Építménytérfogat!
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
Padlással? Padlás nélkül?
Örök téma marad az engedély nélküli építkezés, legalábbis e témakörben érkezik a legtöbb kérdés/megkeresés Olvasóimtól. 😉
A nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény létesíthető, és a meglévő bővíthető abban az esetben, ha az építési tevékenység után sem haladja meg a térfogata a 100 m³-t.
Erről az engedélynélküliségről már meséltem korábban is:
Azóta picit változott az 5. pont, jelenleg éppen így helyes:
„Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után nem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot.”
De térjünk vissza a térfogathoz!
A térfogatszámítást még általános iskolában, talán 5.osztályosként tanultuk meg. Így, csupán csak alkalmaznunk kell(ene), az akkor tanultakat! Vagyis, az építményeinket – legalább képzeletben – mértani testekre kell bontanunk, és azok térfogatát kell összegeznünk.
Mértani test lehet:
- téglatest
- kocka
- különböző alapú hasábok
- hengerek
- gúlák/csonkagúlák
- kúpok/csonkakúpok
- gömb…
Tehát ha van egy egyszerű „házikó-forma”, akkor a falak és födémek alkotják a téglatestet, ennek tetején a tetőidom legtöbbször háromszög alapú hasáb (elfektetve!) , ami a téglatesten fekszik.
A két test térfogata összeadandó, így kapjuk meg az építmény térfogatát!
Ebből egyértelmű, hogy attól, hogy az építmény tetőidoma által határolt terület egy padlás, ami üres, bizony beszámítandó az építmény térfogatába!
Az OTÉK alkotói is felismerték a korábbi hiányos megfogalmazást, így januártól vita nélküli a térfogat értelmezése építmények ügyében is! 😉 A mértani test alatt olyan háromdimenziós alakzatokat értünk, amelyek határfelülettel jellemezhetőek… lefordítva: ezek a falak és a tetőidom külső síkja a mi esetünkben!
Tisztelt Térképző!
A kérdésem, hogy a padlószint alatti vasbeton alap is beleszámít-e a térfogatba? Tehát például 50 cm mély sávalap is része az épületnek ebből a szempontból?
Kedves László!
A nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény esetében, az építmény térfogatánál a mindenkori terepcsatlakozás „feletti” építményrész térfogatát számítjuk.
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm.
Tisztelt Térképező,
Ha a melléképületben a tető alatt van nyitott rész is, ami csak rácsokkal van elkerítve (disznóól volt régen, két oldalról fal van, de szemből nincs fala, csak a rács/rácsos ajtó), akkor az a rész beleszámít a nettó térfogatba? Ha 20+ éve épület, de mi most felújítanánk és a falakat kihoznánk a tetősík alá, akkor azt jól gondolom, hogy az előző kérdéstől függetlenül szabálytalanná válna az építmény? (Mivel akkor már biztosan beleszámítani a nettó térfogatba)
Kedves Gábor!
Igen, beleszámít.
Hogy szabályos-e, azt az övezeti előírások alapján lehet kiszámolni. Illetve, azt is érdemes megnézni: a földhivatali térképmásolaton milyen/mekkora épületkontúr szerepel?!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, tereket alkot leginkább, így nincs sok köze a térképekhez
Tisztelt Térképző!
A kérdésem az, hogy a 100 m3-ert egy mobil ház esetében a ház padló szintjétől számolom a magasságot vagy a 8 db beton tuskó( amin áll a ház) aljától ami a földön van?
Kedves László!
A mindenkori terepcsatlakozástól számolunk!, az Ön szavaival a „a ház aljától, a földtől”.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
A nettó térfogat azt jelenti, hogy a belső falak térfogatát ki kell vonni a teljes belső térfogatból? Vagy a belső falak térfogata is beleszámít a nettó térfogatba? Sehol nem találtam választ erre. Köszönöm! Nagyon jók a cikkek.
Kedves Botond!
A hivatkozott bejegyzés az Építési engedély nélkül létesíthető építmény térfogatszámítását járja körül.
Ma már nem számolunk nettó térfogatot! Bruttó, azaz falakkal, tetőfelületekkel együtt számoljuk az építmény térfogatát.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki tereket képez, és nincs sok köze a térkép-hez! 😉
Kevdes Térképező,
Pontosan hol lehet megtalálni a jogszabályban, hogy a bruttó térfogatot kell számolni?
Illetve az még a kérdésem, hogy az 5 fokos dőlésszögű ferde tető az lapostetőnek minősül hivatalosan?
Köszönöm!
Kedves Kristóf!
Korábban a jogszabályban rögzítve volt a „nettó” kifejezés. Ezt elhagyták, amikor módosították az építmény paramétereket, ezért ma már bruttó.
Alacsony hajlású a tető, azaz lapostető még, ha hajlása 5°.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki tereket képez, és nincs sok köze a térkép-hez! 😉
Tisztelt Térképző!
A fenti bejegyzéshez kapcsolódóan kérdezném:
„…A mértani test alatt olyan háromdimenziós alakzatokat értünk, amelyek határfelülettel jellemezhetőek… lefordítva: ezek a falak és a tetőidom külső síkja a mi esetünkben!…”
Ha egy alacsony hajlásszögű tetőről beszélünk, pl.:15°, akkor a térfogat számításakor az ereszen túlnyúló, tetőrészt fizikailag nem tartalmazó 3szög-részt is figyelembe kell venni? Vagy az eresszel lehatárolható az eredeti háromszög alapú hasáb?
Köszönöm válaszát.
Üdvözlettel:
Zsolt
Kedves Zsolt!
Nem kell beleszámolni a túlnyúló ereszt.
A külső falsíkot kell „megmagasítani” annyival, hogy épp elmetssze a ferde tetősíkot!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Az lenne a kérdésem, hogy a zsalukőből készült oszlopokon lévő ferde tető térfogatát is hasonlöképpen kell számolni. Itt nincsenek falak csak az oszlopok és a tető.
Üdvözlettel,
Csaba
Kedves Csaba!
Igen, a számolás hasonlóan zajlik!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező
Elhunyt Családtagtól megörököltünk egy családi házat. Bejelentés nélkül hozzáépített régebben egy teraszt 20 m2. Ezt körbe falazta. Tető még nincs rajta. A szomszéd viszont bejelentette az építésügyön. Mire kell számítsunk?
Kedves Szilveszter!
Ha már „ügy” lett az esetből, meg kell várni az Építéshatóság írásos reagálását. Ebben a Határozatban benne lesz, mi a „vétek”, és mi lehet annak megoldása.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki tereket képez, és nincs sok köze a térkép(ek)hez! 😉