Építési engedély nélkül…
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
E heti okosság: Építési engedély nélkül végezhető
Nem csak az egyszerű bejelentéssel érintett építési ügyek köre bővült januártól, hanem az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek köre is, a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint.
A magánlakás építéshez kapcsolódóan nem engedélyköteles a kivitelezés, ha például:
1. Meglévő építményt átalakítasz, felújítasz, helyreállítasz, korszerűsíted, homlokzatát megváltoztatod. Ezt értsd úgy, ez akkor állja meg a helyét, ha az épület geometriája/kubatúrája nem változik. Kivétel az ikres vagy zártsorú beépítés, amikor az alapozáshoz vagy egyéb tartószerkezethez is „hozzá kell nyúlni”.
2. Meglévő építményt utólagosan hőszigetelsz, homlokzati nyílászárót cserélsz, a homlokzatfelületet más színre színezed, és/vagy a homlokzat felületképzését megváltoztatod, mert új homlokzatburkolati anyagot (tégla, fa, kő, kerámia, alumínium…) választasz.
3. Meglévő épületben az önálló rendeltetési egységek számát kívánod változtatni, esetleg a lakásod egyik szobájából irodát alakítasz ki.
4. Tehetsz a házikód bejárata fölé előtetőt/védőtetőt, ernyőszerkezetet, vagy a már meglévőket átalakíthatod, cserélheted, növelheted.
5. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt (garázs, tároló, szín, sufni…) telepíthetsz a telkedre, vagy a meglévő ilyet átalakíthatod, felújíthatod, bővítheted, ha a mérete, az építési tevékenység után nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot (tetőidom legmagasabb pontját).
6. Ha csak Te és családod használja, akkor lehet kerti tavad, kerti medencéd, hangsúlyozom: magánhasználatra.
7. A kertbe fóliasátrat, üvegházat is építhetsz, vagy a meglévődet tuningolhatod: felújíthatod, helyreállíthatod, átalakíthatod, korszerűsítheted, bővítheted.
8. A telekingatlanod természetes terepszintjét is „korrigálhatod”, ha a beavatkozás építési tevékenységgel függ össze, és az eredeti terephez képest + 1,0 m-nél (töltés) vagy -1,0 m-nél (bevágás) nem nagyobb a változás.
9. Telepíthetsz nap-kollektort, szellőzőt, klímát, riasztóberendezést, villámhárító-berendezést, vagy zászlótartó építményt is.
10. Ha önálló pincét szeretnél, akkor legfeljebb 2,0 m mélységűt és legfeljebb 20 m3 légterűt létesíthetsz, vagy a meglévődet felújíthatod, helyreállíthatod, átalakíthatod, korszerűsítheted, bővítheted.
Nincs vége a lehetőségeknek, nagy vonalakban ennyi elegendő a kedvcsináláshoz! 😉
DE:
Tényleges megvalósítás előtt mindenképpen érdemes a helyi rendeleteket is átböngészni, hisz az adott település igyekszik egységes megjelenést kialakítani/támogatni a saját területén.
E „nagy” lehetőségeknek természetesen apróbetűs része is van, a telekingatlanra vonatkozó beépítési mutatóknak szabályosnak kell maradniuk.
És azt se felejtsd el, általában vannak Szomszédaid, így azt tanácsolom feleslegesen ne ingereljétek egymást, vagyis ne törekedjetek jószomszédi „iszony” kialakítására. 🙁
Tisztelt Cím! Kérem segítsenek, egy 8m3 es előteret szeretnék építeni, ytong -ból műanyag nyílászárókkal. Ehez engedélyre lenne szükségem? Válaszát előre is megköszönöm!
Kedves Garai Úr!
Lakóépület bővítés esetén ú.n. Egyszerű bejelentés-t kell alkalmazni, elektronikus tárhelyen kiviteli tervek feltöltésével.
Tisztelt Szabó Miklós!
Hazunk sarkat be szeretnenk epiteni, ami 2db 2.5m fal felhuzasabol allna,a masik 2 fal ugye a haz fala lenne. Laposteto megoldassal, 2.7m belmagasaggal.
Engedelykoteles lenne ez a hozzaepites?
Valaszat elore is koszonom!
Tamas
Tisztelt Szabó Tamás Úr!
Lakóépület bővítése jelenleg Egyszerű Bejelentés -sel valósulhat meg.
Egyszerű bejelentés: csupán nevében egyszerű!
Javaslom, alaposan nézzen utána!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki nem a Szabó Miklós! 😉
5 lakásos társasház udarában 5 kocsibellá van. Alapító okiratban szerepel, hogy melyik lakáshoz melyik beálló tartozik. A kocsinfölé szeretnénk árnyékolót építtetni úg, hogy a többi lekó beállását nem zavarnánk. Kell-e engedély, illetve a lakók hozzájárulása zükséges-e? köszönöm
Kedves Erika!
Az ‘árnyékoló’ gondolom valamilyen ‘lábakon’ áll, így ez építmény. Létesítésének feltétele, hogy a Lakóközösség ezt engedi. Építésügyileg akkor létesíthető, ha a beépítettség mértékébe ez belefér, és építési helyen belül kell megépíteni.
Építési hely: elő-, oldal- és hátsókert által határolt terület általános esetben. Ha e területen belül, a főépülettől, feltételezem egy lakóháztól függetlenül építi, és tetejének gerincmagassága nem lépi túl a 4,5 m-t, (ha lapostetős akkor 3,5 m homlokzatmagasságot) és a teljes építmény 100 légköbméter alatt van, építési engedély nélkül létesítheti, mivel nem emberi tartózkodásra szolgál majd az építmény. Sok esetben azonban a Település saját hatáskörében Településképi véleményezést is megkívánhat.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Cím! Érdeklődni szeretnék, hogy az építési emgedélytől eltérő méretű tetőablak, és ezáltal eltérő szarufa kiosztás(szélesebb) gond lehet-e a lakhatási engedélynél, vagy nyugodtan változtathatunk rajta?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Réka!
Ez nagyban függ a helyszíni szemlére érkező ‘Hatóság’ szemétől.
Nem érzem valódi nehézségnek ha 10/12 cm-rel szélesebb egy tetősíkban fekvő ablak.
Üdvözlettel:
a Térképző
Erdeklodni szeretnek hogy osztatlan zartkert teruletre lehet e mobil lemez garazst es kicsi lemez biciklitarolot ra tenni.
Koszonettel. Lajosfalvine
Kedves Lajosfalviné!
Egy ingatlan beépíthetőségének módját és mértékét a Település Helyi Építési Szabályzata írja körül. (Érdeklődjön a Polgármesteri Hivatalnál!)
Ahogy az építményeken felhasználható építési anyagokat/termékeket is.
Ha az „osztatlan” osztatlan közös tulajdont jelent, az esetben minden Tulajdonosnak a beleegyezése is szükséges új építmény létesítéséhez.
Üdvözlettel:
a Térképző
100 m3 alatti 4.50 m gerinc magasságú épület meglévő épülettel össze építhető-e. A vélemények eltérőek.
Tisztelt Szabó Miklós Úr!
Építési engedély nélkül végezhető: Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése,
amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
Kulcs-szó itt: Emberi tartózkodás! Azt Ön nem említi, mi az új épületrész funkciója. De!, ha egy meglévő épülettel kívánja az újat összeépíteni, akkor egy új épület jön létre, amire már nyilvánvalóan nem igaz a 100 m3, és talán a 4,5 m gerincmagasság sem…
És egyébként mit mondott Önnek a helyi Építéshatóság, Építésügyi szolgáltatási pont, vagy a Főépítész?
Üdvözlettel: a Térképző
Tisztelt Térképző!
A fenti kérdéshez hasonló helyzet van nálam is.
100m3 alatti, 4.50m gerinc magasságú garázs a meglévő épülettel össze építhető-e.
Itt főleg az összeépítés definíciójára vagyok kíváncsi.
A két épület között 2-5cm lenne, ami szigetelőanyaggal lenne kitöltve, így a homlokzati egybedolgozható.
Nem lesz összenyitva.
Köszönöm!
Tisztelt Emerich!
A hozzászólások megjelenítését a „kezemben tartom”, hogy eleve szűrjem a rosszindalatú/nem az oldalmhoz illő trollkodást… 🙁
Ha a főépülettel összeépül az új melléképítmény, akkor az toldaléképítés, és általános esetben építési engedélyköteles tevékenységgé válik, hiába fér bele a max. 100 m3/4,5 m gerincmagasság mutatóba.
De érdemes a helyi HÉsZ-t és TAK-ot is átvizsgálni, egyáltalán lehetséges-e ez a megvalósítási mód az Ön településén?!
Amennyiben kutakodása eredményeként a „bejelentést” gondolja Ön megoldásként helyben, akkor tervekkel, műszaki leírással kell kérvényezni: „Településképi változás” bejelentéseként, erre vonatkozó részletes információt/kérelem tartalmát a helyi egyéb rendeletekben kell keresnie.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Nincs olyan kiskapu, amely lehetővé teszi az egymás mellé építést anélkül, hogy építési engedély kellene hozzá?!
Biztos megvan az oka, de akkor is furcsa, hogy ilyen szintű adminisztráció, többlet költség szükséges egy garázs miatt, viszont az alap épülethez elegendő volt az egyszerűsített bejelentés.
Örülnék, ha javasolna valami (olcsóbb) megoldást.
Köszönöm!
Tisztelt Emerich!
Melléképítmény építési engedéllyel létesíthető. Lakóépület Egyszerű Bejelentéssel létesülhet, ami -szerintem! – csupán elnevezésében egyszerű.
Építési engedély nélkül építési helyen belül létesíthető max. 100 m3 térfogatú és 4,5 m gerincmagasságú, nem emberi tartózkodásra szolgáló épület, ami önálló, vagyis nincs összeépítve a meglévő lakóházzal.
Üdvözlettel:
a Térképző
Én a „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt” fogalmát feszegetném, hogy mi is tartozik ide. Tervezgetem, hogy egy melléképületet építenék, amibe pihenésre szolgáló egységeket raknék, pl: szauna, pihenő szoba, fürdőszoba, WC, stb. Az épület mérete belül maradna a kívánt méretnek (100 m3; 4,5 m magasság). A főépület és az építendő mellék épület össz hasznos alapterülete is belül maradna a 300 nm-en.
Megépíthető-e így a kívánt mellék épület, csak egyszerű bejelentéssel?
Továbbá ha igen, akkor az építendő melléképület mellé, de tőle független építenék egy garázst is. 2 db önálló melléképület építhető-e egy telekre?
Az így keletkezendő 2 db melléképületnek együttesen kell kielégítenie a 100m3 nettó légköbméteres szabály? Vagyis ha az 1. melléképületre elhasználnék nettó 90 m3-ert, akkor a garázsra már csak 10 m3 használhatnék fel?
Előre is köszönöm a válaszát!
Kedves Attila!
A pihenő szoba, a szauna, a fürdőszoba, a WC helyiségek emberi tartózkodásra szolgáló terek.
A telekingatlanra melléképítmény abban az esetben létesíthető, ha a helyi HÉSZ engedi, illetve ha a telekingatlan „beépítettségébe” is belefér, illetve geometriailag is építési helyen belül marad! Az, hogy egy, vagy két melléképítmény létesülhet, szintén helyi HÉSZ és a beépítési mutatók alapján döntendő el.
A garázs önálló épületként nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, általánosan tárolónak értjük. Ha az alapterülete belefér a beépítettségbe, gerincmagassága nem lépi túl a 4,5 m terepcsatlakozástól mért magasságot, illetve 100 m3 térfogatot sem éri el, és építési helyen belül telepíthető, akkor építési endeélyezési eljárás lefolytatása nélkül megépíthető.
„Egyszerű bejelentés” a lakóépületekre vonatkozik, ha az újonnan létesül, vagy a meglévő bővül/átalakul.
Üdvözlettel: a Térképző
Lehet hogy már ez a jogszabályváltozás sem hatályos?
http://www……
Kérdés csak az hogy kinek hihetünk.
Kedves László!
A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében találja a jelenleg hatályos Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek ( 32 pontból álló! ) listáját.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
A szőlő telkünk alatti telket megvásárolták, és szeretnének elhelyezni valamilyen építményt, melyben 1-2 hétig szeretnének tartózkodni. A telek Mk-c1 besorolású, művelés alól kivont terület, melynek mérete 1600 nm. A község területrendezési tervében, és az ahhoz tartozó rendeletben azt olvastuk ki, hogy lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el, mivel 2000 nm alatti a terület. Ha ennek függvényében tárolót, vagy egyéb építményt építenek, mely emberi tartózkodásra nem alkalmas, de nyaralás céljából akár 2 hétig is ott tartózkodnának, tudunk-e bármit is tenni ellene? Egyrészt a természeti adottságokat, a látványt, másrészt a nyugalmat megzavarják. Jogilag van beleszólásunk abban, hogy hova helyezzék a tárolót? Illetőleg hs az emberi tartózkodásra nem alkalmas építményben mégiscsak nyaralni fognak, van jogi lehetőségünk ezt megakadályozni, és ha van, milyen hatósághoz szükséges fordulnunk?
Kedves Sándor!
Köszönöm érdeklődését!
Az Mk besorolás Mezőgazdasági Kertes területet jelent, a c1 besorolás pedig a helyi rendelet szerint értendő. Általában a mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés (halászat), és az ezekkel kapcsolatos, a „saját termék” feldolgozására, tárolására (esetleg árusítására is!) szolgáló építmények helyezhetők el. Tehát: Kertes mezőgazdasági övezetben lakóépület nem helyezhető el! De tároló épület vagy akár pince is elhelyezhető, vagy az OTÉK-ban megadott beépítési mutatók betartásával, vagy a helyi rendeletben megfogalmazott (szigorúbb) beépítési mutatók betartásával. A létesítendő építmény (tároló) elhelyezésébe akkor szólhat Ön bele, ha azt az építési helyen kívül helyezik el, vagy méretei: alapterülete, gerincmagassága nem az előírásoknak megfelelő határértéken belül létesülnének. A huzamos emberi tartózkodás megakadályozása ügyében talán helyi Polgármesteri Hivatal, vagy az illetékes Járási Hivatal adhat jogi tájékoztatást.
Tisztelt Cím,
Mi egy 2 beállós garázst szeretnénk építeni a lakóépülettől függetlenül ( a telek másik pontján ). (8m hosszú x 5.5 m széles x 2,1m magas) Ezen értékek m3-ra levetítve 92.4 m3 Ezek szerint ez a tervezés belefér az engedélymentes változatba? Próbáltam többször is elérni a helyi hivatalokat, de eddig semmi választ nem kaptam. Vagy nem érnek rá, vagy csak elhajtanak a fenébe.
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Gábor
Kedves Gábor!
Köszönöm érdeklődését!
A tervezett gépkocsi tároló: nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény. Építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, ha mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, nem építési engedély köteles tevékenység. Arra viszont ügyelni kell az Ön által megadott befoglaló méretnek megválasztásánál, mert kivitelezési dokumentáció alapján végezhető, az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet!!! -, amely esetében a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja!
Üdvözlettel: a Térképző
Tisztelt Térképző!
2008-ban vásároltam egy telket amin egy 35 nm es faház állt. Volt benne villany, víz, gáz. Erre a telekre( a faház elé) lett építve egy 71 nm-es családi ház. 1 éve lebontottuk a faházat és lett belőle egy 52 nm es családi ház. Maradt a villany, gáz, víz. A kérdésem az lenne, hogy ez nem számít a falazat megváltoztatásának? Ilyenkor milyen bírságra lehet számítani? Elképzelhető, hogy tényleg lebontattnák..
Válaszát előre is köszönöm:F.Timi
Kedves Timi!
Köszönöm az érdeklődést!
A terültre érvényes övezeti mutatóknak kell megfelelni bármilyen beépítésnek. Ha az nem teljesül, akkor van bírság. Mértéke több tényezőtől függ, utána olvasni a 245/2006.(XII.5.) Korm. rendeletben lehet.
Bontásra -megítélésem szerint- akkor kerül sor, ha az emberi életet, vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet, első körben többnyire azt írják elő, tegye az Építtető szabályossá a beépítést.
Üdvözlettel: a Térképző
Jó napot kívánok!
Szeretnék érdeklödni, hogy tetőtér beépítése, bejelentés/engedély köteles-e, úgy hogyha tető síkja nem változik. A tetősíkjába tetőablak kerül. Amiért kétségeim vannak az az, hogy új feljáróhoz a plafont meg kell vágni (födém átvágás nem lesz 2 gerenda között lesz feljáró). Vasbeton gerendás ház (tálcás megoldás) és a tetőszerkezetnél a széket átvariálnánk meg túl sok teret venne el a hasznosítható térből. Tehát a tartó szerkezethez hozzányúlnánk szarufákat megerősitenénk és régi széket is átvariálnánk. Amennyiben nem kell engedély akkor milyen lehetőségem van hogy azt a +25 négyzetmétert hozzáírjak a lakáshoz? hatósági bizonyitványt kell kérni jegyzőtől? Előre is köszönöm a válaszat.
Kedves Henax!
Köszönöm érdeklődését.
A tetőtér beépítéssel az épület hasznos alapterülete megváltozik, növekszik! Ezáltal lakóépület bővítéséről beszélünk, ami Egyszerű bejelentéssel végezhető, elektronikus építési napló használatával.
Amikor a kivitelezés befejeződik, akkor lehet a Hatósági Bizonyítványt megkérni.
Üdvözlettel: a Térképző
Köszönöm nem tudtam eldönteni, mert polgármesteri hivatalban is 2 választ kaptam. Egyik az amit ön írt a másik pedig ez.
:
A lakóépület bővítése e-naplóben bejelentés köteles.
Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.
Ha nem fog nőni az épület térfogata, nem kell bejelentést tenni, sem engedélyt kérni.
Kedves Henax!
Az épület hasznos alapterülete növekedni fog. Az eddigi padlásból lakótér válik.
Ez bizony bővítés, így egyszerű bejelentéssel kell élni!
Üdvözlettel: a Térképző
Jó Napot Kívánok!
Szeretnék egy fedett tornácot építettni a családi házrészem elé. Az épület homlokzatához illeszkedne, melyen a bejárati ajtó is van. A tornác, „előtetö” Kb. 3 m kiállású lenne, a külső tetőperem súlyát 3 db oszlop tartaná. A teljes méret 3*7 m lenne (7 m a homlozat). Kérdésem, kell-e építési engedély?
Egy OTÉK melléklet szerint még a telek beépíthetöségi számitásába sem kell belevenni, viszont érdeklődésemre az önkormányzatnál azt mondták, hogy terv és épitési engedély stb. kell hozzá, mert nem előtetö, védtetö, vagyis nem konzolosan csatlakozik, rögzítődik a homlozathoz. Mi itt a valós helyzet? Azt mondták, pergolát építhetek kizárólag 20 nm-ig, ami nem lehet fedett. Az viszont állhat oszlopokon és a kertben külön is elhelyzhető.
A paraszti épitészet egyik legjelentősebb eleme a tornác, nem szerepel sehol az építésügyi hatóságok szótáraiban.
Kiegészítésképpen:
OTÉK
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez
Fogalommeghatározások
114. Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
b) az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány – az épület tömegétől kiálló részeinek – az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.
Stb.
Tisztelettel T. József
Kedves József!
Köszönöm érdeklődését!
Amint az előtetőt „oszlop/pillér” támasztja alá, az már nem előtető!, hanem épületbővítés, és bizony a beépítettségbe bele kell számolnia, ráadásul ez kívánt cca. 21 m2-nyi terület csak akkor valósítható meg, ha „építési helyen” belül van!
Mivel lakóépület bővítéséről van szó, úgy ez Egyszerű bejelentéssel valósítható meg, nem pedig építési engedély kérelemmel.
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Térképező!
Olyan kérdéssel fordulnék önhöz, szeretnék mobilgarázst az udvaromba. Nálunk a faluban csak bejelentés köteles, ezzel nincs is semmi probléma. Meg elméletileg bárhova tehetem az udvarban a garázst. De a bejelentés mellé azt szeretnék ha megterveztetném, hogy hova akarom a garázst. Hozzá teszem a mérete 3*5 méter és a leglassúbb belmagassága 2,2m. Ezt nekem miért kell megterveztetnem? Válaszát köszönöm
Tisztelt Brigitta!
Építési helyen belül kell elhelyeznie.
Talán TELEPÜLÉSKÉPI VÁLTOZÁS BEJELENTÉS-t kell elindítania, ami egy egyszerű dokumentáció…
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez, nem térképekkel foglalkozik 😉
T.Térkepzo!
Ehhez szeretnék hozzaszolni, kerdezni , telepuleskepi bejelentest tettem lemezgarazsomra epitesi helyen belul es a garazsteto hajlasszoge számit? nem 25 , hanem 15 fokos ezert jar buntetes?
Kedves Katalin!
Nehéz ezt megjósolni.
Lakóház esetében már volt olyan Építtetőm, akivel a meg nem épített tetőtérfogatot bírságként kifizettették (Budapest, XII. kerület)!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Ha jól értem, akkor mobil iroda- és/vagy raktár konténerek korlátozás nélkül lerakhatóak a telkemre. Ezek nem minősülnek építménynek.
Ezeknek sem a darabszáma sem az ott elhelyezett idő hossza nincs korlátozva.
Ez így helyes meglátás?
Üdvözlettel,
Tamás
Kedves Tamás!
Ez nem így van. Rengeteg település a Helyi Építési Szabályzatában bizony rendezi ezt a kérdéskört, vérmérsékletének megfelelően: a tiltástól a megengedésig számos változat létezhet!
Leggyakrabban tiltják, azaz Konténer és Mobilház „helyhez kötött létesítmény”-ként nem helyezhető el. Gyakran övezeti területet jelölnek ki, vagy csupán felvonulási épületként és időkorláttal engedélyezik létesítésüket.
Javaslom, tájékozódjon az adott település Építéshatóságán!
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm a válaszát.
Kedves szakèrtö!
Saját telkemre egy 100 lm3 alatti emberi tartozkodásra nem alkalmas épületet èpithek e ha még üres? Es mi van ha oda költözöm addig még a lakóházamat nem tudom elkezdeni ès felècpíteni. Büntethet valaki hogy ot lakom?
Kedves Krisztina!
A nem engedélyköteles építménynek más paramétereket is ki kell elégítenie!
Szerintem nem az ott lakásért büntetnek, de ha a belegondol, az Ön által is használt megfogalmazásra, miszerint „emberi tartózkodásra nem alkalmas” épületet kíván létrehozni, akkor az hogy alkalmas arra, hogy Ön ott éljen, akár átmenetileg is? Azt gondolom a napi életvitelhez lesz ivóvíz, fűtés és szennyvízelvezetés is… A Helyi Építési Szabályzatot mindenképpen tanulmányozza át!
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm, hogy válaszolt. Természetesen lenne benne víz, fűtés stb a 100 lm3 alatti kis hazban. Mar most van viz villany az üres telken, szenyviz elvezetés meg nincs a falunkban. A lakóházat is elkezdem a 100 lm3 raktárral együtt. Az önkormányzat engedélyezte a nagy házat a terv szerint. Mivel nem kell engedély a kicsi házra azért kérdeztem , hogy ha ott vagyok akkor ki büntethet, miközben látványosan építem a lakóházat is. Köszönöm az idejét.
Köszönöm a válaszát. A telken van már víz és villany is. A kis házat a nagy házzal egy idoben építem. Csak mivel a kis ház 3 hónap alatt kész akkor már a saját telkemen élhetnek. Még a nagy háznak 3 év is lehet hogy kell hogy kész legyen. Az önkormányzat engedélyt adott a nagy ház tervére. A kis házban lesz víz fűtés. Így büntethet e valaki hogy ott lakom miközben a lakóházam látványosan építem?
Zuglóban tetőtér építéséhez és a tetőn ablakok elhelyezéséhez kell engedély. A háznak a szerkezete nem változik meg, max a födém lesz megerősítve
Kedves Péter!
Mintha nem fejezte volna be hozzászólását, kérdését?!
Lakóépület bővítése egyszerű bejelentéssel történik. A tető alatt eddig padlás volt, most lakótér lesz. Az épület bővül, mert hasznos alapterülete növekedni fog. Ez a tetőtéri kialakítás lehet a meglévő földszinti lakás bővítése, de akár lehet új lakás is.
Üdvözlettel:
a Térképző
Elnézést hogy ide írok. Ön szerint ha elbontattom a tetőt és lapos tetőt alkotók ki , azt be kell jelenteni? Tudom furcsán hangzik. Válaszát előre is köszönöm
Kedves Erzsébet!
Igen, mert homlokzati változás következik be.
Javaslom: érdeklődjön a helyi Építéshatóságnál a teendők tekintetében!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Ikerházunk -a szomszédunkkal érintkező oldala- mellé szeretnénk építeni egy kb. 240méx 220szé x 220ma fa sufnit, biciklitárolót. Szeretném kérdezni, hogy van valami szabályzat arra vonatkozóan, hogy milyen közel lehet az építmény a házhoz, és max milyen magas lehet?
Válaszát előre is köszönöm! További szép napot kívánok! Avenue
Tisztelt Avenue!
A méretbeli korlátok szerepelnek a blogbejegyzésben (m3 és gerincmagasság).
A „sufni” melléképítménynek minősül, telepítésére vonatkozó előírásokat a Helyi Építési Szabályzatban talál.
És még ajánlom Önnek, a fentiek ismeretében egyeztessen a Ikerszomszédjával is, hogy a szomszédi viszony ne fajuljon szomszédi iszonnyá! (benapozás/csapadékvíz elvezetés …stb. kapcsán)
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Azt szeretném megtudni, hogy ha építeni szeretnék egy 100m3-es melléképületet, azt építhetem e a meglévő melléképület mellé közvetlenül?
Válaszát köszönöm.
Tisztelt Andrew!
A telepítésére vonatkozó előírásokat a Helyi Építési Szabályzatban találja. Legtöbb esetben építési helyen belül kell elhelyezni, egyes esetekben a hátsókertben is szabad. Fontos még, hogy a beépítettséget sem szabad túllépni!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Egy beépített tetőterű ház tetőszerkezetét cserélni kell, ill ha már nem lesz rajta tetőt, akkor szeretném kicsit kiemelni, kb 1m-rel, hogy a tetőtér használhatóbb legyen. Kérdésem lenne, hogy kell-e ehhez építési engedély?
A ház ill a tető csúcspontja nem lesz magasabb, mert elég meredek a tető lejtése így a kiemelés után is elegendő lenne lejtés.
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves István!
Ez egy lakóépület. Ön a meglévő tetőteret tulajdonképpen bővíti, hiszen a hasznos alapterület növekedni fog azáltal, hogy a tetőteret „térdfal”-lal meg kívánja emelni.
Lakóépület bővítés jelenleg Egyszerű bejelentéssel történhet, mivel azt feltételezem, hogy a lakóépület a bővítéssel együtt 300 m2-t meg nem haladó összes hasznos alapterületű lesz.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Sajnos az új építési törvények miatt, nem fogok tudni egy új házat építeni mert mindent nagyon drágá lett és nagyon nehéz lett katálni egy jó megbizható egyéni vállalkozót. De a telken van egy 50nm faház. Ezt szeretnék felújítani.Nem fogok valtoztatni a tettószerkezett, de csak szeretnék felújítani a meglévó tettő szerekezett új OSB lappokkal és zsindelyekell. Télíesiteni akarok a faházat. Nem gog nőni a térfogát. DE viszont nagyon rossz állapot a homlokzat. Szeretnek felújítani vagy megvaltoztatni a kulso faburkolat, kicserélni az ajtot és ablakok is. Szeretnék rockwool szigetelést rakni belsoleg ls külsőn is. Szretnék egy kalyhaát és egy 130mm kémény csó beépiteni. Érre szükség lenne bejelenteni vagy ezek szerint engedély nélkül végezhető. Előre is nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel
Tisztelt DR.PN!
Építési engedély nélkül elvégezhetők a felsorolt munkálatok.
Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása nem építési engedélyköteles tevékenység, ahogyan a meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése,
a homlokzat felületképzésének megváltoztatása sem. A tetőfedés cseréje sem.
De, mindenképpen keresse meg az adott Település Helyi Építési Szabályzatát, és tanulmányozza, nincs-e egyéb, betartandó előírás az övezetben!
A leendő kéményt pedig a rákötendő kályhához méreteztetni kell, hogy az biztonságosan működjön!
Üdvözlettel:
a Térképző
Nagyon szépen Köszönöm a Választ! Keresni fogok önt. majd amikor szeretnék elkezdeni.
Üdvözlettel,
pn
Tisztelt uram .
Szeretnék êpiteni a kértem végébe egy kis bruttó 5×9 méteres tárolót ami max 4.5 m magas . A leírtakat ismerem hogy se építési engedély se bejelentés nem kell papíron . Ez konyhanyelven mit jelent ? És még valami ezt az êpitményt lehet e regisztrált vállalkozó nélkül építeni. Ugye mint mindig itt is a pénz miatt van a gond .
Köszönöm Tisztelettel
Kedves Lajos!
Ha a melléképítmény paraméterei nem haladják meg a bejegyzésben is említett értékeket: légköbméter és és magasság… vonatkozásában, akkor nincs szükség építési engedély beszerzésére.
Pontosan: „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.”
Ettől függetlenül, érdemes tájékozódni a helyi szabályokat illetően, hogy a kívánt melléképítmény a telekingatlanon belül a „kertem végébe” meghatározású helyre szabályosan telepíthető-e?!
A melléképítmény felépítését Vállalkozó nélkül is megvalósíthatja, ha a tartószerkezet támaszköze nem éri el az 5,40 m-t.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt térképző! Kérdésem a következő lenne: 100m3 nettó térfofatu épület tető tere is beleszámít a térfogatba? Ha mondjuk 8x5x2,5 belvilágu épületre még rárakok 2m magas nyereg tetőt így kialakítva 1 padlásteret még belefér az engedéj nélküli kategóriába? Ezen kívül hány ilyen épületet csinálhatok a telken? 3000nm a telek lenne hely 🙂 kőszönöm válaszát!
Kedves Péter!
A lényeg: Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot!- nem építési engedélyköteles.
Önmagában, az Ön által vizionált: 8 x 5 x 2,5 m befoglaló méretű épület már 100 m3!, tehát erre nem illeszthető még külön a 2 m magas nyeregtetőidom által közrefogott térfogat.
Egyetlen ilyen építmény létesíthető, építési helyen belüli telepítéssel, övezeti mutatók igazolásával, általában a Településképi bejelentést meg kell tenni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Van egy MK besorolású kertem és 3% gazdasági épületet építhetek rá.
ez nekem nagyon kevés. A szomszéd meg nem akarja eladni a kertjét, úgy birtok összevonással nagyobb épületet építhetnék.Keresem az alternatívákat.
1.:Minek számít pl. egy tengeri konténer? A HÉSZ ezt nem szabályozza,de ennek ellenére azt mondják, hogy bele számít a beépíthetőségbe. Mi alapján mondhatják ezt? Van-e erre vmilyen szabályozás?
2.:Van a telken egy katonai félpótkocsi, ami ugye jármű. Szerintük az is beleszámít, ha nincs rajta műszaki. Ez mitől építmény?Milyen jogszabály alapján kötheti ki a műszaki szükségességét? Ha útvonalengedélyt kérek rá,akkor már húzható és mobil, főleg, hogy „járóképes”is.A konténert meg egy daru bármikor felemeli és amiatt már mobil is.
3.:Ha engedély és bejelentés nélkül építhető valami azt ki mondja meg ill. ellenőrzi, hogy a beépíthetőségi%-ba belefér, vagy nem?Ezt nekem laikusnak tudnom nem kell, de a szabályozás nem is kötelez egyeztetésre a műszaki osztállyal.
Tisztelettel és köszönettel: Attila
Tisztelt Tilla!
Tengeri konténer fix”építményként” lesz jelen a telekingatlanon, ezért számít bele a beépítettségbe.
Sok HÉSZ-ben már a mobil-házak „tiltása” szerepel! Persze az Önök HÉSZ-ét nem ismerem.
Az illetékes Építéshatóság „ellenőriz” illetve az Építésfelügyelet is, legtöbbször lakossági bejelentésre, vagy a „közterületesek” jelzésére…
Nem kötelező egyeztetni, de a szabály nem ismerete nem mentesít a szabály betartásától.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Szeretnék lakóövezeti kertünkbe egy kisebb fóliasátrat (max.10 nm). Viszont lehet előkertnek minősül az a terület,és a szomszéd kerítése mellé lenne a sátor.Kérdésem az lenne ,hogy kell-e valami hivatalos papír hozzá,mert egy-két helyen azt olvastam ez is engedélyköteles.Sajnos nálunk jószomszédi iszony (már) van és nem szeretnék ebből is problémát.
Köszönettel:H.Kata
Kedves Kata!
A fóliasátor létesítése nem építési engedélyköteles tevékenység, építési helyen belül!
Feltételezem, hogy a Szomszéd-kerítése melletti terület az Ön esetében bizony oldalkertnek minősül, ez esetben az OTÉK kimondja, hogy az „oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem szabad elhelyezni növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényházat (üvegházat), és fóliasátort” sem!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt térképző!
Mit jelent az hogy egy nem lakhatási célra szolgáló melléképület nettó 100lm3?
Az épület belső hasznos légköbméterét jelentené?
Épület tetőtere is beleszámít?
Üdv.:Juhász Roland
Kedves Roland!
Igen a belső tér légköbméterét jelenti.
Igen, elvileg a tetőtér is beleszámít, de azt elég nehézkes létesíteni, mivel itt a 4,5 m követelmény a gerincmagasság méretére!
Üdvözlettel:
a Térképző
Szerintem ha valakinek mondjuk nincs hol laknia és van egy üres akár közművesítetlen telke vagy zártkertje akkor ilyen esetben egy a-frame cabin még belefér az engedély nélküli kategóriába. .Pl Romániában is (illetve az eu sok más országában) engedély és bejelentés nélkül épithetők ilyen vagy ehhez hasonló „szükséglakások” https:……. De pl; az avrame is gyárt sinus lindab vagy bilka retro tetőlemezes „szereld magad” lapraszerelt családiházakat.(http:…… )De házilag is megépithető rönkázanyagból, gerendaházanyagból, építőfából vagy akár fémszerkezetből is. Alapnak lehet rakni egyszerű német krinner talajcsavart ,finn paalupiste oy -t vagy , betonnal beinjektálható orosz csavarcölöpöt egyszerű u-gerenda keretre építve. Ebből a szempontból szintén építési engedély mentes mivel az olyan épület ami nem érintkezik közvetlen módon a talajjal azt ún; provizorikus felépítménynek minősül ezáltal mentesül az építési engedélyeztetés alól .A méretezésre kell odafigyelni.Egy 100m3 es egylégterű álló vagy fekvő galériás építmény esetén a szélesség ötméter hosszúság hatméter magasság négy ésfélméter. Ezekkel a paraméterekkel az alsó szint 55m3 a galéria pedig 43 m3 re jön ki.
Kedves Hufnájdzsel Sztívensz!
Feltételezem: utolsó hozzászóláshoz szánta kiegészítését!
Nekünk, Magyarországon a hazai előírásokat kell értelmeznünk és betartanunk.
Az országos előírásokon túl, még a helyi szabályokat is!, így nagyon sok településen tiltó listán szerepel például „mobilház” is! Az előírásoktól függetlenül sokan a szabályok alól felmentve érzik magukat… Ez azonban két esélyes dolog, korábban csak az Építésfelügyelet ellenőrzött, jelenleg már helyi rendeletben akár a település Polgármestere is. És bizony van olyan is, hogy Hatósági kötelezés, amibe a bontás is bekerülhet és egy ilyen kötelezés még az Ingatlan-nyilvántartásban (földhivatal) is átvezetésre kerül!
Üdvözlettel:
a Térképző
Az általam vázolt „építmény” a magyar építésjogi szempontból minden feltételnek megfelel.A mobilház,lakókonténer szintén engedély nélkül telepíthető magyarország egész területén .
Kedves Jasszer Arafat!
Kivéve ott, ahol a Helyi Építési Szabályzat tiltja! 😉
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző
„..kivéve ott, ahol a Helyi Építési Szabályzat tiltja..”
Ilyen hely nincs ebbe az országba .
Üdvözlettel
Oriza Triznyák
Kedves Oriza Triznyák!
Az elmúlt évben két ilyen HÉSZ-szel is találkoztam, hazánkban!
Üdvözlettel:
a Térképző
háát ez igazán szép mondhatom … Hol élünk…
A gazdagok meg a bünözők persze mindent megtehetnek építhetik az „engedély nélküli” 100m3 nél természetesen egy kicsivel nagyobb légterű „csodapalotáikat” a fővárosba , a csóró otthontalan melós meg még egy bódét se rakhat a „saját tulajdonú” üres telkére ahol meghúzhatná magát hogy ne az ég alatt kelljen aludnia a nyomorultnak…hát hol van itt az igazság..!?
Tistztelt Térképző!
A nem lakhatási célra szolgáló épület 100 lm3 számításába bele kell számolni azt a részt is, ami az ezen a zárt épületen túlnyúló tetővel fedett nyitott kocsi beálló rész? Köszönöm.
Kedves Anita!
A tetővel fedett, nyitott kocsibeálló nem minősül előtetőnek, mivel a funkciójából/méretéből feltételezem, hogy „lábakon” (pilléreken) áll, így bele kell számolni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Elég nehéz számomra eligazodni a mostani építési szabályok és azok értelmezésével kapcsolatos katymazban.
Mert hiába variálok a végén mindig oda jutok hogy az már bejelentéskötelezett tevékenység, innentől, meg minden 6 számjegyűnek tűnik.
Jelenleg egy fedett előtető / terasz létesítését szeretném,ami nyilván a levegőben nem képes megállni ezért valamihez kell rögzíteni, hogy alatta elférjen, valami kinti bútor ahhoz kell hely is, tehát tartó oszlopok is kellenek, szeretném úgy megépíteni hogy lehetőleg ne keljen rá engedély. Milyen méretek,tartószerkezet, rögzítési mód ( falhoz, meglévő épület tetőszerkezetéhez) létesíthető,hogy az még nagy hercehurca nélkül megvalósítható legyen.
üdv: Zsolt
Kedves Zsolt!
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt építhet építési engedély nélkül, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,50 m gerincmagasságot.
A fesztáv ne lépje túl az 5,40 m-t! Ez önálló létesítmény lehet, lehet fala, de lehet nyitott,pl. úgy pillérek tartják a tetőt. Építési helyen belül kell létesíteni. Kb. ennyi!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Szeretnék építeni egy tároló melléképületet, ami a sokat emlegetett mérethatárokon alul marad.
Értem, hogy semmilyen engedély nem kell, de a HÉSZ rendelkezéseit be kell tartani.
A HÉSZ nem tiltja, viszont a hátsó kertről ezt írja:
„Hátsókertek
a) A hátsókert nem lehet kevesebb az épület hátsókertre néző tényleges homlokzat magasságának mértékénél sem 6,0 m-nél, sem.
b) A hátsókertekben épület nem helyezhető el.”
Na most ez mit is jelent?
Van egy lakóházam, aminek a hátsó része kb. 8 méter magas. Van viszont a ház mögött 27 méterem.
Szeretnék a lakóháztól kb. 7 méter távolságra felépíteni egy 7 méter hosszú tárolót. Így a tároló leghátsó pontja és a telek vége között marad kb. 13 méter.
Jól gondolom, hogy ez így jó lesz, és nem kell rá semmilyen engedély?
Kedves Imre!
Jól gondolja! 🙂 27 m – 7 m = 20 m, ebből 7 m hosszú melléképület = 13 m marad!
Még egy fontos dolog: A fesztáv ne lépje túl az 5,40 m-t! , így nem szükséges statikai kiviteli terv sem.
Üdvözlettel:
a Térképző
Jólenne ha valaki elmondaná közérthetően nem 30000,.ft tanfolyamokon keresztül, az e-naplót hogyan kell megnyitni és kezelni Egy szobatokdaléknál az épittető vagy megbizottjának kellene megnyini de hogyan.
Tisztelt Balogh Úr!
Nem kínálok 30.000 Ft-os tanfolyamot! Nem igazán értem a számonkérő hangnemet!
De!, ha veszi a fáradságot Ön, mint Építtető, akkor az eepites.hu oldalon_E-napló-ra kattintva a az építési E-napló bejelentkező oldalának jobb felső sarkában: E-napló vezetése-alaplépések -re kattintva, 28 oldalon, lépésről lépésre – követhetően – elolvashatja „ingyen” a megnyíló pdf fájlban az e-napló használatát!
Üdvözlettel:
a Térképző
Jó napot!
Tároló 100 m3 alatt gericmagassag is epitesi engedely nelkuli meret lenne. A kerdesem az lenne hogy bejelentes nelkul is megepithető ez házilag? Fém váz és lindab lemezzel zart lenne
Tisztelt Baksa Úr!
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt építhet építési engedély és bejelentés nélkül, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,50 m gerincmagasságot!
A fesztáv ne lépje túl az 5,40 m-t! Építési helyen belül kell létesíteni. És mindenképpen olvassa át a Helyi Építési Szabályzatot, mert sok területen „nem szeretik” a fémlemezt! 🙂
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Érdeklődék, hogy több olyan épület elhelyezhető-e, ami egyenként nem haladja meg a 100 m3 térfogatot a 4,50 m gerincmagasságot és
a fesztáv nem lépi túl 5,40 m-t? Mert szeretnék 2 garázst csinálni viszont egyenként lenne kb 90m3. Ha összeadom 90+90=180m3. Ezt megtehetem?
Tisztelt Kami!
A Helyi Építési Szabályzatot is érdemes tanulmányoznia, mert gyakran szabályozzák a melléképítmények számát, típusát, funkcióját. Ráadásul az építési helyen belül kell telepíteni a lehetséges melléképítményeket, sőt a beépítettség megengedett mértékébe is bele kell majd férni!
Az „építési engedély nélküliség” nem a korlátlan számú melléképítmények megszületését hivatott segíteni, hisz az adott telekingatlanon az érvényes övezeti mutatóknak a lehetséges melléképítményekkel együtt is teljesülnie kell. A szabályok betartandók, csupán a bürokrácia-csökkentés egyik momentuma, hogy ezek a Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot[” építmények engedélyezési procedúra nélkül, az Építtető saját felelősségén létesíthetővé váljanak.
Még egy momentum az Építtető felelősségéhez: Az Építéshatóság/Építésfelügyelet gyakran drónokkal is ellenőriz, a területileg illetékes Földhivatal bevonásával, így a Szabályok teljesülése ellenőrzésre kerül!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző,
belterületi üres ingatlanon terveznék kisebb nyaralót építe(tt)ni (~20nm2). Egy ekkora méretű épületnek is a „hivatalos” lakóház építése igen magas költséggel járna az aktuális szabályoknak, rendeleteknek, követelményeknek megfelelően (miközben funkciója üdülőtelepüléséből – is – adódóan kimerülne kisebb hétvégi nyaralásokban. Tehát tulajdonképpen alvás+fürdőszoba használatra korlátozódna…)
Kivitelezővel egyeztetve, tervbe lett véve egy ekkora méretű, „kis” könnyűszerkezetes épület, mondván, hogy létezik ez a bizonyos – fentiekben már többször is említett – rendelet, mely szerint 100m3 és 4.5m gerincmagasságig felhúzhatunk melléképületet, mely révén nem lenne szükség a „rendes” lakóház építésére, procedúrára és annak költségeire.
Csakhogy ott van az is, hogy „Nem emberi tartózkodásra…”
A kivitelező (természetesen) állítja, hogy ezzel semmi „gáz” nincsen, számos ilyet építettek már…
Bele lehet-e menni ebbe kockázat nélkül, vagy előbb-utóbb „kellemetlen” következményei lennének…
Üdvözlettel,
Kovács András
Kedves András!
A nyaraló épület az nem lakóház! Az övezetben előírt típusú épület megépítésére van lehetőség. Ha az övezet lakóövezet, akkor oda 20 m2 -es nyaralót/üdülőt nehéz építeni, mert lakóházra vonatkozó előírásokat be kell tartani, pl. minimum 16 m2 lakószoba…stb… Ez esetben Egyszerű bejelentéssel létesíthet épületet, lakóépületet!
Ha üdülő, vagy hétvégi házas övezet, akkor oda építési engedéllyel létesíthet nyaralót. A nyaraló is emberi tartózkodásra alkalmas!
De, szerintem „gáz” van… több szempontból is, például az építkezés végén a Földhivatal mit fog a telekingatlanra bejegyezni az épületfeltüntetési vázrajz alapján?
Természetesen Ön döntése, pontosan mit/miért kockáztat… A Kivitelező – úgy érzem – semmit! 😉
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző,
köszönöm szépen válaszát. Az övezet lakóövezet, ezért adódik a dilemma (nyaralót szeretnénk, a maga „minimalista” funkcióival és nem családi lakóházat), mert – ezek szerint – „nyaralószerűséget” nem lehet, csak lakóházat, a mai, modernkori rengeteg – számunkra egyébként felesleges – kritériumnak megfelelve (ilyen szigetelés, olyan alapzat, amolyan fűtési megoldás(ok), stbstbstb.), amik mind-mind emelik a napjainkban tapasztalható egyébként is extrém magas építési költségeket.
Tehát „dupla vagy semmi” a megoldás (miközben elég lenne a „szimpla” is, de azt nem lehet, csak duplát, ami viszont nem is kell és nincs is rá keret…)
🙁
Üdvözlettel,
András
Kedves András!
A lakóépület minimális alapterülettel is megépülhet, a lényeg, hogy teljesítse az OTÉK előírásait és a település érvényes Helyi Építési Szabályzatát és egyéb, az építésekre vonatkozó előírásait (pl. Település Arculati Kézikönyv)
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Folyamatban van egy művelési ág alól kivont zártkerti telek vásárlása.A telek mérete 1050 m2. A telken van egy 12 m2-es kis faház de a telek könyvön, térképen nincs rajta. Szeretnék egy szigetelt 30-40 m2-es faházat építeni rá vagy 3 szorosára bővíteni. Nézegettem a neten és ez lehetetlennek tűnik ezt megcsinálni. Esetleg nem emberi tartózkodásra szánt épületet lehetne e csinálni?
Tisztelt Karesz!
A helyi szabályok között érdemes tájékozódnia: pl. HÉSZ. Ha a terület korábban zártkertként működött, az valószínűleg külterület, így az mezőgazdasági céllal fenntartott terület volt.
Gazdasági épületként funkcionálhatott rajta akár a 12 m2-es faház, de ezt csupán találgatom, helyi ismeret nélkül. Általában a beépíthetőség 3% szokott lenni, és mezőgazdasággal kapcsolatos funkció telepíthető, ami nem emberi tartózkodásra létesül!
Ha a HÉSZ-ben a terület már üdülő- vagy hétvégi házas övezet, akkor annak megfelelően beépíthető, hétvégi ház, üdülő formájában.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Van egy Lke övezetbe eső üres építési telkem, kb.1000m2.
Építkezni a közeljövőben(8-10 év)nem szándékozom rá. Viszont a rengeteg sok gépnek, eszköznek (kapálógép,kerti aprító, fűnyíró, fűrészek, permetező stb.) szeretnék egy kb.3m x 10m-es építményt létesíteni, elképzelésem szerint ácsolnék magam egy fa szerkezetet, és borítanám oldalról deszkával.
Igen ám, de a helyi szabályozás világosan előírja:
Melléképület az építési övezetekben elhelyezhető – eltérő övezeti előírás hiányában – az alábbi korlátozással:
a) melléképület csak önálló főépítmény létesítésével egyidejűleg, vagy azt követően létesíthető
Főépítményem meg ugye nincs (ha csak ezt nem nevezném annak:), és nem is lesz egy darabig. Van-e valamilyen legális mód hogy felhúzhassam ezt a tárolót?
Az sem zavarna, ha annak idején le kell majd bontanom.
Üdvözlettel:
Zsolt
Kedves Zsolt!
Mivel a területi HÉSZ külön is hangsúlyozza, hogy melléképület/melléképítmény főépület/főépítmény megléte esetén létesíthető, így legálisan nem létesíthet.
Lakóövezetben főépület = lakóépülettel, ami pedig jelenleg Egyszerű bejelentéssel létesíthető, fa-szerkezetű/deszkaborítású épület nem tud emberi tartózkodásra szolgáló lakóépületként funkcionálni.
Esetleg kérjen írásban tanácsot/állásfoglalást az illetékes építésügyi hatóságtól, ha a telekterület rendben/karban tartásához hihető, hogy szükséges egy „sufni” -létesítése!
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm a választ! Még egy ötlet, a HÉSZ így ír
A kertvárosias lakóterület építési övezet területén – ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – elhelyezhető rendeltetések:a) lakó,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelem-szolgáltatás, c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) sport,
f) szállás jellegű,
g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari tevékenység.
A legutolsó ütött még szöget a fejembe, ha mondjuk „bőrdíszmű készítő műhelyt” vagy „lábtörlő fonó műhelyt” szeretnék építeni, azt lehetne?
Vagy garázst esetleg?
Üdvözlettel:
Zsolt
Kedves Zsolt!
A műhely felépítése építési engedély köteles tevékenység. És mivel a műhely munkahely is, így állandó/huzamos ideig tartó emberi tartózkodás biztosításához szükséges: víz, fűtés… stb, tehát ez az épület sem „sufniként” valósítható meg.
A garázs önállóan melléképítmény, főépület is kellene hozzá. És lehet a Hész azt is kimondja, önállóan nem létesülhet, csak a főépületben, vagy azzal „szervesen” összeépülve.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!Azt szeretném kérdezni hogy ha a tető szerkezete nem változik de mi egy tető ablakot építenénk be ami a szomszéd udvara néz de nem látunk be hozzá csak a tetejét. Ahoz kell engedélyt kérni ?
Kedves Emőke!
A Település helyi rendeletei között érdemes kutakodniuk!
Elképzelhető, hogy Településképi Bejelentéssel a síkban fekvő tetőablak beépíthető.
Üdvözlettel:
a Térképző, építészeti tereket tervezek/alakítok, így nem sok közöm van a térkép-hez! 🙂
Tisztelt Térképező!
Szeretnék vásárolni egy lakóházat.A házhoz tartozik szorosan hozzáépítve kb 40 nm alapterületű melléképület,valamint egy utólag hozzáépített 30 nm-es,beton alappal ellátott,fedett terasz,valamint egy külön álló 2 beállós kb 40-45 nm alapterületű téglából épített beton födémes,sátortetős garázs.A Földhivataltól kikért térképmásolaton a lakóházon kivül semmi nincs feltüntetve.Se melléképület,se terasz,sem pedig a garázs.Létezhet olyan,hogy ezek engedély nélkül lettek megépítve?És ha igen,mire számíthatok?A garázs és a terasz 10 éven belül épült valószínűleg,de ez nem biztos.A most már engedély nélkül építhető épületeknél automatikusan megszűntek a korábban engedély nélkül épített épületek bírságolhatósága is?Ne értsen félre kérem,nem kibúvókat keresek,csak mérlegelni szeretném a lehetőségeimet,nehogy a leves többe kerüljön,mint a hús.(Utólagos fennmaradási engedélyek beszerzésére gondoltam)
Egyébként a garázs sanszos arra,hogy most is engedély köteles lenne,mert a fesztáv valószínűleg több,mint 5.4 m,és lehet,a 4.5 méteres gerincmagassággal is gond van,nem beszélve a m3-ről,ha abba a padlásteret is bele kell számolni.Tényleg,bele kell?
Sajnos a tulajdonos meghalt,az örökös külföldi állampolgár,magyarul nem beszél,az információ elég nehézkes vele.
Semmilyen dokumentáció jelenleg nem áll rendelkezésre.
Tisztelt Kiss Gábor Úr!
Attól még, hogy az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepelnek a melléképítmények, elvileg lehetséges, hogy mégis engedéllyel létesültek. (Az ingatlanban bekövetkező változásokat az Építtetők nagy része lefelejti, mivel újabb költségekkel jár: Geodéta díja és földhivatali illeték…)
Ezt a helyi Polgármesteri Hivatalban tudja „kinyomozni”. Ott azonnal kiderül, mi a pontos helyzet, mi maradhat, mi bontandó.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Terkepezo
Garazssoron levo, kulonallo garazst szeretnenk lrbontani, es ezt ujja
epiteni, Kell e hozza engedely?
Tisztelt Vanyai László Úr!
Ha a gerázs-sor kifejezés azt jelenti, hogy közvetlenül egymás mellett helyezkednek el a garázsok, akkor bizonyosan bontási engedély birtokában bontható egy egység. Célszerű a helyi Építéshatósággal tisztázni a lehetőségeket!
Üdvözlettel:
a Térképző
üdvözlöm, szeretném megkérdezni, hogy férjemmel megvásárolnánk egy régi típusú családi házat, viszont CSOK-ot igényelnénk hozzá, és a fürdőszoba utólag lett kialakítva benne, ami nem szerepel hivatalosan. Kérdésem az lenne, hogy ennek az engedélyezése, vagy utólagos tervrajzba rögzítése mennyi időt és pénzt vesz igénybe, egyáltalán ez fontos-e? Lehetséges-e? Nagyon köszönöm előre is a válaszát.
Kedves Csilla!
„Nem szerepel hivatalosan”- ez mit is jelent? Engedély nélkül létesült?
A banki ügyintéző jelezte ezt a „problémaként”, és javasolt megoldást ?
Üdvözlettel:
a Térképző
Igen, házon belül külön engedélyezés nélkül került kialakításra a fürdőszoba. A csok miatt még nem jött ki ügyintéző, ezét kérdezem, hogy előtte hivatalossá kell-e tenni a fürdőt, vagy az ügyintéző amikor kijön készít új tervrajzot egyébként is.
Kedves Csilla!
Javaslom, várják meg, mit javasol a banki ügyintéző.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző,
a „100 légköbméter alatti…” kérdéskör érdekel engem is.
Fő kérdésem az, hogy ha ilyet akarok építeni azt be kell e jelentsem, vagy se szó se beszéd nekiállok építeni?
Szeretném bejelenteni ha kellőképpen egyszerű (és olcsó) az ügymenet.
Ezt magam is építhetem vagy ez esetben is meg kell bízzak generálkivitelezőt mint a lakóház esetében? Természetesen magam szeretném építeni…
Illetve, hogy egy ilyen nem emberi tartózkodásra szánt épületet be tudom e vezettetni a tulajdoni lapra mint gazdaság vagy bármilyen épületként, úgy, mint ahogy régen is bevezették a zártkertekre a hasonló tákolmányokat?
Válaszát előre is köszönöm,
István
Kedves István!
Érdemes tájékozódni a helyi Polgármesteri Hivatalnál is. Főként a HÉSZ illetve a Település Arculati Kézikönyve lehet irányadó, a telepítés és a megjelenés tekintetében is! (beépítési mutatók, anyaghasználat, tetőidom… stb…)
Érdemes figyelni a teherhordó fesztávra is, ezt már többször hangsúlyoztam.
Az épület szerkezeteinek tulajdonsága alapján kell eldönteni, képes-e Ön egymaga megvalósítani, elvárt minőségben, úgy hogy annak használata biztonságos, már építés közben is!
Ha a beépítési mutatók szerint szabályos a melléképítmény létesítése Földmérő segítségével tudja az Ingatlan-nyilvántartásban átvezettetni a létesülő új épületet.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző,
olvasgattam az arculati kézikönyvet, és végső soron az a város kastélyára hivatkozik, tehát mindig oda lyukad ki, hogy azon hogy vannak a dolgok, azzal példálózik. A kastéllyal kell harmonizáljon és az utca többi házával. Tehát végül is nem bonyolult. (Megjegyzem, hogy itt a most épülő lakóparkok és társasházak köszönő viszonyba sincsenek a kastéllyal, ezek már inkább erősen mediterrán jellegű épületek nagyon lapos sátortetővel. Pedig a kézikönyv kihangsúlyozza, hogy Magyarországon a 35-45 fokos tető a „divat”, itt is ezt kövessük.)
Egyébként nekem is az egészen lapos sátortető tetszik, ezek a régi kádárkockás hatalmas tetők csúnyák, sose tetszettek, plusz értelmét sem nagyon látom, építőanyag temetőnek érzem…
A teherhordó fesztáv alatt azt a vízszintes szakaszt kell érteni ami nincs alátámasztva semmivel? Könnyűszerkezetes „csarnok” technológiával akarok építkezni (acélszerkezet+szendvicspanel, ehhez értek), tehát ha 1 méterenként van tartóoszlop akkor azzal megvalósítom a teherhordó fesztáv megfelelőségi kérdéskört?
Elég ha építés során fotókkal dokumentálom az összes szerkezeti részt, a fesztávokat és mindent, vagy kell készíttetnem róla tervet is?
Köszönöm!
Kedves István!
A teherhordó fesztáv jelentésére keressen rá a honlapomon, ott rajzi ábrán is mutatom, pontosan mit jelent!
A melléképítmény megvalósítása kapcsán pedig mindenképpen egyeztessen az Építéshatósággal, saját érdekében, mert az a gyakorlati tapasztalatom, nagyon eltérően értelmezzük az érvényes építési szabályokat! 🙂
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező,
2db tárolót szeretnék megépíteni közvetlenül egymás mellett, melyek egyenként mindenben megfelelnek (elhelyezés, beépíthetőség, gerincmagasság, légköbméter, stb.) a HÉSZ-nek.
Próbáltam honlapján rákeresni az utolsó beírásnál Ön által javasolt „teherhordó fesztáv” kifejezésre, de nem volt megfelelő találat, vagy átsiklottam fölötte.
A tárolók „sima féltetősek” lennének, az oldalfalát tekintve elöl 3m, hátul 2m magas, ezeken a magasságokon lenne egy-egy talpszelemen tehát. Viszont ezek távolsága, tehát a fesztáv ~6,4m lenne ami ugye statikust igényelne.
A „problémát” úgy oldanám meg, hogy egy derékszelement is elhelyeznék egy-egy oszlopra, megfelezve a ~6,4m távolságot.
A felkerülő szarufák tehát 3 ponton lennének rögzítve.(Talpszelemeneken a széleken, és a derékszelemenen középen).
Ez megoldás, vagy ez esetben is ~6,4m-nek kell tekinteni a szarufa támaszközt?
Másik kérdés, hogy a két, tartószerkezetileg különálló, de közvetlenül egymás mellé épülő tároló külön-külön ~90-90m3.
Mivel a 100m3 a jogszabályban egyetlen melléképületre vonatkozik, így feltételezem, hogy -mivel egyébként mindenben megfelelnek a HÉSZ-nek, és OTÉK-nek, és minden releváns előírásnak- engedély, és minden nélkül saját magam felépíthetem. Jól gondolom?
Egyébként a fa tartószerkezetre szendvicspanel lenne rögzítve, amely használatát szintén nem korlátozza a HÉSZ. (Kecskemét, MÁT terület).
Kedves VaZoLa!
Egy főépülethez egy melléképítmény rendelhető. Főépületnek és melléképítménynek együtt, az építési helyen belül kell maradnia, és beépítettséget sem szabad túllépni.
A teherhordó fesztáv az alátámasztások között értendő, ez ne lépje túl az 5,40 m értéket, különben tartószerkezeti tervdokumentációra van szükség.
Ha a fenti kritériumok teljesülnek, Ön megépítheti a melléképítményt.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező,
jól értem, hogy egy darab főépülethez csak egy, azaz egyetlen darab melléképület/melléképítmény építhető?
Hazánk bármely településén az udvarokba betekintve, 99%-ban ennél több építményt tapasztalok.
(Tárolók, ólak, garázsok, fészerek, górék, csűrök, pajták, pincék….)
Amennyiben valóban egy főépület-egy melléképítmény szabály van érvényben, akkor hogyan lehet megépíteni egy normális, gazdálkodásra alkalmas udvart ma hazánkban?
Tisztelt VaZoLa!
Ez inkább egyfajta törekvés, főként az építési engedély és bejelentés nélkül létesíthető építmények esetén, amúgy a HÉSZE-ek legtöbbje már bizony rögzíti/sugallja, azért, hogy a telekingatlanok ne legyenek túlépítve! Ugyanis a beépítettség és az építés helye minden építményre együttesen fennáll teleingatlanon belül!
A kialakult állapot -sajnos – legtöbbször a túlépítettséget mutatja hazánkban… Hogy éppen ólat, színt, tároló épületet, stb… milyen méretben/mértékben és milyen módon: építési engedéllyel, vagy anélkül, mindig a helyi előírások határozzák meg, HÉSZ-en kívüli egyéb rendeleteket is szükséges tanulmányozni!
Üdvözlettel:
a Térképző (nem a Térképező!) 🙂
Tisztelt Térképző!
Először is elnézést kérek a korábbi plusz e betűért megszólításakor.
Ismét -kicsit több mint három hónap után – az oldalára tévedtem.
Az önkormányzattal egyeztetve úgy tűnik, megépíthetem magam a 2db tárolót (mint korábban írtam beépítettség, elhelyezés szempontból figyelembe lett véve tervezéskor a HÉSZ-ben a területre vonatkozó előírás).
Viszont amiért billentyűzetet ragadtam, az az a -szerintem- fontos információ, melyre felhívták a figyelmem az önkormányzatnál:
Az építmény nem tartalmazhat monolit vasbetont.
(Tehát pl. az alapja nem erősíthető vasalással.)
Sajnos pontosan nem tudta az illetékes elmondani a jogszabályt.
(Tehát még egy fizikai paraméter, amire ügyelni kell, az 5,4m-es fesztáv mellett. Mellékesen pedig az építmény nettó térfogata a határoló szerkezetek nélküli érték, tehát a 100m3 úgy számítandó.Illetve az építmény szerkezete nem lehet kapcsolatban a lakóépület szerkezetével, de közvetlenül mellette elhelyezhető.)
Remélem sikerült néhány információt megosztanom, de természetesen elképzelhető, hogy ahány önkormányzat, annyi féle értelmezés.
Jó Napot!
Érdeklődnék hogy mekkora műhelyt és garázst lehet engedély nélkűl megépíteni 1000nm-res telekre?
Kedves Krisztián!
Egy telekingatlan beépítési lehetőségeit a Helyi Építési Szabályzat határozza meg.
Üdvözlettel:
a Térképző
Szervusztok
Szeretném megtudni hogy lakóövezetbe hétvégi házat építhetek e.
Válaszokat előre is köszönöm.
Tisztelt Taródi!
Lakóövezetben az övezeti előírásoknak megfelelő rendeltetésű épület építhető.
Persze Ön használhatja hétvégi házként is, de a lakásra vonatkozó előírásokat be kell tartani a létesítésnél!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Társasház (panel) konyháján kicserélhetem a 90×150 centis ablakot 70×150-esre?
Tisztelt Térképző!
Egy panelház konyhájában kicserélhetem a 90 x 150 cm-es ablakot 70 x 150 cm-esre? Ehhez kell engedélyt kérni?
Kedves Mónika!
A meglévő nyílászárók nyílásméreténél kisebb méretű nyílászárókat kíván elhelyezni?! A létrejövő „hézagokat” mivel kívánják pótolni, mert ugye panellel lehetetlen!
Engedélyt nem kell kérnie, de ezt gondolja át újra!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
Köszönöm szépen a választ. Erre tényleg nem gondoltam. Csak egy hirtelen ötlet volt. Éppen ablakcsere előtt állunk. Nagyon kicsi konyháról van szó, ahol minden centi számít.
Téglával nem lehet betömni a lukat?
Kedves Mónika!
Vaktokkal lehetne leginkább betömni a „lyukat”. De mindenféle toldás/lyukkitöltés a homlokzaton nem lesz esztétikus megjelenésű!
A hézag-centik kicsik ahhoz, hogy kőművesmunkával lehessen nyílást csökkenteni, így nem javaslom semmiképpen a nyílászáró méretek csökkentését.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
Köszönöm a tanácsot. Valóban elég barbár tett lenne.
Üdvözlettel:
Monika
Kedves Térképező
Újlipótvárosban egy csúszózsalus ház 8. emeletén van lakásunk, ami mellett egy üres tető található. A háztól engedélyt kaptunk a tetőn egy fedett terasz kialakítására, amit könnyűszerkezetes (alumínium szerkezet) tetővel szeretnénk lefedni. Ehhez járható burkolatot is kialakítunk, és korlátot is telepítünk. A kérdésem az lenne, hogy milyen engedélyezési folyamat kell hozzá, hallottam olyat, hogy 3m-es benyúlásig nem kell engedély, csak bejelentési kötelezettség van, de mások mást mondtak. Előre is köszönettel!
Kedves Zoltán!
A Helyi Építési Szabályzatot kell ismerni ehhez, de egyszerűbb megoldás az illetékes Építéshatóságtól érdeklődni.
Amint egy terasz fedetté válik, növeli az épület bruttó szintterületét, és az épület magasságát (homlokzatmagasság/építménymagasság/épületmagasság) is!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Ferencvárosi újépítésű lakásunk 20 nm-es teraszából tervezünk 4-5 nm-t fedetté alakítani. A tervezgetés során egyre inkább a télikert kialakítás felé hajlunk. Kérdésem, hogy valóban építési engedély köteles, ami akár fél évnél is tovább elhúzódhat? Illetve mi alapján adják vagy nem adják meg az építési engedélyt, amennyiben szükséges.
Előre is köszönöm!
Kedves Diána!
A télikert új helyiség, ami növeli a bruttó szintterületet, így le kell ellenőrizni van-e lehetőség erre!
A lakás -feltételezem- társasházi, így a homlokzaton is „hangsúlyos” változást jelentene a télikert létesítése, illetve újabb megoldandó feladat a télikert tetőfelületén keletkező csapadékvíz biztonságos összegyűjtése/elvezetése.
Érdemes tájékozódnia az illetékes Építéshatóságnál!
És ha mód van a megvalósításra, a társasház Lakóközösségének az engedélyét is be kell szerezni!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Egy lábakon álló (nem zárt oldalú) filagória építéséhez szűkséges valami féle engedély? Kocsi beállóként szeretnénk használni. Erre is vonatkozik a 100m3 terület?
Kedves Erika!
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot építési engedély nélkül megépíthető.
De a legfontosabb:
-építési helyen belül kell elhelyezni, ha a település HÉSZ-e másképp nem rendelkezik;
-a beépítettség megengedett mértékét sem szabad túllépni!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Társasház zárt udvarában autóbeállók vannak kialakítva. Néhányan szeretnénk ezt fedetté tenni. Nyilván foghílyasan nem lehet, ezért elcseréltük, hogy egy blokkban legyenek. Egy beálló 2,4×4,45 m alapterületű, négyen tehát a 100 légköbméter közelében leszünk.
Kérdéseim:
1. Az ereszek által fedett alapterületet kell figyelembe venni a térfogat számításánál, vagy a fent leírt, kijelölt alapterületet?
2. Mik a teendőim az építés előtt és után, ha építési engedély nélkül építhető?
Köszönettel: Sándor
Kedves Sándor!
Az építmény teherhordó szerkezete által határolt alapterületet kell számolni: falak/pillérek/oszlopok külső síkja mentén.
Ellenőrizni szükséges, hogy a telekingatlan beépítési mutatói lehetővé teszik-e az építést, mert ez a földszint bruttó alapterületét, így a beépítettség mértékét növeli, illetve érdemes tanulmányozni a településre vonatkozó HÉSZ-t is.
Ha a fenti dolgok teljesülnek, a Társasház Lakóközösségének beleegyezése is szükséges!
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm a választ!
A lakóközösség hozzájárulása megvan, 100 légköbméter alatt leszünk, valamint a beépítettség mutatói is lehetővé teszik.
Fémszerkezetű építmény lesz. Kiviteli tervet kell készíteni (statikai méretezés,…)?
A bejelentésre van valamilyen nyomtatvány?
Kedves Sándor!
Ha a teherhordó fesztáv meghaladja az 5,4 m-t, akkor tartószerkezeti kiviteli terv szükséges.
Nincs nyomtatvány.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Meglévő családi házat szeretnénk bőviteni egy szobával plusz felette a tetőtér is szoba lenne. Alul 24 felül 20 m2 hasznos területtel. Azt tudom terv kell, egyszerű bejelentés, e-napló. Viszont olvastam hogy nem okvetlen kell kiviteli dokumentáció mivel a kiviteli tervhez szükséges paraméterek alatt lenne a bővítés.
Értem ezalatt: 1000m3 tömeg, 3 szint, 5,4 m fesztáv, 7 kw, stb.
S ha nem kell kiviteli terv akkor képbe jön egy másik friss módosítás is, még pedig amelyik egyszerű bejelentéshez nem kell kiviteli terv, akkor az építtető saját magának vagy hozzátartozó részére szakképesítés és kivitelező nélkül is elvégezheti az építési tevékenységet a szabályok betartása mellett. Ebben kérem erősítsen meg vagy akár az ellenkezőjéről.
Köszönettel
Pecsenka László
Kedves László!
Kivitelezést mindenki csak jogosultság/szakképesítés alapján Felelős Műszaki Vezető irányítása mellett végezhet, függetlenül attól, hogy szükséges-e kiviteli terv vagy sem.
Amit Ön leírt, az valóban egyszerű bejelentéshez kötött építés lesz. A benyújtandó mellékleteket jogszabály határozza meg, de csak a szükséges dolgokat kell beadni, így pl.
biztosan nincs szükség kitűzési helyszínrajzra a tetőtér beépítéséhez. (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről…)
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző,
itt korábban tettem fel kérdést és köszönöm ismét a hasznos tanácsokat.
Tanácsot megfogadva felkerestem a helyileg illetékes építési hatóságot és a helyi főépítészt is, mert a kettő nem ugyan az.
Az építési hatóságnál nagy hümmögések és tanácstalan fejcsóválás közepette végül is abba maradtunk szóban, hogy (szerintük) nem kell bejelentenem sehova és én saját magam is kivitelezhetem a 100 légköbméter alatti építményt. De megjegyzem, hogy az illetékes építéshatósági ügyintéző nem nagyon volt naprakész ezt illetően, ott előttem futotta át az ide vonatkozó jogszabályokat. Nagyon kedvesen és segítőkészen berajzolta a térképszelvényemre az építési helyet és be is méretezte. De mondta, hogy keressem fel a helyi főépítészt is, mert, hogy van valami a HÉSZ-ben ami a külcsínyre utaló szabályozás a település egyes területein, kérdezzem meg tőle, hogy rám vonatkozik e, egyébként szerinte építhetem a tárolómat.
Felkerestem a főépítészt, előadtam neki is a tervem és csak nézett nagyokat a 100 légköbméteres épületet illetően. Azt mondta, hogy habár nem ismeri pontosan ezt a szabályozást és még soha senki nem kereste meg ilyen üggyel (konkrétan ki is nevetett, mondván, hogy én vagyok az első aki ezzel rabolja a drága idejét…), de ő azt elképzelhetetlennek tartja a mai világban, hogy valamit lehessen csak úgy építeni legálisan anélkül, hogy azt valaki nem jelenti be sehova. Azt mondta, idézem: „az kizárt, hogy legális legyen hogy maga nekiáll valamit összetákolni ami végül is akár egy ház formájú építmény is lehet és ebbe ne kelljen bevonni tervezőt, építésvezetőt és szakembereket, ez kizárt”. Tehát végeredményben egyik hivatalban sem kaptam kerek-perec tényszerű választ, ellenben még jobban elbizonytalanítottak, nem tudom mitévő legyek. Vagyis egy dologba kaptam pontos választ. Azt tisztáztuk, hogy az én telkem nem esik bele a külön eljárás lefolytatását igénylő rendeletbe, tehát ez ami biztos.
Még annyit mondott, hogy nézzek utána, mert ő biztos benne, hogy erre is kell nyitni e-naplót, mert azt mindenhez kell. És valóban megtaláltam.
Az e-napló felületén a „készenlétbe helyezések” menü alatt az „Új e-napló készenlétbe helyezési kérelem benyújtása” almenü alatt ki lehet választani, hogy e-napló típusa: „e-építési naplóvezetési kötelezettség alá nem tartozó kivitelezési tevékenység (építés, bontás)”.
Picit hosszúra sikeredett, elnézést.
Egy szó mint száz, nem tudom most mitévő legyek, nem tudom kihez fordulhatnék kristálytiszta útmutatásért.
Létezik olyasmi, hogy az építési hatóságnál bejelentem, hogy én ilyet akarok építeni és ők azt határozatban elfogadják?
Előre is kösz a választ!
Kedves István!
Nem minősítem a Kollégák hozzáállását. Amit Ön még tehet, hogy az ÉTDR felületen úgynevezett Építésügyi Hatósági Szolgáltatási kérelmet nyújt be.
Erre kénytelenek lesznek az Illetékesek Önnek írásban tájékoztatást adni. Sajnos nincs egységes rend e tekintetben sem, már van ahol ennek a kérelemnek is illetéke van!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Egy pest megyei társasházban szeretném az erkélyt beépíteni. Az erkélynek az alsó-felső, valamint mindkét oldalfala a társasház „szerves része”, így gyakorlatilag egy teli ablakkal beépíthető. A kérdésem, hogy milyen engedélyekre, tervekre van-hozzá szükség, meg kell-e terveztetnem egy tervezővel vagy elég csak bejelentenem. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Egy Kíváncsiskodó
Kedves Egy Kíváncsiskodó!
A társasház lakásában alapterületi változást (növekményt) eredményez egy erkély/loggia/terasz beépítése, ezért módosítani kell az alapító okiratot.
Másrészt érdemes mérlegelni, hogy ez a beépítés mit tesz a lakóház egységes homlokzati megjelenítésével, a társasházi közösség biztosan egyetért ezen törekvéssel?!
A homlokzat megváltozik, a bruttó szintterület nő. Érdemes tájékozódni a helyi/illetékes építéshatóságnál, mielőtt a megvalósításba kezdenek!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
1124nm-es telken van egy 80nm-es lakóépület.Azt szeretném meg kérdezni,hogy a ház mögött közvetlen elhelyezkedö mellék épületekket el bonthatom-e és helyére egy ugyan olyan hosszú de a főházzal megegyező szélességű ház bővítés mennyire szabályos,engedélyezhető?
Körülberül 70 nm-el bővülne a ház 3 szoba és egy zárt garrázsal.
Válaszát előre is köszönöm
Üdvözlettel Andrea
Kedves Andrea!
A területre érvényes HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) szabályozza a telekingatlanok beépítési mutatóit.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Kollegámék lakókocsiban élnek két kis gyerekkel. A telket eladták ahol eddig voltak. Mi a kertünkbe beengednénk őket, csak nem tudom kell e hozzá valamilyen engedély. Nem tudom hogy a lakókicsi életvitelszerűen történő használata az „engedély köteles minden emberi tartózkodásra szolgáló illetve arra alkalmas építmény építése(telepítése)” körbe beletartozik-e. Szomszédoktól kell e vajon hozzájárulás. Ebben esetleg tudna segiteni?
Köszönöm előre!
Tisztelettel egy Segiteni akaró
Tisztelt Segíteni Akaró!
Az önzetlen segítség nagyszerű dolog! Az viszont szomorú helyzet, ha az „otthon” mindössze egy lakókocsi, aminek helyet kell találni… 🙁
Nagyon sok településen, a Helyi Építési Szabályzat tiltja a lakókocsi, mobilház, sátor… elhelyezését, elsősorban a belterületen, illetve olyan is akad, ahol időintervallumban korlátozzák létesítésüket.
Ezért azt javaslom, mindenképpen egyeztessen az illetékes Építéshatósággal, Jegyzővel is, mert van olyan kifejezés: méltányosság! Ha a lakókocsi telepítése nem ütközik helyi „tiltás”-ba, azután érdemes a Szomszédokat értesíteni a változásról.
Üdvözlettel:
a Térképző
Igazán köszönöm segítségét, megfogadom amit ìrt és így teszek! Mégegyszer köszönöm!
Tisztelt Térképező!
Egy kicsit összetett kérdésem volna, vázolom a szituációt.
Adott egy 430m2-es telek amelyen egy 120m2-es ház áll benne 2 lakás (50 és 70m2). Az utca fronton az 50-es és hosszában mögötte a 70-es amelyet szinte minden nyáron elönt a szennyvíz mivel a telek alacsonyan fekszik az utca szintjéhez képest és mivel alapja nem igazán van a háznak ezért folyamatosan süllyed (egy majdnem 100 éves házat kell itt elképzelni).
Mivel egy tégla házat felépíteni nincs pénz ezért arra jutottunk, hogy a legjobb megoldás egy konténerház lehetne amit a mostani kertben a 70m2-es lakással párhuzamosan helyeznénk el 65m2-en, majd ez után a 70m2-es lakás elbontásra kerülne.
A gond ott kezdődik, hogy a helyi főépítész szerint utca frontra kellene kerülnie az új épületnek is amit egy konténerház esetében bajosnak érzek, mivel forgalmas főút mellett valószínűleg sokkal zajosabb mint a téglából épült társai.
A konténerház kivitelezését egy cég végezné, miután biztosítom a megfelelő alapot ők kiszállítják és helyben összeszerelik a már szigetelt és beépített elemeket.
Szóval a kérdés végül az volna, hogy van e valami járható út amin keresztül a konténereket nem előírások szerint hanem ésszerűen tudnám elhelyezni a telken?(pl felvonulási épület stb.)
Esetleg ha van valami ötlete szívesen fogadom.
Előre is köszönöm!
Üdv
Jani
Kedves Jani!
Kérdése sokrétű. A területre érvényes beépítési előírásokat nem ismerem.
Általánosságban:
1/ Új épület telepítésekor építési helyen belül kell elhelyezni az épületet. E szabályt a Helyi Építési Szabályzat még megtoldhatja azzal a kritériummal, hogy az utcai homlokzathossz valamennyid részének az előkerti építési vonalra kell esnie.
Talán ezért javasolja a Főépítész ezt a megoldást.
2/ A konténerház létjogosultsága hazánkban erősen vitatott. Számos településen, belterületen egyáltalán nem engedik telepítését, illetve felvonulási épületként elvileg telepíthető, de ennek ugye időkorlátja van.
3/ Arra Ön nem tért ki, hogy ehhez az épülettípus megjelenését támogatta-e a Főépítész? Konténerház homlokzata utólag szigetelhető, vakolható, és természetesen magastető is létesíthető rá, tehát megjelenésében hasonlíthat egy hagyományos megjelenésű lakóházra.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
tavaly vásároltunk egy zártkerti telket (1700m2) Balatontól 8 km-re.
A telken áll egy 36m2 alapterületű, 1989.ben épült, 2 szintes nyaralóépület.
A jelenlegi HÉSZ szerint MB1 (Borvidéki mezőgazdasági terület) besorolású területen áll a telkünk, tulajdoni lap szerint művelésből kivett. Az északi oldalon a mi telkünk a zártkerti övezet széle, a szomszéd terület már mezőgazdasági terület, szántó. A jelenlegi polgármester köztudomásúlag ellenséges a gyütmentekkel, nyaralótulajdonosokkal szemben, ezért is fogadtatott el egy nagyon szigorú HÉSZt, mely szerint a miénkhez és szomszédainkhoz hasonló építményt már nem is lehetne a környéken sehol építeni (megjegyzem a környező fél hektár földje és tájolása (keleti lejtő) alkalmatlan szőlő termesztésre, sehol nincs már szőlő):
A Borvidéki mez gazdasági terület Mb1 jel= övezetében telkenként egy – a helyi építési
hagyományoknak megfelel és tájbaill – présház és földdel borított boltpince létesíthet , ha a
telek területe legalább 2000 m2.
/2/ Az övezetben 3000 m2-nél kisebb új telek nem alakítható ki.
/3/ A hagyományos tájkarakter védelme érdekében a présház alapterülete nem lehet több 60 m2-
nél; építménymagassága az épülethez csatlakozó terepszint legalacsonyabb pontjához képest
legfeljebb 4 m lehet.
/4/ Az épület feltöltésen nem helyezhet el és környezetében a természetes terepszintt l kiemelked
terasz nem létesíthet .
/5/ A pince a présházzal egybeépítve vagy attól különállóan is létesíthet , de nem alakítható ki a
présház alatt.
/6/ Présház szabadonállóan csak a rendelet hatályba lépése el tt már meglév közutak mentén
létesíthet legalább 8 m de legfeljebb 15 m el kert biztosításával. Az oldalkertnek legalább 3 mnek
kell lennie.
Szeretnék egy 3×3 vagy 3,8×3.8m alapterületű faházat letelepíteni, szerszám- és kerékpártárolónak. Illetve a parkolást egyszerüsítendő, szeretnék egy fedett kocsibeállót építeni (3x5m), mert így a fenyőfa alá is parkolhatnánk, nem kellene a gyantától félteni a kocsi fényezését.
A szerszámos a szántó felöli kerítéstől 2 méterre, a szélvédő sövény mellett állna, 3 méteres gerincmagasságú szerkezetre gondoltam.
A gépkocsi beálló a nyugati szomszédunk kerítésétől 3 méterre kezdődne, közvetlenl a telkünkön álló 6 méter magas tujasor mellett.
Mielőtt egyeztetnék a polgármesterrel és az illetékes építési hatósággal, szeretnék tájékozódni, milyen jogaim/lehetőségeim vannak, laikusként ne vezethessenek félre.
A funkció a lényeges számomra, így a gépkocsi beállónál, amennyiben a betonalapra épített faszerkezet problémás, akár mobil acélvázas ponyvás megoldás is szóba jöhet, két lehorgonyzási ponthoz rögzítem és nem fújja el a szél.
Ugyanígy a fa szerszámos épület akár állhat 4 keréken is vagy síneken, ha ez szükséges ahhoz, hogy megvalósulhasson.
A lényeg, hogy a hatóságokkal előre egyeztetett, részükről elfogadott/tolerált megoldást szeretnék. Amennyiben sehogy nem lehet megvalósítani, azt is elfogadom, de tudni szeretném, hogy minden lehetőséget megvizsgáltam.
Az Ön nagyvonalú, önkéntes és ingyenes segítségén kívül természetesen szakértő segítségét is igénybe veszem, ha indokolt. Milyen szakember tud nekem érdemben segíteni, ha képviselnie kell az érdekeimet? Építész, jogász, valamilyen specialista?
Az összes részlet, helyi adottságok ismeretének hiányában az Ön észrevételeit természetesen iránymutatásnak, jóindulatú tájékoztatásnak tekintem, melyért előre is nagyon hálás vagyok.
Üdvözlettel:
Tóth András
Tisztelt Tóth András Úr!
A zártkerti ingatlan tulajdoni lapján szerepel, hogy létesült rajta emberi tartózkodásra alkalmas épület?
A földhivatali térképmásolaton is szerepel?
Ez esetben a nyaraló ott állhat jelenlegi formájában.
Általában 3% a megengedett beépítettség, azonban a telek területe kisebb, mint a HÉSZ-ben elfogadott méret, így új épület(ek) a telekingatlanra nem telepíthető(k).
A HÉSZ kitérhet a sátor, konténer, mobilház telepítésére is, mivel ez külterület, de valszeg csak megadott időintervallumban telepíthetők ezen a területen.
De mindenképpen érdeklődjön az illetékes Polgármesteri Hivatal Műszaki osztályán!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
A meglévő épület szerepel a tulajdoni lapon és a földhivatali térképen is. A HÉSZben semmilyen részletes szabályzást nem találtam a már átküldött részen kívül, a mezőgazdasági terület, így a borvidéki is beépítésre nem szánt területek alfejezete.
A kérdésem az, hogy a gépkocsi beálló (gyakorlatilag egy tető oldalfalak nélkül) épületnek minősül-e? Amennyiben ez attól függ, milyen a konstrukciója (lehorgonyzott, betonalapos, faácsolatú vagy egy könnyű, mobil acélszerkezet, amit „ideiglenesen” lerögzítek pár ponton oldható kötésekkel) akkor rugalmasan tudok alakítani rajta. Csak ki szeretném azt a helyet használni a fennyő alatt, mert jelenleg a két kocsinak nagyon szűk a parkolásra alkalmas terület, és a ház és az útkapcsolat közötti területen másfelé nem tudok terjeszkedni.
Szintén ezért kérdeztem a kerekekre szerelt tárolót. Az önkormányzat nem támogató, a teljes tiltást szeretné, a jelenlegi polgármester szíve vérzik, hogy ide épületek épülhettek az ő regnálását (10 évvel) megelőzően. Itt 200 m-es környéken nincs szőlő, mert alkalmatlan rá a terület, csak egyszerűbb volt ezt a részt is a borvidéki területhez csatolni, mint pár telek/ház miatt külön övezetet kialakítani.
Ezért nem a polgármesteri hivatalban kezdek, mert a válasz szinte biztos az lenne, hogy nem, semmit, egy komposzt vécét sem lehet.
Ha megvan a rés, és védhető álláspontom van, akkor megyek be egyeztetni, és teszek pár engedményt, hogy ne feszüljenek be nagyon.
Amiről meg előre kiderül, hogy nem lehetséges, azzal nem stresszelem a hivatalt.
Alapvetően az a kérdésem lecsupaszítva, mi az épület/építmény definíciója, mi számít beépítésnek:
A tető, falak nélkül az?
Egy acélváz egy ponyvátetővel, melyet két csavar (vagy akár lakat) oldásával el lehet mozdítani, épületnek minősül?
Ha egy 3x3m-es faházat kerekekre szerelek, épületnek számít?
Vagy közúti forgalomra engedélyezett utánfutó alvázra kell felépítményt csináltatnom? két telekkel arrébb a szomszédban 3 lakókocsi van egy keskeny telken, mert még annak idején sem kaptak építési engedélyt, a védőtávolságok miatt.
Csak ötletelek, próbálom megtalálni azokat a pontokat, ahol részben megvalósulhat az elképzelésem, anélkül, hogy betű szerint szabályt sértenék.
Eddigi és későbbi válaszait is hálásan köszönöm.
Tóth András
Tisztelt Tóth András Úr!
Akkor a jelenlegi építmény, mondjuk, hogy szabályosan áll ott.
Aminek „teteje” van az bizony építmény, és az övezeti mutatóknak meg kell felelnie.
Továbbra is azt mondom (a fentiek ismeretében), további építmények a telekingatlanra „szabályosan” nem telepíthetők.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező, köszönöm válaszát.
Még egy határokat feszegető kérdésem van:
Beépítésre nem szánt mezőgazdasági területen (és a borvidéki is ilyen) elvileg méret és időkorlát nélkül létesíthető növénytermesztésre szolgáló fóliasátor engedély és bejelentési kötelezettség nélkül.
Ha a gépkocsi beállót fóliasátorként építem meg (mellesleg tavasszal palánta előnevelésre is használnám), akkor ez megfelel az érvényes szabályoknak és nem köthetnek bele?
A fólia sátrat átlátszó PVC ponyvából készíttetem, négyszögletes, nyeregtetős ház forma vázra. Amikor gépkocsi beállónak használom, akkor feltekerem egy vagy több oldalfalát. Így a fenyőgyanta nem gond parkolásnál, emellett lesz egy jó nagy palánta nevelő helyem….
Kedves András!
Ön leírta, azaz idézte: n ö v é n y t e r m e s z t é s céljára létesíthető fóliasátor.
Üdvözlettel:
a Térképző, még mindig nem a T é r k é p e z ő !
Kedves Térképző,
van egy „úszó” (nincs közút kapcsolata, ez egyébként építési engedély kérésekor derült ki) telkem teljes összközművel, utca házszámmal.
Azt szeretném kérdezni, hogy építési helyen belül, 100 lm3 és 4,5m gerincmagasság alatt, betartva a településképi követelményeket, építhetek-e szerszám tárolására épületet? Mert több helyről is azt az infót kaptam, hogy nem helyezhető semmilyen épület a telkemre.
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Földművelő!
Épület elhelyezésnek az az egyik feltétele, hogy a megközelíthetősége – beépítésre nem szánt területen a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével – gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosított.
Közterületről nincsen magánút a telekingatlanra?
Egyébként úszótelek elnevezés: a tömbtelken álló külön tulajdonú épületek részére kialakított telek. A tömbtelek egyébként már kialakított, több épülettel beépített építési telek. Itt valami ellentmondás lehet…!?
Legegyszerűbben az illetékes építéshatóságnál tud tájékozódni! Akár hivatalos formában, írásban is kérdezhet: Építésügyi hatósági szolgáltatás kérelme – formájában.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves TÉRKÉPZŐ!
Köszönöm segítségét és elnézést a félreírásért/névadásért.
Háromból egyszer sikerült helyesen írnom….
most már négyből kétszer.
Tisztelt Térképző!
Szeretnék a cégem számára vásárolni egy 6000 nm-es telket Mk besorolású (kivett tanya 400nm, a többi fásított terület) amire 2 db 100lm3-es tárolót szeretnék építeni egymás mellé, raktár céljából.
Ezt is építhetem magam?
A beépíthetőség szempontjából van szerepe, hogy csak 400nm a kivett tanya, ez esetben a teljes területből lehet számolni, vagy csak a 400 nm után (ami ugye még a 720nm minimumot sem éri el) ?
Válaszát nagyon köszönöm!
Kedves Balázs!
A telekingatlan teljes alapterületét vesszük alapul a beépítettség számításánál.
A nem emberi tartózkodásra szánt tároló(ka)t a kivett területre telepítse.
Igen, építheti. De ügyeljen, hogy a megengedett paramétereknek megfeleljen az építmény.
A teherhordó fesztáv ne lépje túl az 5,40 m -t.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző, a telek hátsókertjébe eső részre a nyári konyha megépíthető-e úgy, párhuzamosan az oldalsó telehatárral 4 méter hosszan, hogy a tető 30 cm-re legyen az oldalsó telekhatártól? Mindez úgy, hogy lenne benne egy kemence és egy sütő-főzőlap egymás mellett (a kemence 180cm magas, 2 méter hosszú, 1,25 méter széles, és ennek a kemencének a hátolja mindössze 93 cm-rre lenne az oldalsó telekhatártól. (a szomszéd tujái vannak a túloldalon) mindez 3,7 méter magas téglából felhúzott kéménnyel. A kéménynek az oldalsó telekhatártól mért távolsága 2méter 15 cm lenne. A főző-sütő egység csak vascső kéményt kapna, 1,15 cm -re jönne ki a kerítéstől. Az egészen egy sátortető lenne kb 2 méteres ereszmagassággal, és kb 4*3,5 méter alapvetülettel. A kéményhez vajon kell engedély? (40*40-es belül 20*20-as). Válaszát előre is köszönöm, én a szomszédja vagyok az illetőnek, enyémek a tuják.
Tisztelt Király Péter Úr!
A helyi előírások alapján kell tájékozódnia.
A területre vonatkozó HÉSZ biztosan tartalmazza az adott építési övezet hátsókertjére vonatkozó előírásokat.
Elvileg, a 6,00 m magasság alatti kémények nem engedélykötelesek.
Célszerű az illetékes Építéshatóság tájékoztatását kérni, ha Önnek nincs kedve paragrafusokat/szabályokat böngészni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm szépen a választ. Még egy kérdés, hogy a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény-e a nyári konyha, azaz kelle e rá építési engedély? Igaz e hogy csak a huzamos emberi tartózkodást kell ezen érteni?
Tisztelt Király Péter Úr!
A nyári konyha nem tároló és nem állattartó építmény, hanem emberi tartózkodásra szolgáló építmény. Mert az Emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, minden olyan tér/helyiség, ahol a tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni, amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát.
Építési engedély köteles ilyen építmény kialakítása.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Éppen ma érkezett válasz egy kérdésemre illetékes kormányhivataltól, amiben azt kérdeztem, hogy hátsó kertbe építhetek-e olyan kis épületet, ami tárolásra szolgál, de kerti mosdó vagy wc van benne. Konkrétan azt a választ kaptam, hogy pl. nyárikonyhát építhetek, ami nem engedély köteles, ha nem haladja meg a 100m3-t.
Ezt az emailt vehetem hivatalos állásfoglalásnak is?
Köszönöm!
Kedves Aurin!
A Kormányhivatal nyilván a konkrét esetre hivatkozva adott Önnek választ.
Tekintheti!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki nem térképezik, hanem teret képez = térképző
Tisztelt Térképző!
Sajnos arról semmilyen információt nem találok, hogy amíg az e naplóra várunk elvégezhetjük-e a közművesítéshez és az alapozáshoz szükséges földmunkák? Tehát e napló nélkül is kiáshatom-e az alaphoz szükséges 60-80cm gödröt?
Köszönettel,
Perepatics Mónika
Kedves Mónika!
Építéskivitelezés e-napló készenlétbe helyezése után, a 16. napon kezdhető meg.
Alapozás munkagödör kiemelése a kivitelezés egyik legfontosabb mozzanata, amit geodézia kitűzés előz meg.
És építéskivitelezést kamarai nyilvántartásba vett, szakmagyakorlásra jogosult Kivitelező végezhet, akivel megkötött építéskivitelezési szerződést a naplóba fel kell tölteni, majd a munkaterületet, munkavégzésre alkalmas állapotban át kell részére adni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Telkünkön beépíthatő helyen létrehoztunk egy könnyűszerkezetes, pilláéreken álló épületet, melyben most kialakítottunk (bontásból származó szaniterekkel, bútorokkal) egy kis konyhai részt, illetve fürdőt. Azonban ezek nem használhatóak, sem viz, sem villany, sem szennyvíz nincs a telken. Úgy építettük meg, hogy ezeket a közműveket csupán rá kelljen csatlakoztatni. Azonban az épület nem nagyobb 100m3 és nem magasabb 4,5 m-nél. Sajnos nem túl jóindulatú az építéshatóság, szóban annyit mondtak nem kell engedély- de ki tudja?
Természetesen majd szeretnénk engedélyeztetni, ha szükség lesz rá. Viszont szép- de hát egy komfort nélküli faház is lehet szép..
Kedves Lilla!
Amíg ez az épület nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, addig építési engedély nélkül megépíthető.
Amint ez az állapot megváltozik az építmény telken való „jogosultságát” igazolni kell majd.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Pár kérdéssel fordulnék önhöz
Van egy üdülő övezeti 685m2-es üres telkem 15%os beépíthetőséggel,3-3m oldalkert 5m előkert és 6m hátsókert.
Erre szeretnék építeni egy 100lm3-es 5.3×7.3×2.5m-es épületet 25-ös ytongbol
A kérdéseim a következőek
Ablakokat rakhatok-e rá
A padlást is bele kell számolni vagy csak a kartonozott szarufák aljáig?
Illetve az 5.3meter az belül mérve magyarul 5.3+2×0.25?
Válaszát köszönöm Üdv Ferenc
Kedves Ferenc!
Érdemes áttanulmányoznia a területre érvényes HÉSZ-t, könnyen előfordulhat, hogy melléképítményt csak a főépítmény megvalósulása után szabad létesíteni a telekingatlanon.
Üdülő övezetben a főépítmény az üdülő/nyaraló lehet.
Az Ön által jegyzett alapterület gyakorlatilag kihasználná a 15 %-nyi beépítettséget.
Melléképítményen lehet ablak az OTÉK előírásai szerint.
Ha a szaruzat belső síkján létesít gipszkarton burkolatot, akkor igen, hiszen ez esetben nem is létezik padlás. Nettó légköbmétert kell számolni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Jó napot
Az utolsó bekezdést egy kicsit nem értem, ha építek egy garázst ami 5 meter x 7 meteres lenne és 2.4 méter belmagasságu (84m3)viszont mivel nyeregtetö lenne rajta ezert kialakulna egy padlaster ami ugye gipszkartonnal vagy osb lappal el lenne valasztva a garazstol. Azt a padlasteret is belekell szamolni es azzal egyutt kell hogy 100m3 alatt legyek? Vagy az elhanyagolhato
Koszonom.
Üdvözlöm Kornél!
A tervezett „padlásteret” is számoljuk, tehát, a nyeregtetővel együtt értendő a 100 m3.
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm szépen a válaszát.
Lapostetö illetve sátortetö esetén vannak e plusz kritériumok?
Vagy 5m x 7m ugyanugy lehet?
Mert abban az esetben nem lenne padlaster vagy csak nagyon minimalis es siman belefernek a 100 m3 be.
Köszönöm
Üdvözlöm Kornél!
Még mindig így szól a szabály:
„Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot….”
Tehát térfogatot kell számolni, a teljes kubatúrát/befoglaló méretet.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Szeretném megkérdezni Öntől mi a lehetőségünk.
Balatonkenesén van egy telkünk, van rajta egy 28 négyzetméteres tuskón álló faházunk. Üdülőházas övezetben. Szeretnénk a tetőt megemelni és beépíteni. Leszigetelni a házat új lambériával. Az új tetőszerkezet új gerendákon állna. Milyen engedélyek szükségesek hozzá. Válaszát előre is köszönöm . Ágnes
Tisztelt térképző!
Pár kérdéssel fordulnék Önhöz.
Balatonkenesén a hétvégi házunkat átépítenénk. Ez egy tuskón álló éva faház. Megemelnénk a tetőt és beépítenénk. Mindezt körben a ház körül új gerendázatra. Az alap 28 négyzetméter, ehhez nem nyúlnánk. Szeretném megkérdezni milyen engedélyek szükségessek hozzá?
Válaszát előre is köszönöm Belányiné Ági
Kedves Ágnes!
Építési engedélyezési eljárás lefolytatására van szükség.
A kérelmet az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer ( ÉTDR ) által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani, tervekkel és műszaki leírással együtt.
Valószínűsítem előtte le kell folytatni ú.n. Településképi véleményezési eljárást, melyen támogató szakvéleményt illik beszerezni!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező,
jogomban áll-e a nagyméretű saját tulajdonú társasházi lakásomból 3 db önálló kis lakást kialakítani mindennemű engedély és hozzájárulás nélkül, ha kizárólag válaszfalak elbontása, és újak építése révén valósítom meg a kivitelezést?
Köszönettel:
Péter
Kedves Péter!
Amennyiben a létrejövő 3 lakás megfelel az OTÉK előírásainak, akkor igen.
Továbbá szükséges hozzá a Társasházi alapító okirat módosítása is, és persze előzményként a lakóház Közösségének is bele kell egyeznie.
