Gépkocsitárolás főépületben?

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Autók helye_4

Korábbi blogbejegyzéseimben, még 2014-ben!, már meséltem az AUTÓ(K) HELYÉ-ről…

Itt:

Ma, újabb okosodást tartok/mutatok.

Az OTÉK idevonatkozó paragrafusa, a 42. § így szól:

(1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához – a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában a (10) és a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. …

(2) Az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához a telken – a helyi építési szabályzatnak a terület településen belüli elhelyezkedése, tömegközlekedési ellátottsága és forgalmi terheltsége és az építmény rendeltetése alapján, a (10) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével meghozott eltérő rendelkezése hiányában – a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

Időközben, vagyis a fent említett blogbejegyzéseket követően, az OTÉK módosult e részében is, pontosabban, 2021.04.21.-től a

4. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez (személygépkocsi számítás!):

Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása

Egy személygépkocsi számítandó:

  1. minden lakás, üdülőegység után!    – már nem előírás!!!

Ugyanakkor, gyakori, hogy az érvényben lévő, azaz az éppen még aktuális Helyi Építési Szabályzatban bizony még így szerepel, illetve érvényes lehet az a meghatározás is, hogy főépülettel egy épülettömbben kell elhelyezni az autót.

(Igen, ne feledd: a helyi szabály lehet szigorúbb az országos OTÉK-nél!!! )

Sajnos, ez a típusú HÉSZ előírás sok korlátot jelenthet egy családi ház létesítésénél… L Mire gondolok? Elsősorban bekerülési/létesítési költségre, másodsorban üzemeltetési költségre.

  • különösen, ha a tervezett „vidéki élet” már nem igényli a saját autó tartását, mert már az egész Család kerékpározik;
  • a saját családi autó értéke töredéke a gépkocsi-tároló létesítésének/üzemeltetésének díjához képest;
  • a beépítési mutatók, építéshelyi korlátok egyéb járulékos többletet is igényelnek: pl. kerti utak létesítését, amin az autó a „helyére: azaz a saját házikójába” beközlekedik, ha az a terepviszonyok, vagy tájolás, vagy térszervezés következtében nem is határos közvetlenül az előkerttel, és telken belül hosszabb behajtó-sáv kialakítására van szükség,… hogy csak néhány akadályt említsek…

Igen, lehet „kiskaput” keresni, megépítem a „garázst”, de amint túl vagyunk a papírmunkán (e-napló/Hatósági Bizonyítvány), számodra hasznos funkciót adsz neki, pl. szoba lesz…

Vagy eleve úgy tervezem, hogy főépülettel egy épülettömbben, épületen belül is és kívül is létesül, hasonlatosan, mint Mátyás király meg az eszes lány meséjében, tudod az bizonyos hoztam is, meg nem is

Főépülettel egy tömbben valósul meg az az épületrész, ami alkalmas személygépkocsi tárolására, ugyanakkor határoló fala és födéme nem hagyományos értelemben vett helyiséget hoz létre, mégis az alkalmazott térhatároló épületszerkezeteivel szerves része a főépületnek.

Ez lehet egy részben fedett, részben nyitott tároló. Komfortfokozata ugyan vitatható, de telken belüli gépkocsi-tárolás legolcsóbb és legegyszerűbb módja ez a „szabadban” történő elhelyezés, ami mégis kielégíti az adott HÉSZ fentebb hivatott követelményét. 😉 Ilyesmi előfordult eddigi gyakorlatomban! :

4 hozzászólásto Gépkocsitárolás főépületben?

  1. Pirkner Ágnes szerint:

    Kedves Térképző!
    A segítségét szeretném kérni, mert elvesztünk a helyi építési szabályzat és az országos előírás között. A családi házzal egybe épített garázs (ajtó is lenne a garázs felől) területe terepszint alatti beépítésnek fog-e minősülni, ha a padlószint a rendezett terepszinthez képest 80%-a 1 méternél mélyebbre kerül (HÉSZ szerinti terepszint alatti épületszint)? Az OTÉKban azt olvassuk, hogy a terepszint alatti építmény legfeljebb 1 méterrel emelkedik ki a csatlakozó terepszintből, de ott szerkezetileg önálló épületről van szó. Magyarán jól értjük, hogy az épülethez csatlakozó garázs nem számít a bruttó terepszint feletti beépítési mutatóba, ha körülötte a rendezett terepet a bejárat kivételével 1 m a padlószint felett alakítjuk ki?
    Válaszát előre is hálásan köszönöm:
    Ágnes

    • a Térképző szerint:

      Kedves Ágnes!
      Bruttó beépítettséget úgy számolunk, hogy a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek a alapterületét vesszük! Vagyis: a valós terepcsatlakozással párhuzamosan felvett, képzeletbeli sík, mely a tereptől az 1,00 m-es magasságban fut és elmetszi az épületet/egyéb teherhordó szerkezetet, akkor beleszámoljuk a beépítettségbe, függetlenül attól, annak az épületrésznek a padlósíkja mennyivel van a terepcsatlakozás alatt.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Pirkner Ágnes szerint:

        Kedves Térképző!

        Köszönöm szépen a válaszát. A valós terepcsatlakozás alatt nem az eredeti terepszintet érjük, hanem a rendezett terepszintet, igaz?

        Köszönettel:
        Ágnes

        • a Térképző szerint:

          Kedves Ágnes!
          A rendezett terepszintet értjük. De a földfeltöltés mértéke is szabályozott! HÉSZ-ben utána kell nézni!
          Üdvözlettel:
          a Térképző

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .