Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Falak csoportosítása anyaguk szerint

Az elmúlt alkalommal a falazatokat elhelyezkedésük és időbeni sorrendjük szerint osztályoztam. A kivitelezésben nagyon fontos az időrendiség, a helyes építési sorrend betartása, a technológiák szervezése.
 
Amikor kicsi lány voltam, kedvenc esti meséim közé tartozott Mekk Elek, azaz Mekk Mester barkácsolásai. Ő is falazott Malackáéknak házat, de a technológiai sorrendről (is) keveset tudott! 🙂 Azt kérte Malackáéktól, hogy emeljék fel és tartsák meg a tetőt, amíg ő aláfalazza a házikó falait. Olyan jól sikerült a művelet, hogy ablakot és ajtót sem falazott, vagyis magát falazta körbe a tető alatt!

Lazításként, ha van kedved: ezen a rövid videón az 50. másodpercnél kísérel meg házat építeni! Másold a böngésződbe: https://www.youtube.com/watch?v=P-fsNw503jk
Édes pofa, máig imádom! 🙂
 
Térjünk vissza a falakhoz, pontosabban csoportosítsuk anyaguk szerint. Elsősorban a magánlakás-építés közben előforduló falazatokat helyezem ma előtérbe, tehát nem az ipari technológiák során alkalmazott vasbeton falakról fogok írni.

1. Terméskő falazatok:
 
Manapság teherhordó falakként ritkán jelennek meg, ha igen akkor lábazati falként, vagy a pinceszint talajcsatlakozás feletti szakaszán. Keresztmetszete tekintetében a habarcsba felrakott terméskő falazat mögé zsaluzatot készítenek, ezt betonacéllal bevasalják, majd kibetonozzák, így a terméskőfal maga díszítésként szolgál, homlokzati felületként jelenik meg. Rakott terméskőfal a kerítések népszerű megjelenési formája.

2. Zsalukő falazatok:
 
Ez az igazán népszerű elemkészlet egy beton héj, mely bent-maradó zsaluzatként tud működni. Az elemeket kötésben rakják, betonacéllal bevasalják, majd kibetonozzák. Használjuk pincefalként, lábazati falként, pillérként, kerítésként, támfalként.

3. Téglafalazatok:
 
Ezeket a legtöbb ember felismeri. A tégla sokféle lehet méretét tekintve, manapság elsősorban :
– kisméretű téglát (tömör szerkezetű),
– blokk téglát (üreges szerkezetű) használunk.
Közös tulajdonságuk: agyagból készülnek égetéssel, és a színük árulkodik anyagukról, hiszen téglavörösek.
A blokktéglák, szebb nevükön falazó elemek különböző könnyítéssel, belső lyukakkal(járatokkal) rendelkeznek, igazából az agyaghoz pórusképző adalékokat adnak, így robusztus megjelenésüket és hőszigetelő képességüket tudják fokozni. Cifrázzák a téglatestet a kivitelezést is megkönnyítő nútok és féderek formájával is. Hazánk legismertebb termékcsaládja a Porotherm falazó rendszer.

4. A pórusbeton falazóelemek
 
hazai népszerű példája az Ytong. Különös ismertető jele a színe, ami törtfehér. Ebből az következik, hogy anyaga nem agyag. Így igaz, mész adja a fehér színt, amihez kvarchomokot, cementet kevernek vízzel és természetesen pórusképző adalékokat is.

Majdnem készen vagyunk. Majdnem, mert ma kihagyom az egyéb speciális lehetőségeket, melyeket eddigi munkáim során elvétve használtam csupán és megérné önálló fejezeteket nyitni nekik is :
-a népszerű polisztirolhéjas kibetonozható elemeket (pl: Neopor, Baucell),
-a öntött polisztirolhab-betonos technológiát (pl: Löglen),
– a kiselemes polisztirolhab-betonos technológiát (pl: Wywblock),
– és a szerelt jellegű, fa- vagy fémvázas (készház, könnyűszerkezetes ház) technológiákat.