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő
Kedves Térképező,
nagyon szépen köszönöm a választ, de hogy minden rendben legyen, és elkerüljük az esetleges vitákat a társasházzal jó lenne ismernem a vonatkozó jogszabályt a társasházi alapító okirat módosítását és a lakóház közösségének beleegyezését illetően.
Tisztelettel:
Péter
Kedves Péter!
Először a Társasház Lakóközösségénél érdeklődjön, egyáltalán hozzájárulnának-e az egyetlen lakás 3 lakássá történő átalakításához.
Tovább lépni pozitív, azaz többségi támogató vélemények után érdemes továbblépnie.
Üdvözlettel:
a Térképző
Erdeklodni szeretnek, hogy egy telken belul tobb epulet is telepitheto / pl.mobilgarazs/ amely egymastol elkulonitve vannak, de az ossz legkobmeter meghaladja a 100 at ?
Vagy az ossz 100nal nem lehe tobb ?
Kedves Bence!
A melléképítmények elhelyezésének lehetőségét, számát és alapterületi méretét a Helyi Építési Szabályzat szabályozza, beépítési mutatókkal együtt.
Üdvözlettel:
a Térképző
Érdeklődnék, hogy építhető-e 1659nm-es zártkerti(kivont)telekre 20nm-es tároló? Kell-e engedély? Ugyanis érdeklődtünk az építésznél és azt a választ kaptuk, hogy még egy wc-t sem építhetünk rá, mert a helyi építési szabályzat 1.melléklete szerint 2000nm alatt nem beépíthető az ingatlan. Ellenben a szabályzat szövege azt is kimondja, hogy a „rendelet hatályba lépése előtt kialakult 720-2000nm-es telkeken 3%-os beépítettséggel elsősorban tárolás célját szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el”. Kell egyáltalán engedélyt kérni tároló építésre? Ha igen és nem adják meg, hova fordulhatok fellebbezni? Köszönöm a választ előre is.
Kedves Katalin!
A területre vonatkozó és érvényes Helyi Építési Szabályzat az irányadó a beépíthetőség vonatkozásában.
A területileg illetékes Építéshatóságtól érdemes információkat beszereznie.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Értelmezési kérdésem lenne. 10. pontban írja, hogy „Ha önálló pincét szeretnél, akkor legfeljebb 2,0 m mélységűt és legfeljebb 20 m3… „.
Az önálló szóra kérdeznék rá.
A) Egy ilyen pince lejárata nyílhat-e az 5. pont szerinti „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményből”?
B) Ha nyílhat, akkor beletartozik 5. pont 100 m3-es korlátja alá?
C) Vagy nem nyílhat, kell külső lejárat a pincébe, az 5. pont alatti építmény alá?
D) Vagy esetleg az önálló azt jelenti, hogy alatta sem lehet, hanem csak olyan helyen, ami felett föld van és nem építmény?
Köszönettel,
Tisztelt Tamás!
Önálló ez esetben azt jelenti: más építménytől teljesen független, azaz a „D”- választ jelölöm meg.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Szeretnék építeni egy 100 m3 gazdasági épületet. Szeretném kérdezni a tető beleszámít e? Köszönöm a választ!
Tisztelt Székesi Kálmán Úr!
Igen, a teljes épület-kubatúra a mérvadó.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
Földszinti családi házunk részét képezi egy 15nm-es garázs, amelyet szeretnénk wellness használatra átalakítani.
A garázson nincs ablak jelenleg, egy bejárati ajtó nyílik a folyosóra.
A garázskapu helyére ablakot tennénk, azt pedig lefedné egy garázskapu méretű zsalúzia – kinézetre majdnem maradna garázskapu, csak nem lenne többé átjárható.
Szükséges-e hozzá valamilyen engedély, bejelentés?
Válaszát hálásan köszönöm.
Kedves Éva!
Elvileg nem engedélyköteles ez a tevékenység.
Mégis azt javaslom, kérdezze meg az illetékes építéshatóságot, mert lehet, hogy rendeltetésmód változásként érdemes „lepapírozni” a változást, főleg, mert a gépkocsi-tároló helyiség megszűnik.
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm, egy 5 oldalról fedett teraszt szeretnénk zárttá tenni műanyag nyílászáró panelekkel egy 5 emeletes társasház földszintjén a társasház hozzájárulásával. Ép. engedélyköteles e? nem találtam semmi konkrét információt erről sehol. (ha a KR 1. sz melléklet szűkszavú 1. pontját nézem akkor nem) Ön hogy látja?
Kedves Erika!
A loggiából helyiség lesz. Ez a társasház alapító okiratát is érinti.
Másrészt a homlokzat megjelenésében változást jelent.
Valószínűleg elegendő bejelenteni, de érdemes az illetékes Építéshatóság szakmai álláspontját kérni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm!
Nem teljesen idevág a kérdés de hátha tud nekem segíteni.
oktober 24.óta vannak az új törvények miszerint egyszerű bejelentésnél nem kötelező az enapló.
Hogyha én maganszemély vagyok,ugyan nem lakóházat hanem nyaraló épületet építenék építhetem azt e napló nélkül?
Köszönettel József
Kedves József!
Egyszerű bejelentésre vonatkozik az „e-napló mentesség” lehetősége.
A nyaraló épület építési engedélyezési eljárással létesíthető, és e-naplót kell a kivitelezésről vezetni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Van egy zártkertem és ha oda építenék egy nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt pl egy 6×3 méterest és berendezném lakásnak amíg az igazi ház nincs kész (4-6 év), akkor jár érte valami büntetés hogy ott lakom?
Tisztelt Dénes!
Zártkertbe talán !!! gazdasági épületet építhet, általában max. 3 % beépítettségi adattal, ha a Helyi Építési Szabályzat ezt megengedi.
A nem emberi tartózkodás = az nem nem lakás, azaz az épület műszaki paraméterei sem elégítik ki a lakhatás igényét…ez már önmagában ellentmondás….
Hogy adott Önkormányzat milyen jogi eszközöket vet be ilyen „megoldás” ellen, az nem prognosztizálható.
Az állandó ottlakáshoz ívóvízre és áramra szüksége van, és bizony szennyvizet termel az ember életvitelszerűen, amivel el kell tudnia számolnia….
Biztosan ezt tartja reális és jó megoldásnak Ön?
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Víz, villany van a telken ami 3000nm2. Szennyvíznek lehetne építeni egy derítőt, és van egy kb 5 m2-es épület is a telken. Erre felé sokan laknak ilyen 10-20 nm2-es kis házakban amit a telekkel együtt vettek meg és ezeket alakították át és bővítették ki és laknak benne. Ilyen módon lehetséges lenne-e pár évet így élni hogy nem lesz következménye?
Tisztelt Dénes!
Szennyvíz csak zárt rendszerű tárolóba vezethető. És le kell szerződni egy vállalkozással, mely szippantós autóval rendszeresen elviszi, majd kezeli a szennyvizet.
A helyi Polgármesteri Hivatal hatásköre, hogy szemet huny-e ezen esetek felett, vagy sem.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző,
amit kérdezni szeretnék az nem szigorúan ehhez a témakörhöz tartozik.
Hallottam/olvastam, hogy van egy bizonyos 10 éves elévülési szabály az épületekre. Azt is olvastam, hogy ez a közelmúltban valahogy változott, de nem találok sehol pontos információt róla.
Papíron egy üres telekről van szó, de az épületem elmondások alapján 1993 környékén épülhetett. Erre több bizonyíték is a rendelkezésemre áll, pl. 2001-es műhold felvételen is jól látszik.
Tehát az a kérdésem lényege, hogy ezt a „10 évnél régebben épült” szabályt hogyan kell a helyesen alkalmazva végigvinni a hivatalokban, hogy aztán a földhivatal bejegyezze a gazdasági épületet?
Mielőtt felkeresem az építésügyi hatóságot szeretnék felkészülni amennyire csak lehetséges, nem akarok beleszaladni semmi rosszba.
Köszönettel Istvan
Tisztelt István!
Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik szabálytalanul létrehozott épület, így az ingatlan-nyilvántartási térképen az nem tüntethető fel.
Amennyiben korrekt módon igazolható, hogy 10 évnél régebben épült az épület, akkor is Fennmaradási engedély kérelmével tudja „legalizálni” az épületet, de abban az esetben, ha az építmény állapota az állékonyságát illetően: életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor az esetleges veszélyt is meg kell szüntetni, egy továbbépítési kérelemmel, ami ez esetben összevontan, egy eljárásban kezelhető: Fennmaradási és továbbépítési engedélykérelem néven, és ha minden rendben van akkor egy Fennmaradási egyben Használatbavételi engedély születik meg az eljárás végén.
A fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a tíz éves intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.
Ha lesz fennmaradási és használatbavételi engedélye, akkor tud Ön egy Geodétát megbízni a Földhivatalnál történő átvezetés megindításával (változási vázrajz).
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Egy számomra fontos kérdéssel fordulok Önhöz. Vásárolnánk egy házat aminek bejárata elé építettek egy üveges, vas támasztékokon álló zárt teraszt, zárt erkélyt vagy téli kertet. Az eladók ezt előszobának használták, 490*230cm-es, beton aljzatú terület. Nem is volt gond, amíg a térkép másolatot le nem kértem, mert azon bizony ez nem szerepel. Több helyen olvastam, hogy ez nem engedély köteles, és nem kell szerepelnie a térkép másolaton, de van ahol azt olvasom, hogy igen. Ön szerint mi az erre vonatkozó szabály? Én nem találtam erre választ sehol sem. Hamarosan kijön a becsüs, aki nem tudom, hogy nem e köt ebbe bele. Vagy bontsuk el mire kijön? A maradék beton alap pedig megmaradhat erkélynek? Az nem gond, ha nem számolja bele az alapterületbe, de nem szeretnénk ha e miatt még sokáig elhúzódna az ügyintézésünk.
Köszönettel várom válaszát!
Mónika
Kedves Mónika!
Az utólagos beépítés valószínűleg engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül valósult meg.
Hivatalossá tenni létezését ennek az épületrésznek, mely emberi tartózkodásra szolgál, Fennmaradási engedélykérelemmel lehet, majd annak birtokában lehet megkérni a földhivatali átvezetést.
Ha a Földhivatal által adott térképmásolaton ezen épületrész nem szerepel az nem az Ön mulasztása/hibája. Szerkezetéből adódóan nem növeli túlzottan az épület értékét, gondolom fűtetlen tér is egyben…
Érzésem szerint akkor bontanám le az Ön helyében, ha biztosan nem szeretném megtartani, még felújított állapotában sem.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
„L” alapú önálló családiházunkhoz csatlakozik egy fedett gang. (Régi parasztház stílus). Érdeklődnék, hogy ha ezt szeretnénk beépíteni, akkor ahhoz kell e bejelentési engedély? Ha jól értelmezem, akkor építési engedély nem szükséges. Tetőt, alapot, nem bolygatnánk közben.És lehet e esetleg úgy megoldani, hogy télikert jellegűre kialakítani, vagyis javarészt ablakosra?
Válaszát, előre is köszönöm!
Kedves Mónika!
Lakóépület bővítése bejelentés köteles tevékenység, azaz Egyszerű bejelentést kell kezdeményezni vagy E-napló, vagy ÉTDR felületen.
Hogy pontosan milyen formában, és mekkora alapterülettel, építmény-/épületmagassággal rendelkezhet a bővített családi ház, azt a Helyi Építési Szabályzatból lehet megtudni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térkepező!
Hat éve tervrajz elkeszittetése után egy lakószoba bővítéssel teljes tetőcserét végeztettünk.
Az utca front felőli oldalra tetőteraszt készittettünk hőszigetelt ablak ajtó beépítésével a fal könnyűszerkezetből készült.
Most szeretnénk két lakószobát kialakítani a tetőtérbe azt is csak könnyűszerkezetit, abban kérném a segítségét hogy ehhez valamilyen engedelyre szükségünk van e?
Kedves Hajni!
Ha a „tervrajz” kifejezés azt jelenti, hogy 6 évvel ezelőtt (2014-ben) építési engedéllyel építkeztek, akkor annak elkészülte után, valószínűsítem, kértek használatbavételt.
Amennyiben a korábbi terven nem szerepelt az új két szoba, akkor most – a lakóház „bővítése” kapcsán, (amennyiben összes hasznos alapterülete még 300 m2 alatt marad!) – ÉTDR felületen, vagy E-napló felületen kell elindítani a bővítésre vonatkozó, ún. Egyszerű bejelentést.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térkőképző .
Szeretnék építeni egy tárolót .100m2 4.5 m gerincmagasság .3x6m.Lenne. Érdeklődtem de mind a hatóság mind az építész és a földmérő is mást mondott . A hatóság ( építésügy ) azt mondta hogy semmi dokumentàció nem kell . Építsem meg , ennyi . Aztán rajzoltassam be egy geodétával . Beszéltem egy gedétával kinevetett , hogy tervek nélkül leshetek hogy bejegyzik . Söt jol meg is birságolnak . Az építész azt mondta nem rajzolja meg , mert nem kell . Röviden ennyi .Hol az igazság , hihetetlen ez az ország . Mit kellene tennem . Köszönöm a segítséget . Lajos
Tisztelt Lajos!
Lépések:
1/ Megépíthető terv nélkül a tároló, ha 100 m3= köbméternél nem nagyobb! (fesztáv ne legyen nagyobb 5,4 m-nél!)
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
De: Az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági előírásokat!
2/ Ha elkészült az építmény, akkor be kell adni az ÉTDR – felületen hatósági bizonyítvány iránti kérelmét az építmény meglétének az igazolására. Eljárási díj 10.000,- forint.
3/ Hatósági Bizonyítvány meglétével párhuzamosan intézendő: A Földmérővel épületfeltüntetési vázrajzot kell készíttetni, azt Ő az OÉNY-be feltölti.
4/ Az illetékes földhivatalban kérni kell az épület térképi feltüntetését, és a tulajdoni lapra történő átvezetését. Ennek is van díja, természetesen.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző !
Olvasom több helyen, hogy terasz építéshez 1 m magasságig nem kell engedély, és csak az övezetre szabályos zöld területi mutatót kell betartani. Remélem ez nem jelenti azt hogy a telken belül bárhova építheti a szomszéd a házához csatlakoztatott teraszát, akár fémből ,akár fából építi. Ha az övezeti szabályozás kimondja, hogy a 3 méteres oldalkertbe semmilyen épületrész nem lóghat bele, és az oldalkert szintjét a szomszéd kert szintjéhez képest feltölteni nem lehet , akkor ugye a 3 méteres oldalkertbe nem építhet teraszt a szomszéd ? Szinte rá a kerítés szélére 0.9 m magasan .
Köszönöm a válaszát előre is. Minden jót kívánok
Kedves Katalin!
Két hozzászólásában, hasonló tartalmú kérdéskört vet fel, itt válaszolok:
Az említett területre vonatkozó Helyi Építési Szabályzatot nem ismerem, azonban az oldalkert legkisebb szélességét a Helyi Építési Szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában nem lehet kisebb:
szabadon álló (és ikresen csatlakozó) beépítési mód esetén az övezetben megengedett épületmagasság/építménymagasság/homlokzatmagasság felénél, általánosságban mondom, hogy az oldalkert mérete hazánkban többnyire 3 m.
Az OTÉK szerint az oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem létesülhet:
– növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
– tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy,
– árnyékszék,
– kemence, húsfüstölő,
– állatkifutó,
– trágyatároló, komposztáló, továbbá
– siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.
A talajon fekvő terasz, aminek magassága, azaz járószintje a – mindenkori – terepcsatlakozáshoz viszonyítva nem lépi túl az 1 m magasságot, nem számolódik be a beépítettségbe, ilyen szempontból nem “épületrész”.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
ÜH1 üdülőövezetben építettem egy Tároló megnevezésű 4*3m + 1.5m előtetővel rendelkező épületet. Hatósági bizonyítványt megkaptam és földhivatali bejegyzés is megtörtént. Azt szeretném megkérdezni, ha üdülőnek vagy hétvégi háznak szeretném átminősíttetni annak mi a módja és feltétele? Villany már most is be van vezetve, víz megoldható.
Köszönöm.
Tisztelt István!
Az üdülő övezet elvileg megengedi, hogy üdülő létesüljön a területen. Rendeltetés módosítása akkor lehetséges, ha a meglévő épület alkalmas az új funkció betöltésére, vagyis az üdülőházas területen olyan üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület jön létre, amely túlnyomóan változó üdülői kör akár több napos/hetes/hónapos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján alkalmas üdülési célú tartózkodásra.
Hazánkban legtöbbször az infrastruktúra hiánya miatt van a legtöbb probléma ezen átminősítésekkel, mivel a szennyvízkezelés nem megoldott!
A rendeltetésmód változása az Ön esetében valószínűleg nem jár építési tevékenységgel, ugyanakkor elképzelhető, hogy az adott településen a rendeltetés módosítását településképi bejelentés hatálya alá helyezik. Konkrétabban a helyi Polgármesteri Hivatalban érdemes érdeklődnie a lehetőségekről.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Két fentebbi kérdésre adott válasza között ellentmondást látok, vagy legalábbis valamit nem értek:
-kérdés:
„Szeretnék egy fedett tornácot építettni a családi házrészem elé … A tornác, “előtetö” Kb. 3 m kiállású lenne, a külső tetőperem súlyát 3 db oszlop tartaná.”
-válasz:
„Amint az előtetőt “oszlop/pillér” támasztja alá, az már nem előtető!, hanem épületbővítés, és bizony a beépítettségbe bele kell számolnia,”
-kérdés:
„családiházunkhoz csatlakozik egy fedett gang. (Régi parasztház stílus). Érdeklődnék, hogy ha ezt szeretnénk beépíteni,”
-válasz:
„Lakóépület bővítése bejelentés köteles tevékenység,”
Ezek szerint, ha befedem pl. a teraszt, az „épületbővítés,” és ha később ezt a befedett teraszt (akár ugyanazt a tetőszerkezetet megtartva) körbefalazom vagy körbeüvegezem előszobának/télikertnek, akkor az megint „épületbővítés”? Ugyanazzal a négyzetméterszámmal kétszer „bővült” a ház?
Nem kötekedek, valódi kérdés, tényleg nem értem.
Válaszát és eddigi segítőkész munkáját is köszönöm!
Tisztelt Ádám!
1/ Fedett tornác megépítése: épületbővítésnek minősül.
2/ Fedett gang beépítése: lakáson belüli!!! hasznos alapterület fog növekedni, tehát ez is bővítés.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Én a ház előtti nyitott teraszom szeretném megnagyobbítani kb. 15 m2- rel (kb 3 m kinyúlással). A terasz összeérne a régivel kb. 1 lépcsőfokkal lentebb (kb. 70 cm magas). A megnagyobbított teraszra egy falábakon álló tetőt szeretnék, amit nem kötnék be a ház gerincébe, tehát különálló lenne. Minden oldalról nyitva hagynám. Ez kerti ápítmény-e és van – e valamilyen bejelentési kötelezettségem? És mi a helyzet ha az épület tetejébe rögzítem az új építmény tetejét?
Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Róbert!
Terasz „nagyobbítása” akkor lehetséges, ha a zöldfelületi mutató ezt lehetővé teszi.
A lakóháztól különálló melléképítmény akkor létesíthető, ha a beépítettségi mutató ezt még lehetővé teszi és ingatlanon belüli helyzetét tekintve „építési helyen” belül marad.
A nyitott oldalú építmény kerti építménynek tekinthető.
Ha a tervezett új bővítmény valamilyen formában „hozzáér” a meglévő főépülethez, akkor az a meglévő lakóépület bővítése kategóriájába esik, ezen megoldás esetén is a beépítési mutatók értéke nem léphető túl és építési helyen belül létesíthető.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző.
Egy kerti pavillont szeretnék épiteni.6×4m magassága kb 3,5 m lenne .Megtehetem ezt engedély és bejelentés nélkül?
Köszönöm válaszát
Kedves Margit!
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt telepíthet a saját telkére, ha a megvalósuló mérete, az építési tevékenység után nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot (tetőidom legmagasabb pontját). Azonban a területre érvényes beépítettség mértékét, a minimális zöldfelületet nem lépheti túl a majdani állapot, és építési helyen belül kell megvalósítani az új építményt. Érdemes a helyi előírásokat és rendeleteket is tanulmányozni: pl. HÉSZ, TAK.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Kerti szerszámáról faházat betonalapra építettem a napokban, ugyanolyat, mint, amit az interneten elérhető millió helyen lehet venni. 2,8×2,8m méretben, nyeregtető legmagasabb pontja 2,5m.
Nem gondoltam bele, hogy ez engedély vagy bejelentés köteles lenne, mivel „minden sarkon” árulják őket.
A telek végébe helyeztem el.
Az ikerszomszédom hatamas filagóriát szeretne építeni és megijesztett, hogy ezt be kellettvolna jelenteni, engedélyeztetni, büntetés lesz, atb, stb.
Tudna valami támpontot adni, hogy akkor most mi a helyzet.
Köszönettel
Tisztelt Norbert!
A kerti szerszámtároló: ne emberi tartózkodásra szolgáló építmény. Ilyet telepíthet a saját telkére, ha a megvalósuló mérete, az építési tevékenység után nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot (tetőidom legmagasabb pontját), ez – a leírtakból – teljesül. De ettől függetlenül, az övezetre érvényes beépítettség mértékét, a minimális zöldfelületet nem lépheti túl a kialakult állapot, és építési helyen belül kell megvalósítani ezt az új építményt. Persze, még érdemes a helyi előírásokat/rendeleteket is áttanulmányozni: pl. HÉSZ, TAK.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Terkepezo,
Van egy ház ami megtetszett nekünk, de sajnos a tetőtér beépítést nem engedelyeztettek. Mi a véleménye, ilyenkor ajánlott-e megvenni? Milyen problémák lehetnek, azon kívül hogy egy vastag összeget ki kell fizetnünk az engedélyre..
Üdvözlettel,
Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Amennyiben az övezeti előírások tiltják a padlástér tetőtérként történő beépítését (bruttó szintterület növelését) , úgy legálisan nem építhető be a padlás.
Üdvözlettel:
a Térképző, tudja, aki tereket képez…. 😉
Üdvözlöm,
tudom „lerágott csont” a téma, de egy meglévő teraszt szeretnék beépíteni télikerttel, melynek egyik oldal fix fallal rendelkezik, amit most építettünk.
A helyi önkormányzatnál megtettem a településképi bejelentést, elfogadták azaz hozzájárultak. A télikertet elsősorban növények tárolására használom, fűtés és víz sem lesz benne). Ön mit javasol szükséges az egyszerűsített bejelentés (ami nem is egyszerű) ezek után? Várom szíves válaszát! Üdvözlettel: Dori
Kedves Dori!
Településképi bejelentés hozzájáruló határozatában nem tértek ki erre?
A terasz beépítésével a hozzákapcsolódó helyiség természetes megvilágítása megoldott?
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Már kezd kiakasztani ez a „nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot (tetőidom legmagasabb pontját)” megfogalmazás, mert sehol nincs leírva, hogy a 100 m3-be beleszámít-e a „tetőtér” térfogata.
És amióta a COVID van, csak email-ben értekeznek az önkormányzatnál és mindenre kapunk korrekt választ, de erre nem hajlandóak válaszolni valamiért. Talán ők sem tudják/találják a választ.
Vagy arra várnak, hogy hibázzon az ember és lehessen büntetni!?
Kérdésem csak ennyi volt feléjük:
„Építenék egy 7,9 x 5,4 x 2,2 m-es (külméret) könnyűszerkezetes garázst szendvicspanelból, 2,7 m-es gerincmagassággal, és belül álmennyezettel. Mi számít bele a 100 m3-be? Csak az álmennyezet alatti rész, vagy a fölötte levő „tetőtér” is?”
És így már arra sincs válasz, hogy ha elkészült van-e valami további tennivalóm ez ügyben.
Érdeklődve olvasom a válaszait az oldalán, remélem nekem is tud választ adni erre a konkrét esetre, ami úgy látom (olvasom) sokakat érdekelhet.
Üdvözlettel
István
Tisztelt István!
A nettó 100 m3 térfogat az építmény teljes kubusára vonatkozik! Ahogy Ön fogalmazza: az álmennyezet alatti és feletti tér is beleszámolandó!
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm a választ, így már könnyebb „matekozni”
Üdv István
Tisztelt Cím!
Érdeklődnék hogy faszerkezeti tároló epület tűzfala építhető osb lappból? tűvédelemre gondolva , illetve mellette lakó épület van 5cm-re aminek a tűzfala palatető szerkezetű.
Tisztelt János!
A tűzfal olyan függőleges lezáró falazat, általában a nyeregtetők oldalzáró fala, mely tűzterjedést gátló funkcióként kerül megépítésre. Vagyis egy önálló rendeltetési egység, egy tűzszakasz felső, tetősíkon kívül érő fala. Anyaga nehezen, vagy nem éghető építőanyagokból van. Az OSB lap önmagában nem alkalmas tűzgátló falként. Másrészt a telken belüli melléképítmény telepítése is aggályos lehet! Érdemes jobban körüljárnia a témát!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Terkepzo!
Tanacsat szeretném kérni,adott egy 1500 nm üh3as besorolású mezőgazdasági rét nyilvántartású ingatlan natura2000es területen.
Építteni szeretnék rá,egy lakható épületet,tulajdonilapon számomra lényegtelen mi szerepel majd!
Kérdésem következő:hogyan járok jobban, kivonatom müv.ág alól, és nyaralót építetek rá,hivatalossan kivitelezővel ez nyílván a drágább megoldás, vagyjárható út lenne,ha meghagyom mezőgazdasági teleknek, és ha a HÉV engedi, 3%-ba mezőgazdasági épületet étittek rá!
Ezt szeretném leginkább, ezt én magam is megépíthetem-e mindenféle tervdokumentáció,bejelentés és kivitelező nélkül is?
Illetve hogy natura 2000es a terület milyen akadájt jelent számomra, mire kell figyelni hogy a mezőgazdasági épültet elis hidjék a hatoságok? kellene kémény az épületbe víz villany! Melyik kiskaput használhatnám? Előre is köszönöm válaszát, fáradalmát az ügyemben! Amúgy nyaraló építésnél előírás hogy 2 méteres oszlopokra kell épitteni a nyaralót árvíz veszély van (Mura) , a mezőgazdasági épületet is oszlopokon hejezném el!
ÜDV Szabó Zoltán
Kedves Zoltán!
A Hatóságok és a Szomszédok számára bizony lényeges, milyen épület/építmény létesíthető adott területen. Ezért jöttek létre az építési övezetek. És az övezetekre vonatkozó szabályozások.
Arra kér engem, szakmagyakorlót, hogy szabálytalan beépítés megvalósításában segédkezzem? Talán csak vicces kedvében van Ön…
A szabálytalan beépítéseket az Építésfelügyelet egyre nagyobb intenzitással szűri. Tettenérés esetén bontást vagy szabályossá tételt rendel el, több százezer forintos bírsággal, amit az adóhatóság közreműködésével be is hajtanak.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
Egy „Balaton kiemelt üdülőkörzet” alá tartozó településen rendelkezünk 1200 m2 alapterületű ingatlannal, amely művelési ág alól kivont, beépítésre szánt terület, hétvégi házas övezetbe tartozik. A polgármester tájékoztatása szerint a hétvégi házas övezetben csak üdülőépület építhető, amelyre nem vonatkozik az egyszerűsített bejelentési eljárás, építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A HÉSZ szerint a beépítésre szánt területen az építés feltétele az alap közművesítés az ivóvíz, szennyvíz, villanyvezeték megléte és az ingatlan rákötése a gerincvezetékekre. Az utcában azonban nincs közmű, és a polgármester tájékoztatása szerint a víz, csatorna gerinchálózat kiépítése egyelőre nem szerepel az önkormányzat rövidtávú tervei között. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. tájékoztatása szerint a szennyvízcsatorna kiépítése állami, önkormányzati feladat.
Kérdéseim:
1. valós-e, hogy a hétvégi házas övezeten nem létesíthető lakóépület?
2. valós-e, hogy az üdülőház építési engedély köteles, míg a lakóház még 300 m2 felett sem (életvitelszerű ott-tartózkodás esetén?
3. kinek a feladata a víz és szennyvíz csatorna kiépítése?
4. ha az önkormányzaté, de nem tervez csatorna építést, hogyan lehet azt megvalósíttatni?
5. Hogyan lehet építési telekként nyilvántartani egy olyan ingatlant, ahol valójában nem lehet építkezni?
A polgármester megkeresésünkre arról is tájékoztatott, hogy a telek melletti utcán útszélesítést terveznek, amelynek leválasztása is az építés feltétele. Ez már csak hab a tortán, de a m2 csökkenésen túl mennyiben befolyásolhatja ez egy építkezés megkezdését?
Válaszát előre is nagyon köszönöm:
Iza
Kedves Iza!
Önálló blogbejegyzésben adtam közre válaszom az imént, mivel ez a téma Sokakat érint!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző,
Jelen pillanatban építkezünk, és szeretnénk az építés befejeztével egy mobilgarázst letenni a ház mellé. Viszont ez belelógna félig az oldalkertbe. A kérdés hogy egyáltalán tehetek-e le, ebben az esetben?
Köszönettel Fábián Zsolt.
Kedves Zsolt!
Az előírt legkisebb oldalkert méretén belül épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala kivételével – nem állhat.
A garázs az nem a főépület része, és ugye nem 1,0 m-nél nagyobb kiállású eresz…stb… Tehát, nem telepíthető az oldalkertbe, mert a szomszédos telken a meglévő vagy később létesítendő épülettől az épületek közötti megengedett legkisebb távolságot csökkentené le.
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm!Én egy önálló garázs építésével-átadásával kapcsolatban szeretnék kérdezni.Építtettem egy dupla beállós garázst(hivatalosan,szakemberrel),aminek a mérete 9,5×10,5 méter,a gerincmagassága pedig 4,35m.Nem egész 400 légköbméterre jön ki,ami nyilván nem felelne meg a 100-nak,ezért szerkezetileg leosztottuk 4db-ra.Ez úgy történt hogy az adott résznél dupla oszlop,szarufa került be,ezzel „megszakítva” az előzőt.Az átadásnál járok,és nemrég szembesültem az Ön egyik hozzászólásával, ahol a 5,4méteres támaszközt említí.Sajnos a garázsom esetében is meghaladtuk ezt az 5,4 métert,de még a fal lehetséges magasságát is és nem készíttettünk kiviteli tervet.(Sajnos egyikünk se tudott ennek szükségességéről)Ilyen esetben mi a legjobb megoldás?Elkészítettni utólagosan?Illetve a 4 garázs részt nem választottuk el fallal(tehát egy légtér),ez is lehet Ön szerint probléma átadáskor?Nagyon szépen köszönöm a válaszát
Tisztelt B. Zoltán!
A melléképítmény létesítése építési engedélyköteles tevékenység, mivel túllépi a jelenleg – építési engedély nélkül létesíthető építmény méreteit: Építési engedély nélkül létesíthető: nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
Ami még kétséges számomra az Ön soraiból: Az alapterület közel 95 m2, ez a telek beépítési mutatóiba vajon belefér? Az „átadás” során Hatósági Bizonyítványt erről nem fognak kiállítani, és a Földmérő sem tudja a földhivatalnál bejegyeztetni az új, engedély nélkül létesített építményt.
Üdvözlettel:
a Térképző
Udv,
Rengeteg kommentet vegig olvastam es nagyon hasznos a forum sok uj dolgot tudtam meg ezt eloszor is szeretnem megkoszonni. Viszont a kerdeseimre a valaszt sajnos nem 100%ig talaltam meg.
1. Pontosan mi szamit tamaszkoznek. Adott egy 5,4×7,6m meretu fahaz ami 5x15os pallokbol epulne ez lenne a vazszerkezet. Tehat a tamaszkoz a ket egymassal szemben levo pallo legtavolabbi pontja vagy a pallok kozepe azaz minus 7.5cm mindket pallobol es igy mar a tamaszkoz csak 5.25m lesz?
2. Esetleg valamilyen informacioval tudna szolgalni az „epitmeny nem tartalmazhat vasbetont”-rol. Ez pontosan hogyan ertetodik akkor az alapot se lehet megcsinalni vasbetonnal?
3.Egyik kommentjeben igy fogalmazott „fa-szerkezetű/deszkaborítású épület nem tud emberi tartózkodásra szolgáló lakóépületként funkcionálni” Ezt ki tudna fejteni egy kicsit bovebben miert nem tud emberi tartozkodasra szolgalni ha pl 5x15os pallokbol megvan csinalva a szerkezet kivul osb lap es hajopadlo belul pallok kozott 15cmes kozetgyapot szigeteles es gipszkarton.
Nagyon szepen koszonom megegyszer a sok infot es segitseget 🙂
Kedves Gábor!
Önálló blogban válaszoltam ma: Faház-lakás, építési engedély nélkül? címmel találja a bejegyzések között! 😉
Üdvözlettel:
a Térképző
Udv,
Elolvastam koszonom szepen a valaszokat igazan hasznosak voltak 🙂
Üdvözletem!
