

A bővítés, elvileg lehetséges lefelé irányban is. 😉 Igen, ez lehetne a pinceszint!

A terepszint alatti pinceszint is egy lehetőség. Azonban ezt, az oda telepíthető szűkös funkciók (tároló és kiszolgáló/üzemi helyiségek) és a sík terület okán, valamint irreális költsége miatt kizárni javaslom! A terepszint alatti beépítés helye egyébként az adott építési övezetre vonatkozó terepszint feletti építési hellyel megegyezik azzal a + lehetőséggel, hogy a terepszint alatti beépítés az előkert irányába még 20%-kal megnövelhető.