Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Már falazunk!

Az elmúlt időszak okosságaiban az épület alapjait tettem le. Ma tovább léphetünk, elindítom a felmenő szerkezeteket, a falakat!
 
Előtte azonban csoportosítom a falak fajtáit. De nem anyaguk szerint, hanem technológiai, azaz a beépítési sorrend és elhelyezkedésük szerint!

Rögtön egy kis kitérő: A beton megjelenése előtt az épületek alapozását is falazással oldották meg. Azt biztosan hallottad, hogy már a rómaiak is…. Szóval ők is „betonoztak”, ez majdnem így van, mert tufa őrleményből és mészből, no meg vízből kevertek kötőanyagot, így ezt használták a vízvezetékek és utak építésénél a falazóelemek, többnyire a kövek egymáshoz rögzítéséhez.
 
A mai beton cca. 1800-ban jelent meg, mesterséges anyagként: cementből, mint kötőanyagból, vízből és adalékanyagokból (homokoskavics) készül. A beton egyedi és kiemelkedő tulajdonsága, hogy a fent említett alkotóanyagokból elkészült friss beton rövid ideig formázható, alakítható, de a fizikai és kémiai folyamatoknak köszönhetően elkezd megkötni, azaz szilárdulni.
 

1. Alapfal: Tehát mikor még nem volt beton, az alapot is falazták. Igen, téglákból, a földfelszín alatt, úgy, hogy a vízszintesre kiásott munkagödör alján képeztek egy vastagabb habarcsterítést, (esetleg csak homokterítést) és elkezdtek téglakötésben alapfalat falazni.
 
2. Pincefal: Amikor készen van az alap, régebben alapfal, indulhat a pincefal. Az elnevezésből kikövetkeztetheted, a az épület ezen fala, részben, vagy egészben a talajszint alatt van. Méretezésüknél azt is figyelembe illik venni, hogy nem csupán az épület terheit hordják, hanem ki vannak téve oldalirányú terhelésnek, azaz a talajból származó földnyomásnak.
 
3. Lábazati fal. A múltkori okosság e témát, a lábazat -ot járta körül, ha van kedved, kérlek, olvass vissza!
A lényeg: alápincézetlen épületeknél a lábazati fal a talaj szintje, vagyis a terepcsatlakozás és a földszinti padló magasságkülönbségét hidalja át.
 
4. Felmenő falak: az épület pince feletti, vagy lábazati fal feletti falai.
 
5. Térdfal: a tetőtér-beépítéseknél alkalmazott fal, mely nem teljes szintmagasságban készül el. A tető szerkezetét fogja fogadni egy, a tetején körbefutó vasbeton koszorú segítségével.
 
Jövő héten már felmenő falat is rakunk! 😉