Azzal kapcsolatban érdeklődnék hogy kereskedelmi egység épületéhez csatlakozó raktár kialakítása mely 100m3 méretet nem éri el, engedélyköteles vagy sem. Számomra nem teljesen világos a jogszabályi fogalmazás. Konkrétan egy L alakú épületünk van jelenleg, ennek a hátsó bejáratánál szeretnék kialakítani egy 15m2-es raktárat, ami így 2 fal építésével (szendvicspanel) megoldható lenne. Ez így egy egyszerű és költséghatékony megoldás számunkra, persze csak addig a pontig amíg nem engedélyköteles- Amennyiben az, akkor sajnos felejtős mert a jelenlegi épület igen nagy területű,bár nem túl jó kialakítású, így ekkora növekményért jelentős költséget és macerát nem igazán fordítanék rá. Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Lajos!
A meglévő kereskedelmi egységhez csatlakozó raktár épületbővítésnek minősül, így Ön építési engedély köteles tevékenységet kíván megvalósítani.
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm!
Egy Bp. XVI. Kerületi kertbe termőföldet hozattunk és elvetettük benne a fűmagot és locsolórendszert telepítettünk.
Ezáltal a szomszéd telek szintjénél kb. 5-6 cm-rel magasabban fekszik. A talaj szintje a kerítés szegélykő alapjának tetejéval egy síkban fekszik. A fű még nem kelt ki.
A szomszéd azonban nehezményezi, hogy az esővel és locsoló vizével higítotr föld átfolyik hozzá.
Milyen szabály vonatkozik az említett esetre? Nem szeretnék osszeveszni a szomszéddal, de nekem mondvacsinált ügynek tűnik egyelőre.
Köszönöm.
T Lajos
Tisztelt T Lajos!
Birtokvédelmi ügy bontakozhat ki ebből. Mai blogbejegyzésemben ezzel kapcsolatban példálódzom, Birtokvédelem címmel találja.
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm!
Olyan ügyben szeretnék segítséget kérni, hogy a szomszédunk a kertje elejében a közös oldalkerítésünktől 50cm-re egy kb. 20m2-es 4m magas betonalapos,cserepes faházat kezdett el kialakítani. Helyszín, Nagytarcsa, lakópark. Sajnos a kisház mivel az udvara elején van rendkívül betakarja a házunkat és egyáltalán nem illik a lakópark képébe.
Beépítettségi mutatókat figyelmen kívül hagyva (annak semmiképp nem felel meg) a fent leírtak alapján ez szabályos? Köszönöm a válaszát.
Kedves Andrea!
Amennyiben a „kertje elejében” kifejezés alatt az előkertet értjük, akkor oda – amúgy építési engedély nélkül telepíthető – melléképítményt sem szabad telepíteni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Zártkerti ingatlanomra 4 éve építettem a HÉSZ-nek megfelelően egy 15 nm-es szerszámost. A méretei, minden megfelel. Egy dolgot felejtettem el csak, hogy nem hívtam földmérőt és nem vezettettem fel a földhivatalban az ingatlannyilvántartásba.
Két kérdésem van: Ezért vmilyen hatóság bírságolhat-e? Így utólag hogyan tehetem meg?
Köszönöm.
Kedves Judit!
A helyi Építéshatóság/Építésfelügyelet bírságolhat. Utólag is! Hozzászólásából nem derül ki, kért-e rá építési engedélyt, illetve használatba vételi eljárás volt-e…
Ha nem voltak ezek, akkor Fennmaradási engedélyezési eljárást kell indítani.
Geodéta, azaz Földmérő tud készíteni Változási vázrajzot, amit a Földhivatal befogad.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző! A helyi építéshatóságot megkerestem és szóban megerősítettek, hogy nem kell rá sem építési, sem használatbavételi engedély, mert ez 3% alatti, 3 m gerincmagasságú emberi tartózkodásra nem szolgáló kerti szerszámos. Az oldalhatárokat is betartottam. Azt mondták, hogy földmérővel csináltassak vázrajzot, tőlük pedig hatósági bizonyítvány kell,mert a földhivatal csak úgy tudja bevezetni. Így is vagy ennek ellenére is bírságolhatnak vajon?
Kedves Judit!
A helyi Építéshatóság tájékoztatása szerint járjon el!
Mielőbb kérje meg a Hatósági Bizonyítványt ( ÉTDR-felületen, vagy személyesen Kormányablakban ), közben bízzon meg egy Földmérőt a változási vázrajz elkészítésével.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Vásároltam egy ingatlant 2 éve és nincs feltüntetve a telken lévő 2 db melléképület. Az egyik egy 100 m3 alatti kamra, aminek az egyik fala a ház fala lett. Illetve áll egy garázs is a telken, aminek a hátsó oldala tégla, viszont a többi oldala lemezből készült. Mi a teendőm, hogy ezek az épületek szerepeljenek hivatalosan is a telekrajzon? Ez kb mennyibe kerülne? Köszönöm a segítségét!
Kedves Ágnes!
Feltételezem, az ingatlanon áll egy lakóház is. A melléképületek létesítése építési engedélyköteles tevékenység. A múltban is az volt.
Célszerű a helyi Építéshatóságot megkeresni, mi a módja a szabályossá tételnek? Bontás vagy fennmaradási engedély kérése?, ez ugye a beépítési mutatók függvénye.
Az Építéshatóság elvileg Hatósági Bizonyítványt állít ki, a melléképítmények meglétéről, ha azok szabályosan telepítettek. Ha nem azok, akkor kell szabályossá tenni azokat.
Ha a melléképítmények maradhatnak, Földmérővel tudja intéztetni a változási vázrajz elkészítését követően a Földhivatalnál az ügyintézést.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Meglévő épülethez szeretnék egy garázst toldani, amely 100 m3 alatti 4.50 m gerinc magasság alatti. Hozzáépítéshez is jó ez az értelmezés, hogy akkor nem kell engedély? Vagy azt a lakóingatlannal összevonva számolják? Illetve esetleg a télikert az is bele tartozik a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények körébe? Szintén hozzáépítésről lenne szó.
Köszönöm szépen!
Laci
Kedves Laci!
A garázs, a meglévő lakóépülethez csatolva épülettoldaléknak minősül: Építési engedélyköteles.
A télikert emberi tartózkodásra való. Ha külső bejáratos, és a főépülethez csatlakozik, szintén toldalék, ezért építési engedélyköteles.
Ha a lakóház felől elérhető, akkor meg lakóház bővítés (térfogatnövelés), így Egyszerű Bejelentéssel (csak az elnevezés egyszerúű) valósítható meg.
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki nem térképekkel foglalkozik, hanem “t e r e k e t” képez
Üdvözlöm!
100 négyzetméteres családi házamhoz szeretnék építeni egy 30 négyzetméteres nyitott teraszt (féltetővel), amely alapjának magassága 70 cm lenne a föld szintjétől.
Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy bejelentési vagy engedély kötelezettségem van-e? A bejelentési kötelezettséghez szükséges-e hivatalos tervrajz a megépítendő teraszról a meglévő házzal együtt?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel Erzsébet!
Kedves Erzsébet!
Első kérdésére a SZABÁLYOS SZABÁLYOK című bejegyzésemben találja a válaszom.
A második kérdéskör utánjárást igényelne részemről az ingatlan adatai és a helyi HÉSZ megismerésével, vagyis kérdése olyan szakmai állásfoglalást és tanácsot kíván, amelyet nehéz a megadott adat(ok)ból egy pillanat alatt átvizsgálni, másrészt az nem etikus részemről – a többi Ügyfelemmel szemben -, ha Önnek ellenszolgáltatás nélkül teljesítek.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző,
Egy kb.60 éve épült ikerház egyik felében élünk. A telkek különállóak, az ingatlanok külön helyrajzi számon szerepelnek.
A mi részünkhöz 30 éve hozzáépült egy mellélképület amit lakórészként használunk. (fürdő és háló)A melléképület telekhatárra épült az ikerházi szomszéd felőli részre. A melléképületen nyeregtető található, ami átlóg a szomszéd telekre.
A szomszédom a jövőben szeretne bővíteni, Ők a főépület rájuk eső részére gondoltak egy megmagasított tetőteret. Hogy a főépületen a két tető közé egy új magasított tűzfal kerülne megépítésre azt értem. De hogy az én melléképületem falára miért kellene egy közel kétméteres tűzfalat építeni azt nem.
Tehát a szomszéd elmondása szerint a nyeregtetőm egyik oldala egy tűzfal tövében végződne. Vagy a tüzfal mellé épülne egy teljesen új félnyereg tető. Ezekehez az alternatívákhoz azt is hozzátette, nem tudja, hogy mennyit szánunk rá, vagy mennyi áll a rendelkezésünkre, de valamelyiket meg kell csinálni. Nem értem miért kell, hogy nekem bármibe is kerüljön, hogy ő építkezni akar. Ráadásul azt sem szeretném, hogy átvariálják a tetőmet. Közben az is eszembe jutott, hogy ez mennyiben befolyásolhatja az én ingatlanrészem értékét.
És csak itt jön még az, hogy amúgy nagyon jóban vagyunk egymással. De ha Mi nem egyezünk bele ebbe az egészbe, megakadályozom abban, hogy a két gyermekének megvalósíthassa az önálló szobákat.
Előre is köszönöm szíves segítségét.
Tisztelettel, Kétségbeesett
Kedves Kétségbeesett!
Ikerházaknál a közös telekhatáron tűzfalakkal lehet csak csatlakozni. OTÉK így szól: „Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel megvalósított, tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja.”
Ön részéről, a melléépítés nem (volt) szabályos, mivel az eresze is átlóg a szomszédos iker-ingatlanra, ahogy Ön említi.
A Szomszédja tűzfallal szabályosan kíván építkezni!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Szeretném megkérdezni, hogy egy 10*10 m-es 5 méterenként alátámasztott (középen is) fából készült lábakon álló 2,5 m magas pajta, amiben semmi betonos nincs (az oszlopok sincsenek betonozva), nincs oldala sem, csak egy (pala)tető, építési engedély köteles? Mert 2-szer beszéltem a helyi építésüggyel, 2-szer mást mondtak. (Egyébként szénát tárolnék alatta lovaknak.) Számomra elég irreálisnak tűnik, hogy egy ilyen építmény tervrajza, annyiba kerül mint egy házé. Legutóbb azt mondta a hölgy az építésügyön, hogy csak kerti sütögetőt építhetek engedély nélkül.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv,
Bíborka
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Bíborka!
10×10 m alapterület = 100 m2 x 2,5 m magasság = 250 m3 térfogat! A nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, akkor nem engedélyköteles, ha végleges mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
Az Ön által elképzelt szénatároló mérete ennél az értéknél magasabb, így a létesítése építési engedélyköteles.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző,
A tetőtéri ablak kiváltása kutyaól típusú megoldással engedélyköteles tevékenység-e?
Köszönöm a válaszát,
Üdvözlettel,
Tamás
Kedves Tamás!
Gondolom, síkban fekvő tetőablakok helyett tetőkiemeléseket kíván létesíteni.
Ha családi házról van szó, akkor jelenleg Egyszerű Bejelentéssel létesíthet ilyet, nem pedig Építési Engedélykérelemmel.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Szeretném megkérdezni, hogy egy 6 m2 alapterületü ( gerincmagassága 2,4 m.) MŰANYAGBÓL készült ( házilagosan kell összeszerelni ) szerszám tároló épületnek vagy építménynek nevezhető – e.
Barkács boltban vásároltuk.
Válaszát köszönöm.
Üdv Kovács Dóra
Kedves Dóra!
Blogbejegyzésemben találja a válaszomat: https://www.pixplan.hu/epulet-vagy-epitmeny/
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Szeretnék építeni egy tárolót. Oldalfal és a tető is szendvicspanelből lenne, mindez szerelőbetonra (ha nem ez a meghatározás, akkor elnézést) épülne.Gerinc magasság átlag 3m, fesztáv a max. 5,4m. A gondom, hogy összességében kb. 260 légm3-re lenne szükségem. Van-e törvényes megoldás, hogy elkerüljem a hatósági procedúrákat (engedély, tervezés, …..bürokrácia)? Itt az anyagi vonzatok elkerülése mellett a rendelkezésre álló idő rövidsége is szempontom.
Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Herczeg Zsolt
Tisztelt Zsolt!
Mindenek előtt: a térképekhez nincs sok közöm, a terekhez azonban igen. Építészként tereket (is) képzek! 🙂
A nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése (továbbá: átalakítása, felújítása, valamint bővítése), akkor nem engedélyköteles, ha végleges mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
Az Ön által elképzelt tároló mérete ennél az értéknél magasabb, így a létesítése építési engedélyköteles, feltéve, ha a beépítettség mértéke, és egyéb beépítési mutatók értékébe ez az új építmény még belefér.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki tereket képez
Tisztelt Térképző!
A következő problémánkban kérnénk a véleményét.
Belterületi telkünkre a következő HÉSZ szabályozás vonatkozik:
„Az építési vonalat a telek homlokvonalától – saroktelek esetében a rövidebb homlokvonaltól – számítva 5 és 6 méter között kell kialakítani, melyre az épület erre néző homlokzatának legalább 50 %-át
kell illeszteni.”
A telek 14,7m széles (utcafront) és 50m hosszú. Tájolása déli, de az utcafront és a panoráma is délen van (a telek lejtése nem számottevő).
Természetesen napos nappalit szeretnénk, hozzá csatlakozó egy terasszal.
Azt viszont nem szeretnénk, hogy a teraszon ebédelve szinte az „utcán” üljünk, egy mini előkertben, mikor a telek hossza simán engedné a ház hátratolását. Véleményünk szerint egy L-alakú kialakításhoz a telek túl keskeny (a HÉSZ szabadon álló beépítést ír elő, 3-3m védőtávval). Persze egy garázsnak is helyet kell még itt találni, a költségek miatt inkább a földszinten, mint pincében.
Az egyetlen szomszéd épület egyébként saroktelek, és mivel az épület merőleges utcához igazodik, ezért a mi utcánkról nézve az a ház 15m-re van a kerítéstől. A másik irányban következő 2 telek még nincs beépítve.
Milyen lehetőségeink vannak, mire hivatkozva kérhetjük az eltérésta HÉSZ-től? Esetleg szóba jöhet egy fedett terasz vagy kocsibeálló mint homlokzat?
Ha a főépítész jóváhagyja az egyszerű bejelentést a HÉSZ-től eltérően mondjuk 10m előkerttel, lehet ebből még gondunk a későbbiekben?
Ha pedig nem hagyja jóvá, és mi mégis megépítjük, milyen jogkövetkezménye lehet ennek? Gondolok itt maximális bírságra, esetleg bontásra kötelezésre.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Ákos!
A főépítészi feladatok ellátása a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak betartására/betartatására törekedve történik. Ennek ellenére, egy próbát megér a Főépítésztől való „segítségkérés”…!
A SZÁ beépítési mód 8,7 m max. homlokzathossznak minimum a felét, azaz 4,35 m homlokzathossz mértékét írja elő, tehát ez a szükséges homlokzathossz, amit az építési vonalra kell illeszteni. Sok esetben szabályozzák az utcára merőleges épülethosszt is (cca. 20-25 m körüli értékben)!
A saját ingatlanom beépítésénél hasonló korlátba ütköztem, de helyes térképzéssel/tájolással/funkcióválasztással az építtetői igények kielégíthetők.
Az épületnek utcára, nyílásokkal áttört többé, vagy éppen kevésbé gazdagon képzett homlokzati fala a főhomlokzat, ezért érdemes törekedni a „tömör” (fal/nyílás) kialakításra.
A beépítési mutatók figyelmen kívül hagyása büntetést von maga után, és kizárja a kivitelezés befejezésekor kiadandó Hatósági Bizonyítvány megszerezhetőségét.
Bírságot a beépített légköbméter, és a készültség befolyásolja, de ha mód van a „szabályossá tételre”, akkor arra kötelezik a szabálytalanul Építőt, a bírság mellett! A pénzbeli bírságot a NAV pillanatok alatt behajtja.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Van egy családi házunk aminek a tetőterét szeretnénk beépíteni. Nyeregtető alakú.Viszont elég kicsi így az egyik oldalát derékszögben ki szeretnénk emelni, hogy kicsit több hely legyen. az érdekelne,hogy ehhez a változáshoz kell építési engedély, vagy egyszerű bejelentéssel is végezhető?
Várom válaszát!
Kedves Marcsi!
Lakóház bővítés = Egyszerű Bejelentés, ÉTDR felületen (építészet/tartószerkezet/épületgépészet/épületvillamosság)!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Olyan régi építésű házrészben lakom,ami társasházként szerepel osztatlan közös udvarral.A saját részem külön helyrajzi számon szerepel,külön kapubejáróval,amit kizárólagosan én használok.A bejárati ajtóm fölé kb.3m2 előtetőt raktam a homlokzathoz rögzítve.Kell-e az előtető felszereléséhez a többi lakó hozzájárulása ill.beleegyezése.
Köszönöm a válaszát!
Kedves Éva!
Az osztatlan közös udvar mindannyiuk közös tulajdona. Amire ez az előtető most „rálóg, éppen árnyékolja…stb” .
Érzésem szerint szükséges a Tulajdonostársak hozzájárulása is.
Kérem, a fenti eszmefuttatásomat ne tekintse jogi tanácsadásnak, inkább forduljon egy tulajdonviszonyokban jártas Ügyvédhez!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Adott egy 2.220 m2 nagyságú zártkert, mely 600m2 nagyságú kivett udvarból és a másik fele szántóból áll. Az önkormányzat nem rendelkezik HÈSZel. Az ingatlanhoz út és közművek is csatlakoznak.
A kérdésem, hogy építhetek-e a zártkertre egy 100m2 nagyságú gazdasági épületet(raktárnak)?
Kedves László!
Nem építhet 100 m2 alapterületet akárhová. A zártkert „kivett” területére azonban igen! 😉
A téma felvetés napjainkban „közérdekű”, így majd írok belőle blogbejegyzést, amint lesz időm rá!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző,
Családi házunk udvarára szeretnék melléképületet építeni. Az épület 7.5mx3m alapterületű lenne, könnyűszerkezetes módón épülne. Ha 3-3-1.5 méteres osztással kerülnek be a födémet tartó oszlopok, abban az esetben építhető kiviteli terv nélkül?
Továbbá az épület egyik fala a telekhatárra kerülni. Ezzel kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy erre az oldalra mindenképpen tűzfalat kell építrni? Ha igen, a tűzfalról szükséges tervet készíttetni?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
János
Tisztelt János!
Ha az övezeti előírásokba a létesíteni kívánt melléképület fizikai paraméterei beleférnek (beépítettség/bruttó szintterület/épületmagasság….), építési helyen belül telepítheti, elvileg kiviteli terv nélkül.
OH beépítési módnál nem kötelező tűzfalat létesíteni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző,
Köszönöm szépen gyors válaszát!
Elfelejtettem, hogy az épület a hátsókertbe kerülne. Rendeltetés szerint gépkocsitároló/kerti tároló lenne, ezt a szabályok megengedik. Ebben az esetben szükséges a tűzfal, illetve a tűzfalról terv?
Köszönettel,
János
Tisztelt János!
Ha a helyi szabályozás megengedi, akkor telepíthet építményt hátsókertbe.
És ha a helyi szabályozásban írnak elő „tűzfalat”, akkor szükséges azt létesítenie.
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm,
folyamatban van egy 100 m3 alatti (5,4x7x2,2 m) melléképület építése, beépíthetőség 30 %,így bőven belefér. Mind a 4 fala megépítésre fog kerülni, hogy ne minősüljön lakóépület bővítésnek. Közvetlenül a ház folytatásában lesz, nem fog a hátsó- és az oldalkertbe beleérni. Mivel CSOK-ot szeretnénk igényelni, azt az információt kaptam, hogy mivel már elkezdtük építeni, így kell kérnünk egy igazolást a helyi építésügyi hatóságtól, hogy nem bejelentés köteles az építkezés, és az alapján fel kell vezetni a térképmásolatra , függetlenül attól, hogy még nem készült el. Ez tényleg így lenne? Ill. bakonytherm födémgerendás és béléstestes födém kialakítható? A HÉSZ engedi a lapostetőt. Nagyon szépen köszönöm a segítséget
üdv Krisztina
Kedves Krisztina!
CSOK: Családi Otthontámogatási Kedvezmény, az állam vissza nem térítendő támogatása, ami új vagy használt lakás vásárlására, vagy lakás bővítésére adható, ha családilag minden kritériumnak (is) megfelelnek…
Az Építéshatóság Hatósági Bizonyítványt kész épületre ad ki. Ami alapján majd egy Földmérő épületfeltüntetési vázrajzzal fordul(hat) a Földhivatal felé, ahol majd átvezetésre kerül(het) az ingatlan adataiban történő változás.
A födémtípus alkalmas zárófödémnek/lapostetőnek, de természetesen csapadékvíz ellen szigetelni szükséges.
Javaslom, járja körbe a felvetett problémát a helyi Polgármesteri Hivatalban és a választott hitelintézetben (kereskedelmi bank/jelzáloghitel intézet/takarékszövetkezet) !
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm,
nagyon szépen köszönöm a válaszát.
Tisztelt Térképező!
A szomszédom egy két állásos garázst épített az oldalkertbe nyulva, a kerítésemtől, illetve az én beépítési területemtől 2 méter távolságra. Az oldalkert 4 méterben van szabályozva. Az építmény betonalappal, tégla falazattal, és faszerkezetü tetővel van ellátva. Az építmény felém eső részét egyenlőre ajtó nélkül, a felém eső oldalon egyenlőre nyított,azaz rácsszerü ablakokkal látta el. Az én beépíthetőségem oldalhatáron álló. A garázsszerű építményt állítólag kerti építménnyé szeretné átvariálni. Sajnos a vállalásába nem látom a műszaki változásokat. Ezek konkrétan csak növényfelfuttatóra vonatkoznak. Szerkezeti változásokat nem látni a vállalásában. Olvastam valahol hogy akár csak egy faféltetővel kialakított megoldás is kizáró ok, amely benyulik az oldalkertbe. Nincs jelentősége és nem lehet hivatkozni arra, hogy nem építési engedély köteles, ha egyszer más jogszabályt viszont áthág valaki.
Gondolom itt jelen esetben a tűztávolság betartásáról lehet szó.
Mennyire jogos az építkezése, és mennyire nem.Induláshoz szeretném véleményét figyelembe venni.
Előre is megköszönöm segítőkész válaszát.
Tisztelt Tomori Úr!
Az építési engedély nélkül létesíthető „kerti építmény” esetében is alapvető követelmény, hogy az, építési helyen belül kerülhet csak elhelyezésre.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem a térképekkel foglalkozik 🙂
T. Cím!
A fiam szándékozik venni egy területet, ami a faluban tőlük a harmadik telek. Azon van egy ca 110m2 alapterületű jó állapotú, használaton kívüli istálló. Lényegében egy önálló helyrajzi belterületi telek. Gondolom belterület, mert a faluban tőlük a harmadik telek.
Szeretnénk az istállót átalakítani csak nyári használatra úgy, hogy leválasztanék egy fürdőszobát, a többi egy légterű lenne. Abban kis konyhasarkot és ágyakat helyeznék el. Igy önállóan lennénk a gyerekektől. Igaz,a vizet az utcáról be kell hozni. Kérdésem, hogy az építési hatóság felé van e kötelezettségem. A közeli város két építészét is kérdeztem, de elugrottak előlem.
Tisztelettel
Tisztelt Nyugdíjas Attila Úr!
Az hogy az említett telekingatlan belterületen, vagy külterületen helyezkedik-e el, az a Helyi Építési Szabályzatból (HÉSZ)/Szabályozási tervlapról derül ki.
A Földhivatali nyilvántartásból pedig az is kibogozható, hogy az istálló-épület „hivatalosan” is létezik-e!? Ha igen, annak a megengedett funkciója (pl. gazdasági épület) ismét a HÉSZ-ből nyomozható.
A gazdasági épület nem lakóépület, átminősíttetni lakóépületté akkor lehet, ha a helyi HÉSZ is engedi ezt a funkciót, és a létesítendő „lakás” megfelel az OTÉK lakásra vonatkozó kritériumainak.
A gazdasági épület besorolásba elviekben pl. a „nyári konyha” beleférhet…, ha a helyi szabályozás engedi 😉 Az, hogy Ön életvitelszerűen kíván ott tartózkodni „nyári használat”-ra, a fentiek ellenére, szerintem nehezen tiltható…
Ha nem lehetséges út az átminősítési eljárás, akkor a Földhivatalnál marad a jelenlegi állapot.
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm
Tisztelt Térképező!
Egy nagyobb garázs építésének tervezési fázisában vagyok, érdeklődtem, helyi főépítésszel konzultáltam stb. Kettő kérdés merült fel:
– Egy kb 30nm-es garázs+műhelyben lehet vizesblokk(WC+kézmosó)?
– A nettó 100 légköb számításánál, nyilván a nyeregtető (mivel csak azt engedi a HelyiÉpSZ) alatti padlástér, ami pakolásra használok is beleszámít, de vajon a födémvastagságot kivonhatom a légköbméterből? Alul-felül be lesz borítva és számításaim szerint egy ekkora alapterületnél az is jelent vagy 4,5 m3-t. Ha nem számít bele, akkor 98m3-t sikerült kimaxolnom, ha igen, akkor valahol változtatnom kell.
Köszönöm Előre is a válaszát!
Tisztelt Károly Szabolcs Úr!
– elvileg nem lehet, mert nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt kíván létrehozni, hanem tárolásra szolgáló, építési engedély nélkül létesíthető építményt;
– üres padlás nem számít bele a nettó alapterületbe.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem a térképekkel foglalkozik!
Tisztelt Térképző!
2012-ben engedélyt kaptunk a beadott tervdokumentációra, mely 2 ütemben tetőtér beépítést és cseréppel fedett teraszépítést tartalmazott. A tetőtér és a terasz beton alapzata (40 cm magas, 3,5 x 5,5 m= 19,25 m2 alapterületű) akkor elkészült. A terasz fedést idén szeretném megvalósítani, egyszerű fa szerkezet cserép helyett polikarbonáttal fedve. Az lenne a kérdésem, ilyen esetben – a régebbi engedély birtokában – is szükséges a bejelentés? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Gabriella!
2012-ben kiadott építési engedély hatálya már lejárt, hiszen eltelt azóta 9 év.
Ellenőrizze annak a szövegét, mert pontosan megfogalmazták, meddig hatályos és mi mindenre szól. És érdemes elővennie a korábbi Használatbavételi Engedélyt is…
A fedett terasz az épület térfogatát és a telek beépítettségét növeli, jelenleg ez Egyszerű Bejelentéssel valósítható meg.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező .
Egy olyan kérdéssel fordulnék önhöz .
Adott egy belterületi telek , ezt a telket már úgy vásároltam hogy volt rajta egy 6mx3m 3,5m magas , könnyű szerkezetű fa épület . Amelynek nincs beton alapja pilléreken áll (mozdítható akár ) , víz villany van az épületben , előző tulaj “felvonási épület gyanánt építette” majd a fő ház èpitésèből nem lett semmi .
Engem sem zavar ,sőt kifejezetten szeretném megtartani .
Viszont semmilyen szintű bejelentés nincs az épületre . Szeretném hogy nyilván legyen tartva .
Kérdésem az lenne mit tehetnék így vele ? Be kellene jelentenem a helyi önkormányzatnál ? Utolag is megtehetem ? Milyen besorolást kapna így ? Köszönettel T.Tamás
Tisztelt T.Tamás!
Hatósági Bizonyítványt tud kérni, az építmény „meglétét” igazolják ezzel. De az egyáltalán nem biztos, hogy belterületi építési telken egyáltalán fennmaradhat egy melléképítmény (gondolom emberi tartózkodásra nem is alkalmas), főépület megléte nélkül.
Helyi előírások és szabályok után érdemes kutakodnia először.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem is térképekkel foglalkozik!
Tisztelt Térképező,
adott egy budapesti belterületi ingatlan, mely max. beépítési arányát elérte a lakóingatlannal. Adott szintén ezen az ingatlanon 4-9 és 16 nm-es beton alappal rendelkező, kőépítmények, tetővel (kerti eszközök tárolása, elhasznált bútorok, biciklik tárolására). Az építmények több mint 10 éve állnak. Tekinthetőek ezek „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény”-nek? Vagy kell(ett) volna ezekre egyszerűsített építési engedélyt kérni?
Az ingatlant értékesíteni szeretnénk, ebből kifolyólag rá szeretnénk vezettetni (ha szükséges) ezeket az építményeket. Igazolást kell kérnünk az építési hatóságtól, ami lehetőséget biztosítana az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre?
Köszönöm
Szabolcs
Tisztelt Szabolcs!
Hatósági Bizonyítványt tud kérni, melyben a felsorolt építmények “meglétét” igazolják majd.
Annak birtokában tud egy Földmérő az illetékes Földhivatalban eljárni.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem térképekkel foglalkozik!
Tisztelt Térképző,
köszönöm a választ. Minden esetben szükség van valami építész által készített tervdokumentációra is az építményekről vagy elegendő egy magunk által elkészített is?
Köszönöm
Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Ha az övezeti előírásokba beleférnek ezen melléképítmények, akkor a Hatósági Bizonyítványt „szöveges” kérelemre állítják ki. Ekkor érdemes Földmérővel megméretni/felméretni aki elkészíti a vázrajzot.
Ha a beépítés szabálytalan, akkor vagy bontás, vagy fennmaradás kérelme jöhet szóba.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző.
Azt szeretném megkérdezni hogy kettő darab tárolót amik darabonként a 100m3 és határon belül vannak milyen közel lehet egymás mellé telepíteni. Valamint hogy ha teraszt szeretnék beépíteni a lakó épület mellé azt lehet-e közvetlenül a hàz mellé rakni de nem a ház oldalához rögzítve hanem oszlopokon álna akkor kell-e rá engedély?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Tamás!
Építési engedély nélkül egyetlen melléképítmény létesíthető a megadott paraméterekkel, függetlenül attól, hogy az építési helyen belül több is elhelyezhető lenne és még a beépítettségi mutatókat sem lépné túl.
Jelen esetben a terasz is egy ilyen melléképítmény.
Ha mindhármat szeretné megvalósítani, engedélyezési eljárást kell indítania.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Kérdésem az lenne, hogy amennyiben a nem emberi tartózkodásra szolgáló melléképület (garázs) belefér a 100m3/4,5 gerincmagasság mutatóba, és kb. 1 méterre épül a főépülettől (családi ház), de teteje elnyúlik a főépületig – hogy a köztes járda fedett legyen, akkor az toldaléképítésnek minősül-e.
Köszönöm válaszát!
Tisztelt Ferenc!
Amennyiben összeépül a főépülettel, igen, toldalékként definiáljuk.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy a 100 légköbméter fogalmába mi tartozik pontosan bele?
Adott egy 4m széles 9m hosszú tároló aminek az oldalmagasság 2,5m. Ha ezekkel az adatokkal számolok akkor 90 m3.
Viszont, ha a gerincmagassággal számolok, ami 4m tehát a tetőrészt „háromszöget” hozzáadom akkor az plussz 27m3. Tehát így nem esik bele a 100m3-be.
Akkor ezt most hogyan kell számolni, tetőrésszel vagy csak a falak oldalmagasságáig.
Válaszát előre is köszönöm!
További szép napot kívánok!
Kedves Eszter!
Az építmény nettó térfogatát kell számítani: a határoló szerkezetek által lehatárolt köbméter adatot.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem térképekkel foglalkozik!
Kedves Térképző!
Érdeklődnék, hogy teljes tetőcsere esetén, tehát a tetőszerkezet is cserére kerül, kell-e valamilyen bejelentést tenni?
Illetve, ha változna a geometriája a tetőszerkezetnek, akkor elvileg kell bejelentés, ahogy ön írta, de ha egy régi épületről beszélünk, aminek már nincsenek meg a tervei (le lett töröltetve a lakóház, majd vissza lett rajzoltatva mielőtt mi megvettük – ilyen esetben gondolom nem csinálnak tervet csak az alaprajz kerül vissza), ekkor is kell engedély?
Kedves Béla!
A tető (tartó)szerkezet cseréje lakóház esetében Egyszerű Bejelentés keretein belül realizálható.
Az Egyszerű Bejelentés, csupán nevében egyszerű, picit hasonlít az Építési Engedélyezési Tervkérelemre.
Blogomban több bejegyzésben olvashat róla, de tartalma folyamatosan változik.
Ha a formát kívánja változtatni (az is szerkezeti beavatkozás) szintén Egyszerű Bejelentéssel tudja „lepapírozni” a változtatást.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Kisvárosias lakóövezetben van egy 1800nm-es üresen álló telkem. Céges gépjárműveim tárolása céljából, szeretnék itt elhelyezni 9db mobilgarázst. Mindegyik kisebb űrtartalmú természetesen 100 légköbmétertől. Van a garázsok elhelyezésének valamilyen akadálya?
üdv
Tisztelt Tetris!
A mobil-házak létesítését sok település belterületen tiltja! (esetleg ideiglenes jelleggel engedi, pl. felvonulási épületként…)
Mindenképpen nézzen utána a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ)!
Szintén a HÉSZ-ből tudhatja meg, a kisvárosias lakóterületen, az adott övezetben, milyen típusú/rendeltetésű építmények létesíthetők, milyen egyéb feltétel teljesítése mellett.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
A jogszabály szerint: építmény átalakítása, homlokzatának megváltoztatása nem engedély köteles. Az lenne a kérdésem, hogy épület homlokzatán új ablakok létesítése, valamint a meglévő kapuk méretének megváltoztatása építési engedély köteles tevékenység-e? Van-e esetleg erre vonatkozóan, valami részletező jogszabály?
Köszönettel!
Ildi
Kedves Ildi!
Az új homlokzati ablakok létesítése tartószerkezeti beavatkozás, új nyílásáthidaló/nyíláskiváltó beépítése szükséges, csakúgy, mint a kapuk szélességi méretének változtatása is tartószerkezeti beavatkozás, ezért tartószerkezeti tervet kell készíttetnie.
A homlokzat megváltoztatása nem építési engedélyköteles tevékenység, azonban Településképi változás bejelentést kell tenni a legtöbb településünkön. A helyi építéshatóságon érdemes tájékozódnia.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
Egy 30cm magas, 24nm-es fedettlen teraszt tennénk a házunk mellé, de 1,6m-t belógna a 6m széles oldalkertbe. (Ez a rész már az építési határvonalon kívül esik.) Minimum zöldterület százaléka meglenne.
Átolvasva a hozzászólásokat, sajnos még mindig nem világos, hogy ezt lehet-e.
Ezt írta korábban: „A talajon fekvő terasz, aminek magassága, azaz járószintje a – mindenkori – terepcsatlakozáshoz viszonyítva nem lépi túl az 1 m magasságot, nem számolódik be a beépítettségbe, ilyen szempontból nem “épületrész”.”
De a fedettlen terasz akkor nem építmény, és belelóghat az oldalkertbe?
Valamint ha elkészült, fel kell-e tüntetni valahol, be kell-e jelenteni?
Hészben nem találtam erre kikötést.
Köszönöm!
Kedves Béla!
Ha a mindenkori terepcsatlakozástól 30 cm-nyi magasságba kerül a terasz (járó)szintje, akkor nem számít bele a beépítettségbe, és építési helyen „túllóghat”.
Nem kell feltüntetni vázrajzon, bejelentés nélkül megvalósítható.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
Köszönöm az egyértelmű választ! Ez a 30cm egyébként a maximum magasság, ami még belefér a feltételekbe, vagy lehetne még magasabban a járószint? (pl 40-50cm)
Illetve ha pár év múlva esetleg le akarjuk fedetni tetővel (homlokzathoz csatlakoztatva és tartólábakkal), akkor szabályosan hogyan lehetne megcsinálni? Teljesen vagy csak az építési határvonalig lehetne lefedni?
Ha csak a határvonalig, akkor attól még a kilógó teraszrész szabályos maradna?
Köszönettel,
T.Béla
Kedves Béla!
Ön már idézett tőlem: A talajon fekvő terasz, aminek magassága, azaz járószintje a – mindenkori – terepcsatlakozáshoz viszonyítva nem lépi túl az 1 m magasságot, nem számolódik be a beépítettségbe, ilyen szempontból nem “épületrész”.
Amint „tetővel” fedi, építményként beleszámít a beépítettségbe, és építési helyen belül kell maradnia.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező,
Családi házas kertünk sarkába, 20m2 alapterületű beton alapra, egy 9nm alapterületű szerszámos tárolót, 10nm nyitott oldaltetővel (kiülőrész terasszal a tároló mellett) terveztem építtetni fából. Sajnos csak miután elkészült a beton alap néztem utána annak, hogy milyen helyi építési szabályok és az engedélyezéshez kapcsolódó teendőim vannak. A helyi HÉSZ előírása alapján min. 3m-es oldalkert az előírás és az is kiderült számomra, hogy a bejelentést is elmulasztottam. Az elkészült beton alap a szoszméd (jelenleg beépítetlen) telek kerítésétől 1,8M távolságra került. A beton alap néhány cm-rrel magasabb mint a talajszint, de egy minimális feltöltéssel teljesen azonos szintre hozható.
– Kérdésem az lenne, hogy ha a beton alapon az építendő faház oldala a szomszéd telekhatártól 3M-re kerül, akkor ezzel a megoldással meg tudok-e felelni a HÉSZ 3m-es oldalkerti előírásának, vagy maga a beton alap sem kerülhet / lóghat bele a 3M-es oldalkerti sávba?
– Kérdésem továbbá, hogy ha a bejelentést – ami sajnos elmaradt- az építkezés jelen állapotában teszem meg, azzal el tudom-e kerülni a büntetést, vagy az alap megléte már büntetést von magával.
Megtisztelő válaszát előre is nagyon köszönöm!
Kedves Károly!
A nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt ( jelen esetben: tárolót) telepítheti a telkére, ha a mérete, az építési tevékenység után nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot (tetőidom legmagasabb pontját). De építési helyen belül kell elhelyezni, illetve ügyelni arra, hogy a beépítettséget ezzel az új építéssel ne lépje túl, illetve még a zöldfelületre vonatkozó adatot is érdemes leellenőriznie. Tehát építési engedély nélkül megépíthető.
Esetleg akkor kell bejelenteni, ha a helyi településképi rendelet előírja.
Az alaptest kivitelezése már megkezdett építkezésnek minősül, de földfeltöltéssel „eltakarhatja”. Persze erre is vannak előírások a HÉSZ-ekben általában.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem térképekkel foglalkozik 😉
Kedves Térképző / most helyesen:-)
Köszönöm a gyors válaszát.
Kérdésem még az lenne, hogy ha a beton alapzaton az építendő faház oldalfala a szomszéd telekhatártól 3,1M-re kerül, akkor ezzel a megfelel-e az építmény a HÉSZ 3m-es oldalkerti előírásának, vagy maga a beton alapzat sem kerülhet / lóghat bele a 3M-es oldalkerti sávba? Jelenleg az alapzat 1,8M-nél kezdődik a fazáz 3,1M távolságra lenne.
Köszönöm
Károly
Kedves Károly!
Ha az építmény fala és a telekhatár között létrejön a 3 m széles oldalkert, az alaptest érzésem szerint maradhat 1,80 m távolságban, mivel korábban azt írta Ön, a csatlakozó terepszinttől mindössze néhány centiméterrel magasabban „áll” ki. Viszont ez esetben takarja be termőfölddel, mert csupán 60 cm-nyi lóghatna a minimális oldalkertbe, vagyis a telekhatártól max. 2,40 m-re kellett volna elhelyezni!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző,
nagyon köszönöm a válaszát. Az oldalkertbe történő 60cm benyúlás akkor is lehetséges, ha a helyi HÉSZ erről külön nem rendelkezik? A helyi HÉSZ-ben a szabadonálló beépítési mód esetében az oldalkertre vonatkozóan az alábbi szabályok szerepelnek:
A területen az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb:
a) szabadon álló beépítési mód esetén
aa) sem az építési telekre előírt legnagyobb épületmagasság mértékének felénél,
ab) sem az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság mértékének felénél,
ac) sem 3,0 m-nél
Köszönettel
Kedves Károly!
Igen, OTÉK 35. § (1).
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
Adott egy családi ház, tőle 1,5m re egy melléképület alacsonyabb tetővel(ami nem szerepel a térképmásolaton). Az volna a kérdésem, ha szeretném a családi ház ereszét meghosszabítani és belevinni a melléképület tetőjébe, hogy át lehessen menni egy zárt térben a melléképületbe, akkor terveztetni kell az egészet, mivel úgymond egy épület lesz belőlük?
Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Térképző,
Adott egy családi ház, mellette a kert felől 1,5m re egy tároló, a kérdésem az volna, hogy egybe lehet építeni a két épületet? (családi ház tetőjét belevinni a tároló tetőjébe) ereszhosszabbítással? Így valószínű megváltozna a tároló szerepe.. Ebben az esetben terveztetni kell? Előre is köszönöm
Tisztelt Attila/István! 🙂
Lakóépület bővítése lesz így, ha annak a tetőszerkezete kerül „bővítésre” – szerintem. A minimális információkból azt gondolom: Egyszerű Bejelentés procedúráját kell elindítani.
Talán érdemes a helyi Építéshatóságnál is érdeklődni, hiszen Ők ismerik a helyi/spéci beépítési módokat/lehetőségeket, HÉSZ-t…
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Gazdasági épületet építek, lakóépülettől különálló, kb 1m-re.
A kérdés az, hogy a gazdasági épület új lapostetőt megnyújthatom-e annyiraa lakóépület felé, hogy a két fal közti teret lefedje az esőtől?
Köszönöm a választ.
Tisztelt Térképző!
Gazdasági tárolót építek a lakóházam mögé kb 1m-re.
A kérdésem az volna, hogy e melléképület tetőszerkezetét ami féltető kilógathatom-e a lakóépület felé arra az 1 méter széles két fal között lévő területre azért hogy legyen esőmentes, illetve ne érje a lakóház falát eső.
Köszönettel:
Gergály Zsolt
Kedves Zsolt!
Építési engedély nélkül : Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt (garázs, tároló, szín, sufni…) telepíthet a telekingatlanon, ha a mérete, az építési tevékenység után nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot (tetőidom legmagasabb pontját), és építési helyen belül áll, és belefér a beépítettségi mutatókba is. És önálló építmény, azaz nem ér hozzá – semmilyen formában – a meglévő lakóházhoz!
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm, akkor elméletileg ha mondjuk 5 cm-t elhagyok a lakóépülettől a tetővel, az eső ellen az már sokat ér, úgy már szabályos lehet?
Üdvözlöm!
Olyan problémával küszködöm hogy elértük a telek beépítesi százalékát! Kérdésem azaz volna hogy van e olyan lehetőségünk hogy mobil tárolót telepítsünk( vagy építsünk ) a telekre ami nem emberi tartózkodásra alkalmas ? Kérem írja meg milyen lehetőségeink vannak
Üdvözlöm Katalin!
A mobil létesítmények megjelenését belterületen általában tiltják a települések HÉSZ-ei. Egyrészt esztétikai megjelenésük, másrészt a betöltendő (sokszor életvitelű lakáshasználat) funkciójuk okán.
Ideiglenes jelleggel is gyakran csak „felvonulási építmény”-ként létesíthetők, pl. egy új építés kapcsán. A helyi HÉSZ-t érdemes áttanulmányozni, ha ott nincs erre vonatkozó utalás, akkor Jegyző/főépítész írásbeli állásfoglalása lehet irányadó.
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm, akkor elméletileg ha mondjuk 5 cm-t elhagyok a lakóépülettől a tetővel, az eső ellen az már sokat ér, úgy már szabályos lehet?
Kedves Zsolt!
Hmmm… 😉 elvileg, igen. 🙂
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Szeretnénk a házunk körül féltetőt építeni, fa oszlopokon állna, fa szerkezet cserepes lemezzel fedve. Mivel saroktelek, így az egyik felén az előkertet fedné, a másik felén az oldalkertbe lógna 3 méteren.
Erre kell e építési terv, engedély? Vagy egyszerű bejelentés?
Köszönöm
Jani
Tisztelt Jani!
Előkertbe csupán előtető (homlokzathoz “illesztett” védőtető) nyúlhat! Ami nem jelenti azt, hogy az „faoszlopokon állhat”-na! És ilyen: lábakon álló „féltető” szintén nem állhat az oldalkertben, hisz ez olyan épületrész, ami a beépítettségbe is beleszámolandó!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző,
édesapám szeretne építettni egy féltetőt a kert végébe, a mezőgazdasági gépeink számára. A féltető méretei: 15 méter széles, 5 méter mély és 5 méter magas. A kivitelezéssel egy helyi lakatos válalkozó lenne megbízva, aki a terveket is készíti. A kérdésem az volna, hogy milyen besorolás alá esen az építmény? Engedélyöteles? Ha, igen milyen folyamaton kell átmennie? Ki jogosult a tervezésre és kivitelezésre.
Előre köszönöm a segítséget és válaszát.
Tisztelettel, Pintér János
Tisztelt Pintér János Úr!
A „féltető”-kifejezés valószínűleg pilléreken álló enyhe hajlású tetővel fedett építményt takar. Az alapterülete is jelentős: 75 m2! Ha a beépítettségbe belefér, az esetben is építési helyen belül szükséges elhelyezni. Ekkora melléképítmény létesítése Építési engedély köteles tevékenység. Építési engedélyezési tervet kell készíttetni építésszel/tartószerkezeti tervezővel, majd azt ÉTDR-felületen az illetékes Építéshatósághoz eljuttatni.
Kivitelezést Felelős Műszaki Vezető alkalmazásával tudnak indítani.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Falusi CSOK keretében szeretném eladni egy családi házat.Gond lehet az,hogy kb.1989 előtt hozzáépítettek kazánházat+garázst?Ezekről nincs építési eng.nem szerepel a telekrajzon,nem fellelhető a használatbavételi eng.sem.Üdv,
Sanyi
Kedves Sándor!
Több mint 30 éve történt a bővítés. Ha nem szerepel a földhivatali térképmásolaton, akkor valszeg építési engedély nélkül létesült. Vagyis nem ‘jogszerűen’.
Jelen esetben Hatósági Bizonyítványt kell kérnie a létezésükről, a Földhivatal ez alapján vezeti át a vázrajzon a módosulást, amihez egy Földmérő is szükséges. Ez esetben azonban építészeti tervet is fognak kérni a jelenlegi állapotról…, amit fennmaradási engedélyezési kérelemként kell benyújtani.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Adott 1 telek. Jelenleg semmi nincs rajta. Építenénk rá garázs-tároló-wc-t, ami egyben lenne. A méretei alap 8mx4,5m, magassága 2,6m az egyik oldala a másik 2,2m ferdetetős. A légköbmétere 86,4m3. Engedély nélkül fel lehet-e építeni? És ha igen milyen egyéb dokumentumok kellenek hozzá?
Másik kérdés, hogy az adott telekre bontott faházat is szeretnénk felállítani. Az milyen besorolású, és milyen papírok kellenének ahoz is?
Tisztelettel Komlósi Gergő
Tisztelt Komlósi Gergő Úr!
Ha WC helyiség van benne, akkor az a helyiség emberi használatra/tartózkodásra alkalmas. Építési engedélyköteles tevékenység.
Ha az ingatlan lakóövezetben van, akkor melléképület létesítése csakis a főépület (lakóház) létesítése után vagy azzal egyidőben megengedett, esetleg ideiglenes jelleggel létesíthető.
A helyi előírásokat és HÉSZ-t is tanulmányoznia szükséges!
Bontott faház… ha ez is melléképítményként funkcionál, itt is érvényesek a fentiek, persze az is lehet, az övezetben korlátozott az elhelyezhető melléképítmények száma is!
Üdvözlettel:
a Térképző építész, aki építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik
Tisztelt Térképező!
Adott egy fél porta amin van egy családi ház melléképülettel. Szeretnénk egy 6*5 könnyűszerkezetes garázst építeni ami nem haladja meg a 4,5m magasságot, önállóan állna. A mellettünk lévő portán van egy családi ház ami a telekhatárra van építve. A szomszéd azt mondja 2 méterre a házától építsük meg a garázs. Viszont kinyomoztam, hogy ahova mi szeretnénk építeni ott a térképen nincs feltüntetve neki, hogy bármilyen épület is lenne ott. Egybe van építve a nagy házzal az alsóépülete ami majdnem kinyúlik a telekhatár végéig.Beton alapon van, cserép tetővel , ajtóval és villannyal ellátva./Ami ha jól gondolom építési engedélyhez lenne kötve és térképen is szerepelnie kellene, mert 4 éve lakunk itt és már akkor is állt ez az épület, tehát nem most építette/ A hivatalban annyit megtudtam, hogy fő épület mellé nem lehet garázst építeni csak melléképület mellé. De mivel elvileg ott nincs semmi így hány m kell megtartatom a nem hivatalos falától? És most Ő tényleg megszabhatja, hogy én hova rakjam a garázst?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt H. Éva!
Félporta…ez talán azt jelenti, hogy osztatlan közös az ingatlan?!
A helyi beépítési mutatók szerint lehet újabb építményt telepíteni, építési helyen belül.
Attól, hogy földhivatali térképmásolaton a ‘szomszéd’ hozzáépítése nem szerepel, még létezik. Azt sem tudjuk mikor létesült. Mivel a földhivatali térképen nem szerepel, akkor lehetséges az is, hogy valóban építési engedély nélkül létesült, vagy csupán nem járták ki a szokásos utat a változási vázrajz elkészítésével…
Érdemes tisztázniuk a kialakult állapotot, hogy ne szomszédi ‘iszonyig’ fajuljon a dolog!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik
Tisztelt Térképező!
Egy 70-es években épült kádár kocka első teraszát szeretnénk beépíteni. A terasz 3,5 mély és 4 méter széles + lépcső. Ebből 2 x 4 méter a főfal síkjából benyúlik a házba, a ház tetője fedi.
Ezt a részt szeretnénk lehetőleg ytong fallal beépíteni és egy szobát kialakítani belőle, mivel jobban hasznát vennénk ennek a 8 m2-nek lakóterületként.
A fal síkjától mérve így a terasz még 1,5 méter mélységben továbbra is megmarad, lényegében a lépcső szélességében.
A terasz megmaradna és vagy a lépcsőt elbontva erkélyként lenne tovább használva, vagy megmaradna a lépcső és egy közlekedőn át maradna egy főbejárat.
Meg tudná kérem mondani, hogy milyen engedélyek szükségesek az átalakításhoz?
Válaszát előre is köszönöm!
Köszönettel:
Varga István
Tisztelt Varga Úr!
Lakóépület bővítése jelenleg ú.n. Egyszerű Bejelentéssel történhet.
De vigyázat, az Egyszerű Bejelentés csak elnevezésében egyszerű!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik
Köszönöm szépen a gyors választ!
Kedves Térképző!
Egy zuglói 4 lakásos társasház földszinti lakásának a bejárati részét szeretnénk télikertnek beépíteni. Ez a bejárati rész privát, a többiektől elszeparált, saját kerttel. 9 nm-ről van szó. És 1 m-nél nem nagyobb a magassága. A 3 másik lakás tulajdonosai írtak beleegyező nyilatkozatot. Ebben az esetben elég a bejelentés vagy építési engedélyre van szükség?
Nagyon szépen köszönöm!
Kovács Zoltánné
Kedves Annabell!
A lakásterület növekedni fog, így ez a beépítés építési engedélyezési tervkérelemmel intézhető.
Véleményem szerint nem elegendő a Településképi Bejelentés lefolytatása.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a járda melletti kiépített nyitott vízelvezető árok műtárgynak számít-e, és ki számít tulajdonosnak. A jogszabályokat én úgy értelmezem, hogy műtárgy, és a karbantartását a tulajdonosnak kell elvégeznie. (1997. évi LXXVIII. törvény, 54.§ (2)) A települések egy része önkormányzati határozattal arra az ingatlantulajdonosra hárítaná a feladatot, akinek ingatlanja előtt van az árok. Ez jogszerű?
Köszönettel, nagypapa
Tisztelt Nagypapa!
Az ingatlanunkkal határos közterület a település tulajdona. Még a járda is, sőt a járda és az úttest közötti füves (zöld) terület a növényzettel (fák, bokrok) együtt. Függetlenül attól, ha a járdát az ott lakó Tulajdonos építtette meg maga előtt, illetve az előtte húzódó zöldterületre növényzetet telepített. A helyi rendeletek az ingatlanok előtti közterület tisztán tartását ‘varrják’ a lakosság nyakába. Az árkok esetében az ingatlan-tulajdonosnak arról kell gondoskodnia, hogy a csapadékvíz akadálytalanul haladhasson át az érintett szakaszon. Ezért pl. az autóbeállók létesítését is engedélyeztetni szükséges, hogy az árok részleges fedésekor, megfelelő keresztmetszetű csapadékvíz átvezető cső kerüljön elhelyezésre. Tehát, itt az esetleges torlasznál van tennivalónk, hogy a csapadékvíz áramlás/átvezetés szabad legyen, illetve szedjük össze a szemetet és ápoljuk a zöldet. Kb. ennyi a „karbantartás”. „1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről” is ezt taglalja. A műtárgy, építéssel összefüggő munkálatai ( árok ásása,/kotrása…, vízelvezető egyéb műtárgyak telepítése) továbbra is a település, mint tulajdonos feladata.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik
Tisztelt Térképző!
Ha hozzá építenék a lakóházhoz egy szobát egyszerűsített bejelentéssel, akkor is kell statikus szakvélemény a meglévő épületről? A meglévő nem lesz piszkálva!
Köszönet a válaszért!
Tisztelettel: Gergály Zsolt
Kedves Zsolt!
Az Egyszerű Bejelentési dokumentáció – a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint – Tartószerkezeti tervfejezetet is kell, hogy tartalmazzon.
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm! Szeretnék a telkemre két külön álló garázst(tárolót) és két kocsibeállót építeni. Kérdésem az lenne, ha egyenként max 100m3 és nem haladja meg a 4.5 méter magasságot, szükséges e bármilyen kérelem, engedély?
Üdvözlöm Csaba!
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot építési engedély nélkül létesíthető! De csupán egy „darab”, és abban az esetben, ha az építési helyen belül kerül telepítésre és a beépítettséget sem lépi túl ez az bruttó alapterületi növekmény.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Ezt rá kell vezettetni a földhivatalban a térképre?
Üdv
Péter
Kedves Dakó!
Igen.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik
Tisztelt Térképező!
Azt szeretném megkérdezni, hogy egy melléképületnek bejegyzett ingatlant hogyan lehet lakóházzá nyilvánítani, lehet-e, illetve hová kell fordulni ezügyben és ennek vannak-e anyagi vonzatai is. Köszönöm szépen!
Tisztelettel Balla Éva
Kedves Éva!
Ellenőrizze, a HÉSZ engedi-e, hogy egy telken két főépület – jelen esetben : lakóház létezhessen?!
Ha igen a jelenlegi melléképületnek meg kell felelnie a lakásokra vonatkozó előírásoknak, együttesen:
„Lakás
105. § * (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
b) a főzést, mosogatást és az étkezést,
c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).
(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.
(3) * A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.
(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.”
Ha a fenti előírások teljesíthetők: építésszel készíttetheti el a rendeltetésmódosítási engedély kérelmet.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik
Tisztelt Térképező!
Árusító iroda konténer telepítéséhez szükség van bármelyien engedélyre?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Bernadett
Kedves Bernadett!
Igen, építési/telepítési engedélyre, ha egyáltalán a helyi előírások lehetővé teszik a „konténer” elhelyezését/megjelenését az övezetben.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik! 😉
Tisztelt Térképző!
A 2021-10-12-ei bejegyzéssel kapcsolatban lenne kérdésem, mert a helyzet nálunk is hasonló. Nálunk a melléképület gazdasági épületként van feltüntetve és tudjuk, hogy nem lehet lakóépületté nyilvánítani, mert falusias lakóövezetben van, amely kimondja, hogy csak egy lakóépület lehet a telken. Ez a melléképület megfelel a felsorolt előírásoknak, amelyet a lakóépületekkel szemben támasztanak. Lehetséges-e átminősítés nélkül lakhatási/használatbavételi engedélyt kapni rá, hogy a beköltözők szabályoknak megfelelően lakhassanak benne? Mi ennek az eljárásnak a neve?
Köszönettel
Abigél
Kedves Abigél!
A használati módtól függetlenül ez az épület megmarad mint melléképítmény/gazdasági épület „hivatalosan”. Nem tudja átsoroltatni, és nem tudja lakóházként használatba vetetni, amíg a HÉSZ nem változik.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Szeretnék segítséget kérni a következő problémámhoz: egy régi, falusi, szüleimé volt családi házat szeretnék felújítani, többek között egy ablakot tetetni olyan helyre, ahol eddig nem volt. A ház egy saroktelken van, és hosszú, téglalap alakú. Az utcafrontra néz a rövidebb fal, egy nagy ablakkal, a bejárat és a többi ablak az egyik hosszú falon a folyosóról (gádor) nyílik. A ház másik hosszú fala mellett önkormányzati aszfaltos út vezet, ez az utca a főútról (utcafrontról) ágazik le. Erre az utcára csak egy kicsi konyhaablak néz, szeretnék ezen a falon még egy szobaablakot kivágatni. A telekhatár a háztól 1,5 m-re van, aztán jön a vízelvezető árok, majd a kb. 3 m széles út, megint az útszél, és a szemben lévő szomszéd háza az út másik oldalán kb.így 6 m-re van. Szeretném tudni, hogy kell-e bárminemű engedély, bejelentési kötelezettség az ablak megnyitásához, mert nem tudtam ilyen esetre egyértelmű választ találni. Köszönöm, ha megtisztel válaszával.
Kedves Zsuzsa!
Amennyiben a lakóépület mérete (kubatúrája) nem változik, a felújítás elvégezhető.
De: ha a homlokzaton új nyílást kíván nyitni (teherhordó szerkezetbe történő beavatkozás), az bejelentés köteles tevékenység, ezért Településképi Bejelentési Eljárást kell lefolytatni, műszaki dokumentációval (tartószerkezeti szakvéleménnyel együtt) a helyi Hatóságnál (Polgármesteri Hivatal), ez az általános törvény: 2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről
Érdemes a helyi rendeleteket is tanulmányozni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Új üdülőházat építünk ami építés engedély köteles. (68m2)
(6,40m építmény fesztáv)
Az engedélyes tervek készen vannak, építési engedély meg van.
Azonban a tervezőnk kötelezően előrija minden szakágra a kiviteli terveket. Épületszerkezet-Statikára készül kiviteli terv, de villamosság és épületgépészetre úgy értesültünk, hogy nem szükséges.
A jogszabályt bogarászva, én nem találtam semmilyen törvényt mely előírná a kiviteli terveket.
A telek besorolási övezete Üh-5 melyre csak is kizárólag üdülő építhető és lakóépület nem.
Ebben kérem segítsegét!
Kedves Gábor!
Ha az engedélykérelem jogerőssé vált, akkor valszeg minden szükséges terv elkészült! 😉 A megszületett Határozat esetleg tartalmazhat a kivitelezéssel kapcsolatos, minimális tervdokumentációra vonatkozó utalást…
Az 5,40 m feletti fesztáv indokolja a Tartószerkezeti kiviteli tervet!
A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. számú melléklete tételesen összegzi az engedélyezési dokumentáció kötelező tartalmát.
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdv.Az lenne a kérdésem,hogy van egy teljes felujitás elott álló Kádár-kockám,és a jelenlegi konyhát nappalivá szeretném alakítani,és ennek a helyiségnek az ablaka helyére egy teraszajtót szeretnék betenni,kívülre pedig egy teraszt szeretnék építeni,én ennek az egésznek nekiállhatok önhatalmulag,ugy,hogy senkinek egy szot se szólok,se bejelentés,se semmi,vagy kell hozzá a hercehurca?Ez a terasz hátul lenne,tehát sehonnan nem látható helyen…Valamint,ha ezzel megvagyok,a tetöt is át kell rakjam,és akkor ugy oldanám meg,hogy ráhuzom a tetöt erre a teraszra…ezt jogilag hogy tudom megoldani?Köszönöm
Üdvözlöm Krisztián!
Lakóház bővítését hajtja végre, amikor a létesítendő teraszt tetővel befedi. Változik a beépítettség, a zöldfelület, és a tető épületszerkezeti változással tudja a teraszt befedni…
Ez Egyszerű Bejelentéssel történhet. Az Ön döntése, hogy vállalja-e a kockázatot, és kiteszi saját magát egyéb más „hercehurcának”.
Valószínűleg a Szomszédjai minden percben látják majd a változást…, és bizonyára halott arról, vannak drónok is… 😉
A megnövekedett lakóépület méreteit Hatósági Bizonyítvány megszerzése nélkül, a Földhivatalban sem tudja átvezettetni, értékesítésnél ez is problémaként fog jelentkezni…
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Adott egy 720nm-es, belterületi, szántó besorolású, kertként használt terület, a kérdésem az lenne, hogy ha üvegházat építenék rá növénytermesztés céljából, az beleszámít-e a beépíthetőségbe? (2%-os beépíthetőség van, viszont 30-40nm üvegházat szeretnék.)
Válaszát előre is köszönöm:
Balázs
Tisztelt Balázs!
A település HÉSZ-ében tud konkrétan tájékozódni. Lehetséges, hogy fel is sorolja a Szabályzat, mit lehet/nem lehet építeni.
Úgy gondolom, hogy az „üvegház” építmény, így a beépítettségbe bizony beleszámít.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik! 🙂
Ezt találtam a xy… honlapján, a növényházra vagy üvegházra vonatkozóan. Ezt felülírhatja a HÉSZ?
„1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez
Fogalommeghatározások
114. Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,” …stb
Üdvözlettel: Balázs
Tisztelt Balázs!
A településre érvényes HÉSZ bizony lehet erősebb az OTÉK-nál! Ismétlem: a HÉSZ-t kell átolvasnia!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Megörültem ennek a fórumnak azt remélve, hogy végre letisztázódik hogyan is érdemes elindulnom.
Adott egy 700 nm-s üdülőövezeti telek, ahová szeretnék építteteni egy 6×7 faházat, nyaralónak szánt használattal. 4,5 méteres gerincmagassággal, részben galériás beépítéssel.
A kivitelező szerint nem engedély köteles, hisz órák alatt elbontható, elszállítható. Bennem ez némi kételyt ébreszt, hiszen emberi tartózkodás lenne a fő funkciója, illetve a gáz kivételével a közművek is belennének vezetve. (A közmű szolgáltatók első kérdése is az volt, hogy engedély köteles-e az építkezés)
Némileg utána olvasva a nyaraló, mintha engedély köteles lenne. Ekkor elgondolkoztam a lakóház szerinti belekezdésbe, de ott meg zavar a jelenlegi energetikai előírás, ami teljesen feleslegesnek érzek egy alkalmanként használt épület esetében, még ha 4 évszakos is. (Elképzelésem szerint 15cmm szigetelés praktikusan megfelelő lenne)
A polgármester és a fő építesz minden elképzelést támogat a szabályosság keretein belül és örülnek, hogy valaki végre nem egy konténerházat akar „ledobni” az üdülő telkére.
Szóval jelenleg 3 féle megközelítés van mindennemű korábbi tanácsok alapján: Csak bejelentési kötelezettség, egyszerűsített engedélyeztetés és normál engedélyeztetés. A kérdésem az lenne, hogy mi a szabályos, praktikus és életszerű az én esetemben. (Építészek, mind engedélyeztetést mondják. Kivitelezők, befektetők engedély nélkül javasolják, de úgy érzem mindenkinek saját maga felé hajlik a javaslata, de a nap végén én az én felelősségem lesz minden)
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Ferenc!
Üdülő övezetben üdülő/nyaraló építhető. Lakóépület nem! Függetlenül attól, hogy az üdülő/nyaraló épületet a gyakorlatban akár állandóan/életvitelszerűen is lakják…
Az üdülő/nyaraló építési engedélyezési tervkérelemmel valósítható meg, a helyi szabályok betartatása mellett.
Jól gondolja: az elsődleges felelősség az Építtetőé, minden esetben.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, azaz nem térképészettel foglalkozik!
Kedves Térképző!
Bővítésnek minősül-e illetve belentés- / engedélyköteles egy zártkertben található gazdasági épület „loggia-beépítése”? Egy „alpesi faház” formájú épületről beszélünk, melynek egyik oldalfala a tető szélének síkjától beljebb lett kialakítva, így ott most egy loggia / terasz van amit az épület teteje (illetve az alsó egy méteren) oldalfala határol. Ez a fal (ami statikailag nem bír jelentősséggel) kerülnek kintebb a tető széléig.
Köszönöm előre is a választ, illetve általánosságban ennek a nagyon hasznos blognak a fenntartását.
Kedves Bolcsika!
Alapesetben a loggia, mivel „fedett” is, beleszámít a beépítettségbe. Így a beépítettséget nem növeli a tervezett kivitelezés, az épület „kubatúrája” gyakorlatilag nem növekszik.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy Településképi Bejelentés-t kell tennie, mert a homlokzati megjelenés megváltozik.
A település helyi rendeletei között kell kutakodnia ez ügyben.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
Nekünk van egy parasztházunk, aminek van egy oszlopokkal tartott gang része. Ezt szeretnénk most befalazni, ablakot tenni bele, kitolni a bejárati ajtót odáig.
Ennek a teteje a ház eredeti tetejével egybe van építve.
Kérdésem, hogy ilyenkor kell-e valakinek szólni, vagy engedélyt kérni rá?
Önkormányzatnak be kell-e jelenteni, vagy bármely más hatóság felé? Illetve kérni bármi engedélyt rá?
Köszönettel_ Évi
Kedves Évi!
A beépítettséget nem növeli a tervezett beavatkozás. Nem építési engedély köteles a tevékenység!
A település honlapján valószínűleg elérhető, hogy pl. Településképi Bejelentést viszont szükséges tenni, mert a lakóépület külső megjelenése megváltozik.
Egyszerű esetben a bejelentést Ön is megteheti, természetesen írásos formában:, tehát szükséges:
a bejelentő neve, címe, a a folytatni kívánt építési tevékenység leírása, a tervezett időtartama, fotó a meglévő állapotról.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves térképzö,
Elnézest kérem a konyhanyelvet de külföldi vagyok.
A kérdesem: szeretnék egy kocsibeállót épiteni.
A méret 3×5 m lesz.Milyen távolság a szomszéd és a járdahoz be kell tartani, szerintem ehez engedelyet nem kell?
Üdv. Erik
Kedves Erik!
Az alapterülete 15 m2 a kívánt létesítménynek. Ha a beépítettség mértékébe ez belefér, akkor építési helyen belül kell építeni.
Építési hely: elő-, oldal- és hátsókert által határolt terület általános esetben. Ha e területen belül, a főépülettől, feltételezem egy lakóháztól függetlenül építi, és tetejének gerincmagassága nem lépi túl a 4,5 m-t, (ha lapostetős akkor 3,5 m homlokzatmagasságot) és a teljes építmény 100 légköbméter alatt van, építési engedély nélkül létesítheti, mivel nem emberi tartózkodásra szolgál majd az építmény.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Feltételezem, hogy többször volt már a kérdés, de olvasva a jogszabályokat, (illetve egy rakás ostobaságot a neten) még mindig nem tiszta számomra, hogy mit takar a „kivitelezési dokumentáció” egy építési engedély nélkül épített garázsnál, ahol a 100 m3 nincs átlépve, viszont 6*5 m alapterületen a 6 m lenne a nyitott, tehát a támaszköz 5,4 m fölött lenne.
Ebben az esetben egy tartószerkezeti kiviteli terv szükséges, vagy ennél bővebb dokumentáció, mert akkor már a terveztetés is hasonló költségvonzatot jelenthet, tehát nincs jelentősége, annak a minimális plusz eljárásnak.
Köszönettel:
Norbert
Kedves Norbert!
Az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek számos településen ma már a Településképi véleményezési eljárásról és a Településképi
bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozik! Ezért érdemes előbb a helyi rendeletek között is körülnézni!
Ha a tervezett építmény tartószerkezetének támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja, akkor Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az építési tevékenység!
E dokumentáció tartalmát a Szaktervező határozza meg, ez a tervezett építmény „bonyolultságának” megfelelő munkarészekből állhat, sok esetben műszaki leírás és erőtani számítás is elegendő lehet.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Olyan kérdésem lenne, hogy rögzíthető-e üvegház a főépülethez engedély nélkül, vagy az már hozzáépítésnek minősül? Illetve ha külön áll a háztól, akkor ha a HÉSZ-ban az szerepel hogy a telek homlokvonalától 15m-en belül gazdasági/melléképület nem helyezhető el, akkor ez alól a növénytermesztésre szolgáló üvegház sem kivétel, jól gondolom?
Köszönettel
Kedves István!
Ha a lakóépülethez „rögzítve” szeretné építeni, az hozzáépítés.
Ha különálló a kizárólag növénytermesztésre szolgál az építmény, akkor nem szükséges építési engedély.
Ön véleményéhez hasonlóan értelmezem a 15 m-re szóló helyi szabályt.
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építészként tereket képez/hoz létre, nem pedig térképekkel foglalkozik!
Köszönöm a válaszát! Tehát ha nincs rögzítve a főépülethez, hanem külön áll, akkor nem minősül hozzáépítésnek, legyen akár milyen kicsi a távolság?
Még egy kérdés: teraszra 1m magasságig nem kell engedély. Jelenti ez azt, hogy lehet 1m magasságot meg nem haladó fala a terasznak?
Köszönöm
Kedves István!
Bármilyen kicsi távolság nem hozzáépítés. De akkor viszont nem körüljárható, hozzáférhető a két épület/építmény!
Ha az a teraszfal kisebb mint 1,0 m , mint mellvédfal, akkor nem szükséges engedély.
Üdvözlettel:
a Térképző
T.Térképző Úr!
A főépülettől különállóan van egy 2x2m-es 2,5m magas-földdel nem egybeépített,szétszerelhető,betonelemekből álló tárolónk.
Kérdésem: mi az előírás arra vonatkozóan,hogy a fennt leírt tároló milyen távolsára lehet a főépülettől?A tároló különálló és a ház mögött van.
Tisztelettel várom válaszát: Mária
Kedves Mária!
Mindig a Helyi Építési Szabályzat ad útmutatót a telekingatlanra telepíthető építmények fajtájára, megengedett funkciójára és az egyéb beépítési mutatókra vonatkozóan.
Általános esetben, nincs kötelező telepítési távolság meghatározva, de álláspontom szerint pl. az állagmegóvás indokolttá teszi, az épület és az építmény körüljárhatóságát.
Üdvözlettel:
a Térképző (Szabó Ibolya – építész)
Kedves térképező,
Nekem az lenne a kérdésem, hogy ahhoz, hogy szezonális sátor helyeket alakítsunk ki a telken milyen besorolása kell legyen a teleknek? Villany víz be lenne vezetve.
Köszönettel
Bernadette
Kedves Bernadette!
A település hHelyi Építési Szabályzata rendelkezhet arról, mely településrészen engedi ezen építménytípus elhelyezését!
Ha erre lehetőség nyílik, akkor megfelelőség igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, és legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda
e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas vagy nettó 20 m2 alapterületet meg nem meghaladó – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése
sem engedélyköteles! Ellenben valszeg Településképi Bejelentés már indokolt!
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építészként tereket képez/hoz létre, nem pedig térképekkel foglalkozik!
Tiszteleletem,Attila vagyok,azt szeretném kérdezni,hogy mi a teendő akkor ha udvarrendezés,füvesítés gyanánt töltöttem az udvarom,igy nőtt a talaj szint a szomszédom meg azt mondja elástam az alapját és penészedik a fala.köszönöm válaszát
Tisztelt Attila!
Egy telekingatlan természetes terepfelületét tereprendezéssel megváltoztatni a Helyi Építési Szabályzat előírása szerint lehet. Ha erről nem rendelkezik a település HÉSZ-e, akkor általában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el a közös határvonal mentén (50-100 cm szélességben), és a feltöltött felületen keletkező csapadékvíz sem vezethető a szomszéd telkére, mivel azt a saját telken belül kell kezelni (pl. szikkasztani).
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm!
Érdeklődnék hogy ha föld alatt szeretném a meglévő pincémet bővíteni azt milyen kereteken belül tehetem meg? Nagyobb műhelyre van szükségem és mivel a házam mellet már nincs rá lehetőség ezért gondoltam hogy föld alatt terjeszkednék persze telek határon belül.
Kedves John!
Mindig a Helyi Építési Szabályzat rögzíti a terepszint alatti beépítés mértékét, a telken belüli védőtávolságokkal együtt.
Gyanítom, Ön olyan pincehelyiségben gondolkodik, melynek a mérete az építési tevékenység után meghaladja a 20 m3 légteret és a 2,0 m mélységet!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző,
Vásároltunk egy családi házat (bruttó 102nm), amely 879nm területű saroktelken helyezkedik el egy községben.
A főépület mögé/mellé L alakban elhelyezkedő garázst/tárolót/barkácsoláshoz szükséges építményt szeretnénk építeni beton alappal, téglából, nyeregtetővel. Teljesen független lenne, és bele férne a 100 köbméter és 4.5 méter magasságba.
A kérdésem az lenne, jól tudom-e, hogy a főépülettől minimum 4 méter távolságra helyezkedhet el?
Továbbá kérdésem lenne, hogy a telekhatártól mekkora távolságot szükséges elhagynunk? Hallottam már 50 centitől 70 cm-n át egészek 1.5 méterig is. A HÉSZ-ben nem találom egyértelműen leírva.
Van valami általános távolság, amivel nem hibázhatunk?
Az építményen helyezhetünk el ablakot amely a saját udvarunkra néz? Van kikötés hogy mennyit és mekkorát?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdv.: Anikó
Kedves Anikó!
Építési helyen belül létesíthető az új melléképítmény. Általános esetben nincs telepítési távolság pontosan meghatározva főépítmény és melléképítmény között.
Építési hely az adott övezet beépítési mutatói szerint határozható meg (ezt a HÉSZ rögzíti!), a saroktelek ugyanakkor speciális eset! Sarokteleknél előkert és oldalkert jön létre a telek határvonalai mentén.
A saját udvari oldalra vonatkozóan nincs korlátozás a nyílászárók számára/elhelyezésére vonatkozóan.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Címzett!
Érdeklődni szeretnénk, hogy épülő házunknak hány méterre kell elhagyni a telkünkön átjövő, szomszéd légkábeljét?
Köszönettel,
Vass Bea
Kedves Beáta!
Vezetékjog a tulajdoni lapon egyáltalán bejegyzésre került?
Egyébként a légkábel is többféle lehet: villamosenergia, ami akárhány kV-os, távközlési hálózat… (általában 1-6 m is lehet…)
A vezeték milyensége, az átvezetés jogszerűségének felkutatásával tud érdemben utánajárni a Szolgáltatónál és a HÉSZben, vagy helyi építéshatóságnál.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Sorházi lakásban lakok es a szomszéd hátra terasza felé és azon túllógó előtetőt épített. Mivel dombos területről van szó ezért az elülső gerendák amiken áll 3 m magasak. Minket jelentősen beárnyékol mivel az oldalát le is deszkázták, hogy ne lehessen belátni. Szabályos ilyen előtetőt építeni?
Kedves Tibor!
Ha jól értelmezem a leírtakat, akkor amit Ön gerendának nevez, az tulajdonképpen támasztóoszlop, így ez esetben nem előtető létesült, hanem a terasz fedése történt meg. A terasz fedésével a beépített alapterület, azaz a beépítettség növekedett. Ha a helyi beépítési mutatók engedik e növekményt (HÉSZ), akkor szabályos a terasz fedése.
Ez a bejegyzés jól jöhet:
https://www.pixplan.hu/terasz-fedese/
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészként elsősorban (építészeti) t e r e k e t képez, így tevékenységének nincs sok köze a térkép-hez! 😉
Tiszteletem!
Építettünk egy teraszt a ház oldalához alappal oszlop tartó pillérrel és egy előtetővel ami a ház tetőszerkezetéhez rögzítettünk. 24m2 alapterület, az alap az 1 m magasságot nem haladja meg. Az lenne a kérdésem, hogy ez engedélyköteles lett volna e? Mert a kivitelező szerint nem az. Következő hetekben jönnek ellenőrizni az otthonfelújítási támogatás miatt aztán kicsit idegesít a dolog, hogy nehogy ezen akadjon el a dolog, ugyanis a visszaigényelt pénzt màr megkaptuk.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt G!
Ön előtetőt említ, de ha ezt a tetőidomot pillérek támasztják alá, akkor ez nem előtető, hanem a terasz fedése.
Lakóépület(egy lakásos) esetében, ez bővítésnek minősül, és Egyszerű Bejelentéssel kellett volna „engedélyeztetni”, feltéve, ha tervezett „léte” egyáltalán belefér az övezeti mutatókba (HÉSZ!).
Ez a bejegyzésem jól jöhet:
https://www.pixplan.hu/terasz-fedese/
Üdvözlettel:
a Térképző
Akkor számíthatunk egy kis ejnye-bejnyére? Vagy ezt vegyem komolyabban?
Tisztelt G!
Idézem Önt: „Jönnek ellenőrizni”…
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Szakértő!
Az összeépíthető pontosan mit jelent? Adott a már meglévő családi ház, e mellé közvetlenül szeretnénk építeni egy garázst, amely a 100 m3-t nem haladja meg. Az már összeépítettnek számít, ha a garázsnak és a háznak van egy közös fala? A garázs és a ház között nem szeretnénk helyet hagyni, a ház után egyből a garázs következne. Ebben az esetben (még akkor is, ha esetleg nem közös egy fala sem a házzal) engedélyköteles?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves H.!
Igen összeépítés, mert ha közös a helyiség-határoló fal az lakóépület bővítés, még az esetben is, ha gépkocsi tárolás a bővítmény funkciója.
Ha nem közös a fal, pl. dilatálás okán, ez esetben toldaléképítésről beszélünk. Ez építési engedélyköteles tevékenység.
Ha az új tároló-építmény mérhető módon elkülönül a meglévő lakóépülettől, akkor valszeg Településképi bejelentéssel létesíthető az önálló építmény, persze az övezeti mutatókat be kell tartani, illetve teljesül:
„Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot!”
Érdemes felkutatni a helyi szabályokat és előírásokat is!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Egy közvetlenül erdő melletti telekre szeretnék építeni, a HÉSZ csak szabadon álló beépítést tesz lehetővé, 2.25m-es oldalkerttel. A telek adottságait legjobban úgy tudnánk kihasználni, ha az épület közvetlenül a telek erdővel határos oldalára épülne, semennyi vagy minimális oldalkerttel. Szomszédok nincsenek. Ilyenkor büntetésre, vagy bontásra számítsak a hatóságtól? Bontási ítélet esetén milyen lehetőségeim vannak, hogy kapjak fennmaradási engedélyt? A hatóság szubjektív szempontokat figyelembe vesz (nincsenek szomszédok, köztulajdonú erdő van az érintett oldal túloldalán, kvázi senkit nem érdekel/zavar hogy mi van ott).
Köszönöm válaszát.
Kedves C.!
A telekingatlan beépítési mutatói kötelező érvényűek.
A tervezett állapot tervei is az építési előírások mentén készülnek, azt gondolom/remélem az Ön Építésze az érvényes beépítési mutatók alapján tervezi az épületet.
Bontási kötelezettségnél bontást kell végre hajtani egészen addig, amíg az állapot „szabályossá” tehető: jelen esetben 2,25 m-nyi épületsávot lebontani…
Szubjektív elbírálás…,khmmm…. kis Hazánkban nehéz ezt megítélni, kinek jár/kinek nem 😉
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm válaszát. Azzal kapcsolatban létezik valamilyen iránymutatás, hogy mekkora hibahatárral lehet dolgozni a kivitelezés során a tervekhez képest? Mekkora az az eltérés, amit még elfogad a hatóság, a kivitelezésből fakadó nehézségek miatt (pl. hegyoldalon való építkezés).
Kedves C.!
Nincsen hibahatár. A használatbavételkor esetleg mér az illetékes építéshatóság, egyszerű kézi mérőeszközzel.
De a megvalósulást követően, Ön Földmérő segítségével tudja majd a Földhivatalnál átvezettetni a változást. A Földmérő pontosan mér, műszerrel, és felel a „méréséért”.
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm ismételt válaszát. Engedelmével egy utolsó kérdéssel fordulnék Önhöz. Ez az egész mizéria nálunk abból fakad, hogy jelentős, kb. 2 méteres különbség van az eredeti természetbeni és a most kimért jogi telekhatár pontok között. A természetbeni telekhatárt egy növény sor jelzi, egy kb 20 évvel ezelőtti felmérés alapján (azon belül volt karbantartva a kert). A most megtörtént friss felmérés az egész határt bejlebb hozza kb. 2 méterrel. A földmérő szerint az itteni régi alaptérképek miatt a földmérési hibahatár 90 cm. Ez a hibahatár mit enged az építkezés során? A telekhatárt 90 cm-el kintebb lévőnek lehet tekinteni (külterületre, erdőbe esne), és onnan számítani az oldalkertet?
Köszönöm!
Tisztelt C.!
A Földmérő által kitűzött telekméreteket kell figyelembe venni.
A mérés helyességéért a Földmérő felel. A méréséhez szükséges pontokat is hivatalosan szerzi be, a Földhivataltól.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Kettő kérdéssel fordulnék feléd.
A házunk mögött található egy 38m2-es nettó területű 2,45 méter belmagasságú műhely. Térképmásolaton szerepel, a jövőben műhelyként szeretném használni vállalkozás céllal.
Tető héjalés cserét tervezek és gondolkozom, hogy 20-30 m2-el megbővíteném hátrafelé a műhely anyagok raktározásához és egy tető alá hoznám őket.
Kérdésem lenne, hogy a 100 légköbméteres szabályt így hogyan kell értelmeznem? Lehet külön értelmezni a hozzátoldott nem bejelentett részre?
Másik kérdésem, hogy ha ez a hozzátoldott épület rész nem zárt, hanem csak egy tetővel fedett, pilléreken álló fedett rész, akkor is ugyan úgy kell kezelni mint egy 4 fallal zárt épületet?
Válaszaid előre is nagyon köszönöm!
Kedves István!
Meglévő melléképítmény bővítését tervezi!, ez esetben erre Építési engedély kérelem benyújtásával van módja. Természetesen abban az esetben, ha a bővítés „léptéke/mérete” a helyi beépítési mutatókba belefér!
A bővítmény, ha „lábon áll”: pilléreken akkor beleszámít a beépítettségbe, az épületmagasságba… stb.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészeti tereket tervez, mert nem sok közöm van a térkép-hez! 🙂
Nagyon köszönöm a gyors választ!
2022 márciusában mentem be a helyi járási hivatalba, az építési hatósághoz érdeklődni. Terv szerint a külterületi zártkertbe szerettem volna nyitott és zárt tárolókat. A területen 25 gyümölcsfát telepítettünk, és további 50-60 fa ültetését tervezzük, tehát szükségünk volt rájuk.
A hölgyek, akikkel konzultáltam jelezték ó persze, semmi akadálya.. a lényeg ne legyenek 100 légköbméternél nagyobban és legyenek különállóak. És hogy elegendő majd nekem kézzel egy rajzot készítenem, amelyeken jelölöm a méreteket. Mi eszerint jártunk el, nyár végére meg voltak a munkálatok.
Ehhez képest a hatósági bizonyítvány beadásánál márt tervrajzot követeltek rajtam, amit természetesen megcsináltunk, még ha ez nem tervezett költség többletet generált nekünk.
A zárt tároló egy felszerelt „kontiner ház” amelyben ki van alakítva wc, zuhanyzó, konyhabútor stb… de sem víz sem pedig csatorna hálózat nincs a területen, és sajnos esély sincs rá.
A zárt tárolóba be pakoltunk minden személyes holminkat amelyeket nem használunk, nem használt bútorok, rossz elektronikai cikkek stb..
A hatóság szerint ez egy nyaraló, így eljárást indit ellenünk. Szerintük az egyetlen megoldás lesz ha mindent eltávolítunk ami emberi tartózkodásra alkalmassá teszi, de azt nem tudják megmondani mik ezek.
Tehát mi teszi emberi tartózkodásra, és pl van e ami kizárja? (nincs víz, és szennyviz sem, egyedül áram)
Abban sem vagyok biztos, hogy engedély kellett volna rá! a ház közepén tengely található kerekekkel tehát mozdítható.
Kedves Mátyás!
A „Hölgyekkel” történt konzultáció ezek szerint csupán szóban történt meg. Írásos állásfoglalást érdemes kérni, ha a HÉSZ nem fogalmaz egyértelműen.
Sok eseteben – ma már – a külterületen is tiltásra kerül mobil ház/felépítmény elhelyezése, mert bizony az előbb/utóbb alkalmassá válik (akár huzamos = ott lakás ) emberi tartózkodásra.
Az ingatlanon megjelenő felépítmény létrejöttének szabályos igazolása a Hatósági Bizonyítvány, melynek birtokában a földhivatali térképen is feltüntetésre kerül a felépítmény.
Ha már elindult egy eljárás, akkor célszerű követni az abban megfogalmazottakat, így talán elkerülhető a büntetés.
Sajnos, az OTÉK fogalomtára nem jegyzi külön pontban a Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény fogalmát, de kb. az az építmény lehet ilyen, mely rendeltetése, vagyis funkciója alapján nem emberi tartózkodásra szolgál. Ettől függetlenül, még természetesen lehetséges az, hogy emberi tartózkodásra alkalmas az adott építmény. Ha esetleg bizonyítható, hogy a rendeltetés csupán tárolást és növényfeldolgozást szolgálja (ilyen berendezés, mint földműveléshez szükséges eszközök, tárolás/munkaruha, feldolgozó asztal, feldolgozó gép…stb.), vagyis „jellemzően” nem emberi tartózkodásra szolgál az építmény, azaz az emberi tartózkodás az épületben nem az elsődleges/meghatározó funkció, nem ennek okán létesült. Viszont a „konténerház” fizikai paraméterei (szerkezete, épületgépészeti/épületvillamossági kialakítása) pontosan azt „bizonyítja”, szemben pl. egy fából készült egyszerű nyitott/zárt tárolóval, hogy emberi tartózkodásra nagyon is alkalmas… ;(
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm a választ.
Emberi tartózkodásra alkalmas lehet még akkor is ha nincs közmű? (viz, csatorna – sajnos még az utcában sem)
Valószínűleg az emberi használatra alkalmassá tévő dolgokat kell kiszerelnünk, persze erről nem adnak állásfoglalást.
Kedves Mátyás!
Igen, alkalmas a konténerház emberi tartózkodásra.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tiszteletem!
2021- ben vásároltuk az ingatlanunkat, melynek a konyha és a fürdőszoba falai két oldalról kívülről adja a falait s a harmadik oldalon hullámpala által közbezárt egy az előző tulaj által kialakított fedett biciglitárolónak.
Mivel vállaltuk a falusi csokkal vásárolt ingatlan fűtés korszerűsítését, ami az idén meg is történt és csak az érintett falak voltak alkalmasak a kazánhoz szükséges kémény építésére, így ez a biciglitároló átalakításra került, s funkcióját kazánházként tölti be jelenleg. Az „átalakítás” annyiban mutatkozik csak, hogy az elejét is hullámpala és egy ajtó tette zárhatóvá, hisz a kazánház funkcióját így láthatja el.
Ez a helység a fő épületből nem átjárható, nem kapcsolódik a főépülethez, csupán a főépület két már meglévő fala adja két oldalát. Mivel ez egy ideiglenes „építmény”, alappal nem rendelkezik és 12nm- nél kisebb, emberi lakhatásra nem alkalmas úgy tudom nem kell feltüntetésre kerüljön a térképmásolaton, nem engedélyköteles.
Mivel a jelzálogbank belekötött, hogy ez a helyiség nem szerepel a térképmásolaton, kis macera alakult ki.
Úgy tudom fennmaradási engedély sem kell hozzá.
Egy igazolásra lenne szükségem, ha tényleg úgy van, hogy ez a helység nem kell feltüntetésre kerüljön a térképmásolaton.
100légköbméternél alacsonyabb és 4.5 m gerincmagassagon belül van.
Ha jól emlékszem a kb. 110nm-es ingatlan 535nm és telken fekszik, és ez a helység kisebb, mint 12nm. Így elvileg a beépíthetőségi %-on is belül marad!
Elég lenne nekünk egy papír, hogy nem engedélyköteles és nem kell feltüntetésre kerüljön a térképmásolaton, de csak általános tájékoztatást tudnának írni a hivatalnál és nem a mi konkrét esetünket támasztaná alá. Hatósági bizonyítványt esetleg, de azt mondják először fennmaradási engedélyt kell kérnünk rá. S a vége tulajdonképpen az hogy fölmérővel ki kell méretni, tervezőt hívni és feltüntethetni a térképmásolaton. Az idő szorít,Jó lenne mihamarább lezárni az ügyet. 10évnél régebbi a tároló. Hova forduljunk? Mibe kapaszkodjunk?
Egy ismerős ingatlanbecslő sem érti miért kell ez a cécó, mikor rövidre lehetne zárni.
Segítségüket köszönöm!
Kedves Ágnes!
Leírásából számomra úgy tűnik, ez a volt kerékpár/bicikli-tároló nem önálló építmény, hanem a főépülethez kapcsolódó építményrész, így ez toldaléknak minősül, és építési engedéllyel létesülhetett volna, ha, ahogy Ön jelzi is, belefér a léte a helyi beépítési mutatókba. A Hatósági Bizonyítványt meg lehet rá kérni, melyben majd igazolják a korát és a funkcióját, hivatkozhatnak esetleg arra, hogy ilyen állapotban vásárolták meg Önök az ingatlant tavaly, jóhiszeműen. Jó esetben/általában nem írják elő a Fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatását…, de mivel a Bank már „belekötött” az építményrész létezésébe, Földhivatalnál nem feltüntetett építményrészbe, ezt az Építéshatóság nagy valószínűséggel elő fogja írni.
A Hatósági Bizonyítvány csatolásával, majd egy Földmérő tudja a teljes építményt (biciklitárolóval együtt) helyszíni mérést követően ú.n. változási vázrajzon feltüntetni, majd a Földhivatalnál az építményrész létezését is bejegyeztetni, földhivatali térképre „berajzikáltatni”.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tiszteletem!
Köszönöm gyors válaszát!
A banki papíron így szerepel:
A kazán és a kémény a térképmásolaton nem szereplő melléképületben lett kialakítva ( ideiglenes épéiménynek számít- ezt az értekbecslő mondta)
a készültség leigazolásának feltétele Önkormányzati vagy Építésügyi Hatóság által kiadott igazolás, hogy A MELLÉKÉPÜLET FENNMARADÁSA NEM ENGEDÉLYKÖTELES, JOGI RENDEZÉST NEM IGÉNYEL.Azért írtam nagy betűvel, mert ezt a banki ügyintéző aláhúzta. Ilyen papírt tudunk szerezni a leírtak alapján, Ön szerint lehetséges?
Ha igen, akkor hova fordulhatok? Vagy marad az első válaszában leírt eljárás?
Válaszát köszönöm!
Ágnes
Kedves Ágnes!
Egy kazánház miért számítana ideiglenes melléképítménynek?
Az Önkormányzat Jegyzője, vagy az illetékes Építéshatóság adhat ki építmény meglétéről „igazolást” = „papír”-t!!!! Ismétlem: jelen esetben Hatósági Bizonyítványt kell kérnie az új építményrészről, hisz ez eddig nem szerepelt a földhivatali nyilvántartásban. A Hatósági Bizonyítvány kiadója dönti majd el, kéri-e előzetesen a fennmaradási kérelem benyújtását. Ha lesz Hatósági Bizonyítvány, akkor lehet megindítani az illetékes Földhivatalnál az épületrész legalizálását.
Üdvözlettel:
a Térképző
Rendben! Nagyon köszönöm.
Üdvözlöm!
Sorházon tetőléc és cserép cseréhez szükséges-e bejelentést tenni az önkormányzaton?
A cserép színe miatt irtam a főépítésznek (legalább kiderült,hogy piros helyett szürkét nem rakhatok)és erre írja ,hogy a tetőcsere még ha csak a hélyazatot is cserélem le az bejelentésköteles.Töltsek ki településképi eljárás lefolytatásához nyomtatványt.Ugyanolyan cserép megy vissza nem változik semmi még a tartószerkezethez se nyúlunk.Kérdeztem építészmérnököt is és mindenki azt mondja,hogy nem kell se engedély se bejelentés ehhez.Most be kell jelenteni vagy nem?
Előre is köszönöm a válaszát!
Üdv:Patrik
Kedves Patrik!
A Főépítész valszeg Településképi Bejelentésre utal. Erre az lehet a magyarázat, hogy a település, egyik saját rendeletében kitér az építmények megjelenését illető „beavatkozások” bejelentési kötelezettségére.
A formanyomtatványt töltse ki, ez az ‘eljárás’ illetékmentes, és eredményként kap majd két sort arról, hogy az Ön szándékát (a tetőfelület héjazat-cseréjét) tudomásul veszik…
Üdvözlettel:
a Térképző
Kérdés: Az előkert beszámít a 30 méteres távolságba+ Lakóház+ melléképülettel együtt vagy csak előkert nélkül kell a 30 métert nézni?
Én is üdvözlöm Önt! 😉
Amennyiben az épülethossz meghatározására kíváncsi, az esetben – általában – az utcára merőleges épülethosszt maximalizálják a HÉSZ-ben, tehát, építményekre vonatkozhat a „30 méteres távolság”. Az előkert nem számolandó ebbe a távolságba.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Tervező Úr!
Arra vonatkozóan szeretnék „alap-eligazítást” kérni, hogy egy társasházat képező több épület közül az egyik, három szintes önálló házon belül egy lakás nagyobb alapterületű teraszára ha „mobilizálható” szaunát szeretnének saját használatra építtetni, az építési engedély köteles-e, illetve Ön szerint szükséges lehet-e a társasház vagy az adott épület lakóinak engedélye?
(Tudom, hogy ez utóbbi kérdés főleg az alapító okirat szerint szabályozott, de mivel ilyen részletességgel az alapító okirat nem szokott rendelkezést tartalmazni, esetleg beleillik valamilyen nagyobb alapkategóriába, melyhez a tulajdonostársak engedélye elkerülhetetlen?)
Kedves Andrea!
Az „építtetni” kifejezés picit felülírja a „mobilizálható” kifejezést…
Társasház közösségét képviselő közös képviselővel érdemes konzultálnia.
Nem gondolom, hogy építési engedélyköteles, ha a teraszon értelmezhető önálló berendezésként…, de az is járható út, ha az illetékes építéshatóságnál is érdeklődik, nem szükséges-e Településképi bejelentést tennie?
Üdvözlettel:
Szabó Ibolya, a Térképző
Tisztelt Térképező!
Néhány éve építtettem egy vasbeton pilléreken álló nyitott kocsibeállót az udvarba! A földhivatali térképre nem lett még felvezetve. Az akkori előírásoknak megfelelt. Építési határokon belül van, 4,5 m gerincmagasság alatti, illetve nem éri el a nettó 100 lm3-t. Most gondoltam “felfalaznám” hogy teljesértékű garázsom legyen! Közben, ha jól tudom tavaly év végével kikerült a nettó szó a rendeletből, így már engedélyeztetnem kell az egészet? Köszönöm válaszát!
M Sándor
Tisztelt M.Sándor Úr!
A földhivatali térképmásolat megváltoztatásához szükség lesz Hatósági Bizonyítványra, amit a helyi Építéshatóság állít majd ki. Ez után tud egy Geodéta dolgozni.
Érdemes lenne a „felfalazás” előtt egyeztetnie, előfordulhat hogy mégis építési engedélyt, vagy Településképi Bejelentést kell tennie ez ügyben.
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építész, vagyis leginkább építészeti tereket alkot, így nincs sok köze a térképekhez!
Tisztelt Térképező!
Elkezdtem építeni egy melléképületet az udvar végébe (80-100cm a hátsó körítéstől) mikor értesültem ismerősöktől, hogy lehet nem jó helyen van.
Alap info: beton lemezbe beütő dübellel rögzített fa könnyűszerkezetes kisház. (5×15 pallo lapokból épített váz szerkezet)
Elsősorban tárolásra használnám, viszont telefonban mondták, ha közművet (villanyt) kötők be akkor már nem számít nem emberi tart…. építménynek. Igaz ez, vagy a villany szakemberrel be köthető?
Elsősorban a kérdésem az lenne, hogy mekkora baj ha a hátsókert végébe telepítettem ezt a kis épületet vagy esetleg bontás lesz a vége és/vagy büntetés?
Alap méreteknek megfelel (5.5×4.2×3.8)
Segítséget előre is köszönöm.
Tisztelt Gergő!
Hátsókertben kivételes esetben épülhet építmény, mert általában 6,0 m mélységben realizálják a hátsókert szabad szélességi méretét! Erről pontosabb tájékoztatást a település Helyi Építési Szabályzatában találhat!
Egy tároló építményben miért ne lehetne épületvillamosság/világítás?!
Ha bontásra ítélik az építményt akkor a szabálytalanság megléte okán „büntetés” is fizetendő!
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez! 😉
Köszönöm a választ!
Gondolom az nem játszik, hogy fennmaradási engedélyt kérek a meg meglévő építményre, ha arra kerülne a sor?!
Üdv. Gergő
Tisztelt Gergő!
Jól gondolja, az bizony nem játszik!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
A telkem sarkába szeretnék építeni egy sufnit. 7 x 4,5 x 2,4 m
A szomszéd garázsa a telkem határán van.
Ráépíthetem -e az épületet az övére vagy milyen távolságra kell tőle lennie.
Az egész építményre szükséges valamilyen engedély?
Beton alapra szendvics panelből készülne.
Köszönettel: Attila
Kedves Attila!
Gondolom, Ön a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építésére vonatkozó szabályt kívánja alkalmazni: amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot! Egy ilyen építmény építési helyen belül helyezhető el, ha a beépítettségbe alapterületével még belefér!
Az Ön ingatlanjára vonatkozó építési helyet a Helyi Építési Szabályzatban, az Övezeti besorolásoknál találja meg!, Könnyen elképzelhető, hogy a szomszédos építmény nem megfelelő helyen áll, így nem az az irányadó!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
Kicsit elvesztem az információk rengetegében, és lehet, hogy már most „megcsúsztunk” a teendőkkel…
Lebontottuk (mi magunk) az udvarunkon a régi téglaépítésű műhelyt, ami 3 fallal kerített egyetlen tér volt (mivel a negyedik fal a saját házunk fala volt). Az alap jó, csak a falak voltak vállalhatatlanok, veszélyesek, ezért kellett lebontani. Ugyanide, ennek a helyére szeretnénk új falakat, ugyanezekkel a paraméterekkel. (Nem tudom, számítana-e, ha a jelenlegi alapot kicsit kibővítenénk egy kb 1×5 méteres csíkkal, de ez nem olyan fontos). Jelenleg kb 3,5×5 méter, tehát 20 m2 alatt lesz. (kb. 260as belmagassággal tervezünk)
Víz, csatorna, gáz, stb. eddig se volt benne és nem is tervezünk, villany már eleve ott volt a házból „kihúzva”. Szigetelt tetőt és falakat szeretnénk nyilván, hogy bármit csinálunk benne, kellemes legyen.
Ami a felhasználását illeti, nem teljesen világos az, hogy „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény”. Ha műhely, akkor már tartózkodom benne. Vagy hobbiszoba, vagy ha kiviszem a dolgozószobát, akkor is tartózkodom benne x ideig, de semmilyen evési-alvási-tisztálkodási stb. tevékenységre nem alkalmas…
A fent vázolt esetben kell nekünk engedélyt kérnünk? (Elméletileg a tullapon gazdasági épületként már szerepel.)
Előre is köszönöm a választ!
Kedves Anita!
Az építmény-bontás bejelentés nélkül hiba volt, még az esetben is, ha esetleg fennállt az életveszély állapota…
Az új építmény létesítése Építési engedély megkérésével valósítható meg! Befoglaló méretét a Település Helyi Építési Szabályzatának beépítési mutatói határozzák meg.
Ha ez az új helyiség a lakóépületből közelíthető meg, mint pl. dolgozó szoba, ahogy pl. Ön is elnevezi, úgy az már lakóépület-bővítésnek felel meg, és Egyszerű Bejelentéssel (csupán nevében egyszerű!!!) létesülhet.
Érdemes tisztázni a helyi Építéshatósággal a kialakult helyzetet, és a szükséges további lépéseket.
Üdvözlettel:
a Térképző
Ahogy eddig, úgy a továbbiakban sem lenne megközelíthető a lakóépületből. Udvarra nyíló ajtaja volt/lenne, ráadásul egy fél emeletnyi szinttel lejjebb is van, mivel a ház meg van emelve a pince miatt.
Kedves Anita!
Építési engedéllyel létesíthető új építmény.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Adott egy ingatlan, bejárata előtt egy 1,5*1,5 m kis „belépő terasz”, e fölött volt egy fém szerkezetű tető, amely a homlokzathoz volt rögzítve,illetve a másik fele lábakon állt.
Ezt elbontottuk, a belépő teraszt kicsit megtoldottuk (1,5*2,8m lett).
E fölé szeretnénk egy másik előtetőt építeni, majd ezt szeretnénk később felfalazni (a homlokzat lenne az egyik oldala) és szélfogóként, valamint kabátok, cipők tárolására használni.
Ez így nem emberi tartózkodásra szolgáló építménynek számít?
Ha ez így nem járható…
Ha nem a homlokzat lenne az egyik oldala, hanem mind a négy fal épített (tehát külön építmény?) és utána az eredeti épület szigetelése rá lenne engedve?
Köszönöm a választ!
Ági
Tisztelt L. Ágnes!
A kívánt kialakítás: szélfogó (bizony emberi tartózkodású tér!) a lakóépület helyiségévé válik, így bővítésről beszélünk, plusz már a korábbi alapterületet Önök megnövelték.
Lakóépület bővítése Egyszerű Bejelentéssel (csak nevében egyszerű!) intézhető.
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez! 😉
Tisztelt Térképező!
Adva van egy társasházban egy 29nm-es kis lakásom ,amihez egybe építve tartozik egy raktár helyiség, közös falakkal ,tetővel villannyal ,tarolónak használtam kizárólagosan. A közös falon egy ajtót nyitottam és kialakítottam egy szobával többet így a lakás mérete 41nm-es lett. Hogyan tudom realizálni és a földhivatalnál bejegyeztetni .Nem történt új építés ,csak ablak csere és ajtó nyitás. A helyiség és a kis lakás kb 40 éve épült.
Köszönöm a válaszát!
Marcella
Kedves Marcella!
Társasházi lakás területi növekménye az alapító okirat módosítását is megköveteli!
Földmérő segítségével tudja realizálni a lakás módosult alaprajzát és területét, ha amúgy az övezet építési előírásoknak és az OTÉK-nak is mindenben megfelel.
A Földmérő pedig kérni fog egy Hatósági Bizonyítványt, amit az illetékes építésügyi hatóság tud kiadni, helyszíni szemlét követően, ha az érvényes előírásoknak a teljes lakás megfelel.
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez
Tisztelt Térképező!
2002-ben engedély lett a lakóház mellett 3 „melléképületre” amik egyben lettek volna megépítve de külön bejáratokkal.
A 3 épületből 1 db került megépítésre és egy is szerepel a térképeken, de a másik kettőnek is lett kiöntve beton csak nem lett rá építve semmi akkor mikor engedélyt kapott.
Viszont az előző tulajdonosa a háznak lemezből, osb lapból megépítette a másik 2 melléképületet, de ez a 2 épület nincs feltüntetve sehol.
Na most abból a másik 2 épületből amik jelenleg garázsként üzemelnek szeretnék autószerelő műhelyt kialakítani, ami engedélyköteles, megtudom ezt oldani anélkül, hogy újra kéne terveztetni és engedélyeztetni azt a 2db épületet vagy 0ról kell kezdeni az egészet?
Tisztelt Fatboy!
Amennyiben a 2 említett épület a tulajdoni lapon nem szerepel, akkor az jogilag nem is létezik!
Az autószerelő.műhely létesítése Építési engedélyhez is kötött. 2002 óta 21 év eltelt! elképzelhető a Településre vonatkozó építési szabályok is megváltoztak, így új eljárás lefolytatását javaslom!
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez
Kedves Térképző!
Adott egy ingatlan amihez hozzá van építve egy épület aminek az első része hátsóbejárat a továbbiakat melléképületként használták.A két melléképület az udvarról nyilik. Mi szeretnénk az egészet belenyitni a meglévő ingatlanba és hasznos alapterületté alakítani. A két ajtót meg is szeretnénk szüntetni. Ehez szükséges bármilyen engedély/bejelentés?
Köszönöm válaszát
Kedves József!
Ha a melléképítmények a földhivatali térképmásolaton is szerepelnek, valszeg nincs akadálya az összenyitásnak, ha az nem jelenti pl. új lakóegység (új önálló lakás) létrejöttét!
Ha ez így van, és csupán a homlokzati nyílászárók megszüntetése/változása jelenik meg „kívülről”, elegendő lehet Településképi Bejelentést tenni.
Mindenek előtt érdemes a helyi építéshatósági előírásokat is tanulmányozni, és az illetékes Építéshatósággal egyeztetni!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
A 100 m3, nem emberi tartózkodásra hasztnált épülettel kapcsolatban szeretném a véleményét kérni.
Jelenleg az épület 100m3 felett van, de kb 50m3-es lesz az átalakítás után. Ilyenkor is kell engedélyt kérni vagy csak az számít, hogy az átalakítás után nem lesz akkora.
A főépítész kért tervet az új épületre. Tárolóként szeretném az épületet használni, aminek van négy fala és teteje. Komolyan egy ilyen épületet terveztessek meg? Az nem elég, ha csak az épület meg fog felelni a követelményeknek (tetőhajlásszög stb).
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Rgnr11!
Az esetben, ha az átalakított építmény nem emberi tartózkodásra szolgál és mérete nem haladja meg a 100 m³ térfogatot és 4,50 m gerincmagasságot, lapostető eseten a 3,50 m homlokzatmagasságot, akkor létesítése nem Építési engedélyhez kötött tevékenység! DE!!!, könnyen lehet, hogy Településlépi Bejelentést szükséges megtennie (erre konkrét utalást a Település helyi Rendeleteiben találhat!). Ezt még azzal „cifrázzák”, hogy szakmai konzultációt kell lefolytatni a Település Főépítészével. Ha a Főépítész is támogatja a létesítmény létrejöttét a mini tervdokumentáció szerint, akkor valszeg a Településképi Bejelentés is sikeres lesz!
Amúgy, Településképi Bejelentési dokumentáció elkészítést is vállalok! 😉
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez
Köszönöm szépen a gyors visszajelzést!
Elnézést, azt hittem az előző post nem ment át és újra post-oltam 2023-05-12 13:06 – kor.
Az történik pontosan amit Ön a válaszában leírt. Helyi településképi rendeletben mindenhez kérnek konzultációt. Ami részemről rendben lenne, de hogy egy tárolót terveztessek meg ( 6m x 4,4m hosszabbik falak tartanák a tetőt, így az 5,4m támaszköz sem alkalmazandó ha jól értem) azt nehezen tudom lenyelni. A bejelentési dokumentáció elkészítésével kapcsolatban lehet a közeljövőben keresni fogom (privátban). Feltételezem ebben az esetben, a bejelentési dokumentációnak elegendőnek kellene lennie (hiába ágaskodik a főépítész), nem kell hogy megterveztessem és nem is jár akkora költséggel?
Kösznöm szépen a segítségét!
Kedves Gábor!
A hozzászólásokat szűröm megjelenésük előtt. Ne legyen az oldalamon reklám, trágárság… stb…
Konzultálást is tervekkel lehet lefolytatni, a Covid óta, egyetlen Főépítésszel sem találkozom személyesen, csakis e-mail/telefon a kapcsolattartás.
Településképi Bejelentést egy Polgármester szakmailag nem hivatott bírálni, ezért szükséges a Főépítész pozitív/támogató véleménye írásban. Mindehhez pedig tervdoksi szükséges! Műszaki leírás: benne részletesen igazolva a helyi és országos építési szabályoknak való megfelelést, telepítési helyszínrajz, alaprajzi kialakítás, jellemző metszetek, homlokzatok, néhol még látványterv is! A Főépítész az érvényes rendeletek/jogszabályok szerint köteles eljárni, a Polgármester szintén! Ahol még a település kiemelt helyen áll, ott akár országos/régiós megmérettetés is lehetséges! pl: https://www.pixplan.hu/sufnituning_1-resz/ illetve: https://www.pixplan.hu/sufnituning_2-resz/
Üdvözlettel:
a Térképző
Szomszédunkban telekhatáron álló ház bővítése történik a telekhatárunk mellett! Lehet, hogy nem az Ön témaköre, de nem találtam a kérdésemre joghelyet (előírást)!
Kérdésem: alapozáskor a beton alaptest föld alatti része átnyúlhat-e a telkünk területére, ha igen, akkor milyen mértékben, és feltételekkel?
Az is segítség lenne, ha meg tudná írni, hogy hol tudok a fenti kérdésemre választ találni, mert az OTÉK-ban nem találtam információt!
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Tamás!
OH esetén az OTÉK 35. § (1) így szól: Építési határvonalra helyezett épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, és oldalkert méretén belül épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, továbbá a (8)-(9) bekezdésben és a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével – nem állhat.
Alaptest nem „lóghat át” az Ön telkére.
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm szépen a választ!
Tisztelt Térképző! Könnyen lehet hogy nem az Ön asztala, amit kérdezni fogok, de remélem legalább tanácsot kaphatok hova fordulatok. A XX.kerületben vettünk házat. Az elképzelésünk, hogy másik autóbehajtót szeretnénk csináltatni, tehát már van egy. Ez a szomszéd behajtója mellett lenne, azzal összhangban, és aszfaltozva. Tehát áthaladna a járdán és a járda szegélyét felszedve lejtő lenne. Az úthoz nem érnénk. Hol, kivel, hogyan kellene ezt engedélyeztetési? Másik kérdés, hogy fedett kocsibeállót szeretnénk, amin maximum redőny van, de oldalfala nincs. Az is engedély köteles?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Kedves Emese!
A Polgármesteri Hivatalban kell érdeklődnie, hogy egyáltalán létesíthető-e?! Ha igen a válaszuk, akkor adnak útmutatót is, milyen tervlapot kérnek be!
Akkor létesíthető fedett beálló, ha a beépítési százalékba belefér, és építési helyen belül elhelyezhető. Mérete határozza meg, illetve a helyi rendeletek, hogy Településképi Bejelentést kell-e tenni, vagy Építési engedélyt kell-e kérni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
Társasház hátsó kertjének nappalinkból nyíló ajtaja elé szeretnénk környező terepszinthez képest max 40cm magas betonplaccot kiülőnek, műanyag tetejű, fémvázú, oldalain nyitott, de pilléreken álló előtetővel, a ház oldalfalától kiindulva, kerítésig legalább 6 méter meghagyott füves területtel. Kérdésem az, hogy építési engedély, vagy bejelentésre köteles – e, lakóktól engedély kell e, ha az alapító okirat szerint kertkapcsolatos 1 oldal telekrésszel járó lakásnak vettük, és az eredeti építményen belüli 2 erkély össz méreténél 5m3-rel többet fizettünk ki, továbbá megsüllyedés miatti vizesedés okán saját költségen földdel már feltöltöttük a kertet? Növeli e ezen adottságokkal (azaz oldalt nem fedett kiülő) a lakásunk értékét, mely többlet közös ktg-gel járna így?
Válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel
Kedves Bernadett!
Ha fix lábakon áll majd a betonplacc=talajon fekvő terasz fedése, akkor beleszámít a beépítettségbe, ezáltal a Lakóközösség „beleszólhat” a létesítésbe.
Településképi bejelentés elegendő lehet, de érdemes az illetékes Építéshatóságot megkeresni, mivel a meglévő épülethez kívánja csatlakoztatni. Ha lábon áll, akkor az már nem előtető!
https://www.pixplan.hu/terasz-fedese/
Értéknövelésben nem tudok nyilatkozni…tájolás…nappali árnyékolása…
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Balatonkenesén 30 éve várjuk, hogy a Berek utcát leaszfaltozzák. Erre tavaly októberben került sor, azonban az út szintje jóval az eddigi alá (kb 1-1,5 méter )került.
Ennek következtében nem tudunk felhajtani az ingatlanhoz a kocsifelhajtón.
Az önkormányzat azt a megoldást tette, hogy 50-50%-os részvállalással helyreállítják a felhajtót. Ennek feltétele volt, hogy befizessük a ránk eső részt. Ez bizonyítottan megtörtént, a munkák elvégzésének határideje április vége volt, de nem történt semmi. Írtam nekik egy emailt, hogy mikor szándékoznak megcsinálni a felhajtót, mivel közeleg a nyári szezon és szeretnénk bejutni a telekre. A válasz az volt, hogy elnézést kérnek, de elromlott a munkagép és annak megjavítása után tudják megkezdeni a munkát. Ennek lassan 1 hónapja és gondolom mondanom sem kell, hogy nem történt semmi.
Kérdésem, 1. Volt -e joga az önkormányzatnak pénzt kérni a helyreállításért, vagy ezt saját hatáskörben kellett volna elvégezniük? 2. Milyen lépéseket lehet tenni, ha a határidőt többször is megsértve nem csinálnak semmit, 3. Vissza lehet-e kérni a pénz?
Előre is köszönöm a segítségét.
Kedves Bixy!
1/Hmm… ez inkább jogi kérdés, az Ön 50 %-os rész vállalásával elfogadta ezen feltételt.
2/Ha írásban is született szerződés/megállapodás, abban kell lenni utalásnak késésre: kötbér formájában, vagy egyéb felmerülő problémára, mint pl. megkiúsulás…és rögzített határidőnek is.
3/Visszakérni akkor van értelme, ha abból Ön meg tudja oldani a felhajtó kivitelezését az Önkormányzat nélkül. De ezzel óvatosan, hiszen ez a felhajtó közterület, nem az Ön tulajdona.
Inkább a többi Lakóval szövetkezve, együtt tudnának nyomást gyakorolni az Önkormányzat felé, hogy a behajtók elkészüljenek.
a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez
Köszönöm a gyors választ! 🙂
Szép napot kívánok!
Tisztelt Térképező.
Meglévő ingatlanunkhoz szeretnénk kerítést és kocsibejárásra alkalmas nagykaput tenni.Nekem annyi kérdésem lenne hogy a szomszéd telek határától jogilag mennyit kell elhagynom ha a nagykaput a szomszéd telekhatárához közel szeretném tenni?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Krisztián!
Utcai kerítés építése a legtöbb településen bejelentés köteles tevékenység! A kerítésre vonatkozó előírásokat a Település Helyi Építési Szabályzata tartalmazza.Érdeklődjön a Polgármesteri Hivatal Műszaki/Beruházási osztályán!
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez
Kedves Attila!
Ház előtti területen 65m2 betonos parkoló kialakításához milyen bejelentés és papírok szükségesek? A ház és az út közötti szintkülönbség 2,5 m. Későbbiekben taroló vagy garázs kialakítása a végcél, bár ez még idén nem valósul meg.3 oldalon 3 különböző bejelentési módot találtam. Köszönöm válaszát!
Kedves Anita!
Helyi Építéshatóság tud Önnek érdemben segíteni.
Üdvözlettel:
Szabó Ibolya, a Térképző
Tisztelt Térképező!
Adott egy 880 m2 művelési ág alól kivett zártkerti üres telek. A beépíthetősége 7%, tehát kb 60 m2.
Szeretnénk egy 60 m2-s alapterületű könnyűszerkezetes/konténer gazdasági épületet építeni. A tér növelése miatt szeretnénk egy kb 40 m2-s pincét is. Ilyen esetben milyen engedélyezések szükségesek az építkezéshez, mert ezzel meghaladnánk a 100 m3?
Köszönöm!
Kedves Dominika!
Építési engedélyezési tervdokumentáció benyújtásával tud gazdasági építményt létesíteni.
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez
Tisztelt Térképező!
Vásároltunk egy művelés alól kivont zártkerti ingatlant, amin egy 30 m2-es ház van. Szeretnénk ezt a házat 15 méterrel arrébb helyezni. Az volna a kérdésem, hogy ez engedélyköteles-e. Köszönöm
Kedves Dénes!
Ha a földhivatali térképmásolaton is szerepel az építmény, akkor Településképi Bejelentéssel elvileg arrébb „tehető”, persze építési helyen belül! És egyéb beépítési mutatóknak is szükséges megfelelnie.
Ha a földhivatali térképmásolaton nem szerepel: építési engedéllyel létesíthető építmény, ez esetben is: építési helyen belül! És egyéb beépítési mutatóknak is szükséges megfelelnie.
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez
Tisztelt Térképző!
Családi házunk egyik oldala közös a garázséval. Azon gondolkodtunk, hogyha férjem szüleit netán magunkhoz kellen vennünk, akkor abból kialakíthatnánk egy szoba-konyha fürdőszobát. Kb. 15-16 nm-es a helység, megközelítőleg 60 m3. Engedély köteles-e és ha igen milyen engedély kell hozzá? Ablak mérete számít-e? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel. Maja
Kedves Maja!
Ha a garázs szerepel a földhivatali térképmásolaton, akkor funkcióváltás elvileg egy rendeltetésmód váltással kiváltható, ha az építési övezet engedi pl. egy telken két lakóingatlan létesítését. Mégis arra tippelek, Egyszerű Bejelentéssel lehet legalizálni ezt a változást, de ez, csupán elnevezésében egyszerű!
A Helyi Építési Szabályzat egyéb előírásait kell tanulmányozni, mert lehetséges hogy más megoldandó feladat is keletkezik: pl. telken belüli parkolás, Településképi véleményezési eljárás… Főépítésszel történő szakmai konzultáció…stb…
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm!
A 60-as évek végén épült kb. 40 nm alapterületű lapostetős melléképületet (különálló „kis ház”, térképen a körvonala szerepel) szeretnénk rendbe hozni. Első és legfontosabb, hogy a tető több helyen beázik, minimális lejtése sincs meg egy új, korszerű anyagú bitumenes lemez fedéshez.
Egy faszerkezetű, kisdőlésszögű, trapézlemez fedésű félnyeregtető felépítése erre a lapostetőre engedély köteles? Köszönöm előre is! Üdv. Zoltán
Kedves Zoltán!
Inkább Településképi Bejelentés kötelesnek tartom e tevékenységet.
Ami, picit egyszerűbb eljárás, mint az Építési engedély kérelme.
Javaslom, érdeklődjön a helyi Polgármesteri Hivatalban, mert pl. a fémlemez fedés sok esetben tiltó-listás lakóövezetben, akár melléképítmények fedése esetében is, ahogy a tetőidom formája/hajlás-szöge is tól/ig határig előírt is lehet!
Üdvözlettel:
a Térképző
Nagyon szépen köszönöm!
Szép jó napot !
Én egy 4 lakásos udvaros/kertes/ társasházban lakom ami osztatlan közös tulajdonú.
Az egyik lakást megvették/18nm-es/a többi 3 lakás külön-külön átlag 50-60nm.A tulaj elkezdte újítani a külső részét amivel csak az a problémánk/többi lakónak is/ hogy csináltatott egy kb.8-10 nm-es beton alappal ellátott,minden irányból zárt teraszt magának,amihez viszont senki engedélyét a ház beleegyezését nem kérte,vagyis önhatalmúlag leválasztotta .Ezen felül az építménybe került ily módon a közös villanyóra,az egyik gerendával rátakarták a kinti /áram/vezeték kötődobozára ami ismételten így már nem hozzáférhető.
Az építmény tető eső elvezetését a közös járda felé irányították,a szennyvíz csatornára/két lakóé/ betonoztak ami amúgy elég magasan van.
Ma napon pedig mint megtudtuk az oromfal alatti főfalat/teherhordó udvarra néző/megbontják mert még egy ajtót szeretne magának a teraszára mint kijárat.Maga az a fal elég régi repedezett,illetve kb. 4 éve kellett az ott lévő oromfalat megcsináltatni,veszélyes volt mert már ki volt dőlve a tégla.Az lenne a kérdésem hogy ezt jogilag megteheti e,mit tehetünk ez ellen,és hogy a fő falat/ami egyik szomszédjával közös/nem e kellett volna egy statikusnak megnéznie mielőtt bontanak belőle?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel !
Tóbiás Attila
Kedves Attila!
Osztatlan közös tulajdonnál: az ingatlan használata mindenki számára megengedett, ugyanakkor a tulajdonosok ezt a jogukat nem gyakorolhatják a többi tulajdonos jogainak a kárára.
A tulajdonosok a közös ingatlannal kapcsolatos kérdésekben közösen döntenek, vagy többségi szavazással, vagy egyhangú határozattal.
Az ingatlan birtoklása, a hasznosítás, illetve a használat kérdéseiben elegendő a többségi szavazás, ilyenkor a tulajdonosok szavazata a tulajdoni hányaduknak megfelelően számít.
Jogorvoslat:
1. Szép szó, hogy ne jószomszédi iszony keletkezzen!
2. Ha 1. pont nem segít: helyi önkormányzat Jegyzőjéhez fordulva, úgynevezett birtokvédelmi eljárást tud megindítani. Pár ezer Forint díjjal. Ha a Jegyző (Képviselője) a helyszíni szemle alapján megállapítja a jogsértést, elrendelheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, illetve a birtoksértőt eltilthatja a birtoksértő magatartástól!
3. Bíróság előtt polgári peres eljárást lehet indítani, ez esetben akár kártérítést is követelhetnek az új Tulajdonostárstól.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző !
Először is köszönöm gyors válaszát.
Amit leírtam azok már megtörténtek az ajtóberakás is,így a szép szó már sajnos „nincs velünk”
Engem /minket/jelenleg az a kérdés foglalkoztat hogy az említett falat egy statikusnak nem e kellett volna látnia mielőtt egyáltalán hozzányúlt volna,illetve van e joga azon kérdés nélkül változtatni /?/ mivel a tevékenység roncsolhatta a ház szerkezetét stabilitását mivel teherhordó aminek állapota ugye mindenkire „hatással” van.
A jogi része az tiszta számunkra de ugye ez nem egy napos,a biztonságunk viszont a legelső.
Egy másik kérdésem az lenne még az első „levelemben” leírtakban
ezt a fedett zárt „terasz”mint területfoglalás hivatalosan hogy lehet megnevezni?
Minek minősül?Lakásbővítés/?/,hisz a zárt teraszára nyílik az új lakásajtó így most ennek jellege nem tisztázott nekünk ezáltal kérdés hogy kellett volna rá építési engedély?Mert ugye egy sima „nyílt” teraszra gondolom csak bejelentenie kellett volna magát az építést,de azt is csak a mi bele egyezéssünkel,mármint szerintem…..
Még egyszer köszönöm az eddigieket is !
Tisztelettel !
Tóbiás Attila
Kedves Attila!
Teherhordó falszerkezet változtatása, vagyis épületszerkezeti beavatkozás Építési engedély-köteles tevékenység.
„Minden oldalról zárt terasz” is. Ha nincs a terasznak fedése, akkor nem lakásbővítés. Településképi bejelentés inkább, de látatlanban nehéz ezeket a dolgokat építészetileg értelmezni.
A Birtokvédelmi eljárás helyszíni vizsgálattal kezdődik, ott ezen kérdéskör azonnal tisztázásra kerül!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző !
Köszönöm újfent a gyors válaszát.
Fedés van rajta hisz tető /zsindely/lett ráépítve,alatta vízelvezető csatorna amit az udvarra/közös járda/ irányították.
További szép napot .
Tisztelettel !
Tóbiás Attila
Kedves Térképző!
Belterületen üdülő övezetben a tulajdoni lapon „kivett üdülő és udvar” megnevezésü ingatlanom van.
Az üdülőt szeretném bővíteni egy szobával. Ha jól tudom ez egyszerű bejelentéssel nem lehetséges hanem építési engedély és e-napló kéne hozzá, ami saját kivitelezés mellett nem igazán lehetséges.
Ezt meg tudná erősíteni?
Második kérdésem pedig az lenne, hogy ha fel van tüntetve az üdülő a térképen, de a tulajdoni lapon nem szerepel alapterület, akkor hogyan tudják később bizonyítani, hogy hozzáépítettem?:)
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv:
Kiss Róbert
Kedves Róbert!
Építési engedéllyel bővíthető, igen.
E -napló nem kötelező.
Vannak Önnek Szomszédai…, illetve a helyi Építéshatóság ortofotókon tartja nyilván a ‘saját területét’, amit évenként vissza tud nézni/azon keresni… És van, mikor drónnal is keresnek/kutatnak… Sok esetben közterületről is észrevesznek építkezést/bővítést. A földhivatali térképmásolat is a jelenlegi állapotot mutatja, az pedig mérhető!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
Köszönöm szépen a válaszát!
Kifejtené, hogy az e-napló miért nem kötelező? Korábbi válaszaiból is úgy látom, hogy építési engedélyes építkezéshez kötelező, illetve egyéb forrásból is így találtam.
Történt ennek a szabályozásában valami változás?
Köszönettel:
Róbert
Kedves Róbert!
Elnézést! Szükséges az építési napló.
Üdülőterületen Építési engedélyeztetést kell lebonyolítani!, és az építési tevékenységet – az építési napló megnyitásával igazoltan lehet majd elkezdeni!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező,
Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz.
Adott egy felújítás, egy 25 nm-es épület bővítéssel tervvel, engedéllyel mindennel. A munka befejeződött. Szerepelt a terven egy fedetlen terasz is (25 nm közvetlenül a ház mellett), mely végül fedést kapott. A tervező sajnos időközben elhunyt. A használatba vételi engedély még nincs meg. Most felvettem a kapcsolatot egy másik tervezővel, és bizony elmondása szerint nem kicsi a baj. Így, hogy ugyan a bővítés tervezve volt, de a terasz fedése nem, illetve az a használatba vételi engedély kiadása előtt elkészült.
Milyen megoldás lehet itt a problémára?
1.Tervmódosítás?
2.Fedés visszabontása „pergola” szintig, használatbavételi engedély kikérése, majd újra fedés?
3.Fennmaradási engedély, büntetéssel?
Amennyiben az utolsó úgy milyen nm árral lehet számolni a büntetést?
Nem egyértelmű számomra, hogy mely kategóriába tartozik egy terasz.
Amennyiben hagyom az egészet, és bízom benne, hogy nem kapok büntetést akkor milyen hátrányok érhetnek a használatba vételi engedély nem léte miatt? Illetve a 10 éves időintervallum letelte után hivatossá tehetem a hozzáépítést a meglévő tervek segítségével, illetve a teraszt a fennmaradási engedéllyel?
Köszönöm válaszát.
Kedves László!
A terasz fedéssel a jellemző beépítési mutatókat megváltoztatták:
– beépítettséget;
– épületmagasságot.
Ha a fedéssel készült teraszrész belefér a helyi előírásokba, akkor nem szükséges bontani. De tervmódosítást el kell végezni a helyszíni szemle előtt.
Ha a fedéssel készült teraszrész nem fér bele a helyi előírásokba, akkor bontandó ez az épületrész. A pergola is beleszámít a beépítettségbe!!!- tehát ez sem megoldás.
Büntetés: légköbméterre számolódik, és készültségi fok a plusz szorzószám.
Alapban: építési engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végzett építési tevékenység esetén: 260.000 Ft,+ Lakó, üdülő, kulturális, nevelési, oktatási, hitéleti, egészségügyi, szociális, igazgatási rendeltetésre szolgáló épület, épületrész: 180.000;- Ft (nettó alapterület / m2).
A bírság ismételhető! – ezt a bontásra/visszaépítésre válaszolom!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, nem sok köze van a térképekhez!
Kedves Térképező,
Először is köszönöm válaszát.
Nem tudom jól értem e, amennyiben a terasz belefér a beépítettségi százalékba, és megfelel a helyi építési előírásoknak, akkor a tervet lehet módosítani?
A büntetés ez esetben fizetendő, avagy sem?
A használatba vételi engedély nem léte milyen hátrányokat szül?
Üdvözlettel
Kedves László!
Használatbavételi engedély alapján vehető használatba az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény, építményrész, amelyre az Építtetőnek az építést megelőzően építési engedélyt kellett kérnie.
Ha Ön lakóházat bővített, akkor Hatósági Bizonyítványt kell beszereznie.
Amíg nem tekinti befejezettnek az építkezést, nem jelenti készre a Hatóság felé, addig van tervmódosításra lehetősége, büntetés nélkül.
Jogilag nem létezik a bővítménye, ha nem szerzi meg a hatóság ‘jóváhagyását’. Földhivatalban sem tudja átvezettetni. És előbb-utóbb úgyis kiderül, lakossági bejelentés/drónok/nézelődők által, így akkor érik be a büntetés.
Még mindig és Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, nem sok köze van a térképekhez!
Kedves Térképező,
Köszönöm ismét a válaszát. A célom nyilván az, hogy szépen rendben legyen minden ahogyan az illik.
Már csak azt nem értem, hogy akkor a tervező akivel most beszéltem miért riogat büntetéssel.
Ugyanis a leírtak alapján a terv akkor módosítható.
Amennyiben nagyon elakadnék itt az ügyintézésben tudnék Öntől egy árajánlatot kérni az ügyem megoldására? Ebben az esetben e-mailen vagy telefonon történik a kapcsolatfelvétel?
Kedves László!
😉
Talán, a megbízott Tervező a konkrét feladatot látja/ismeri. Válaszaim általános válaszok, csupán a rendelkezésemre álló szűkös infók adnak némi támpontot.
Természetesen, e-mailben, hisz: ott lehetséges csatolni tervdokumentumot és fényképeket.
Még mindig és Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, nem sok köze van a térképekhez!
Kedves Térképező,
A térképmásolaton szereplő házrészt szeretnénk lebontani, és újraépíteni. Ugyan akkorára szeretnénk megcsinálni mint a hivatalos okmányon szerepel. Kell ebben az esetben építési engedélyt kérni?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Ágnes!
Ha a házrész: lakóház, akkor Egyszerű Bejelentéssel lehet hozzányúlni. Ez au eljárás csupán elnevezésében egyszerű!
Ha a házrész más funkciójú, akkor Építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Sok esetben ezek előtt még Településképi megjelenést is egyeztetni kell a Főépítésszel.
Helyi építéshatóságnál tud érdemben tájékozódni!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, így nem sok köze van a térképekhez! 😉
Tisztelt Térképező!
egyszerű bejelentéssel épült a teraszom tetőszerkezete, nem kivitelezővel csináltattam, hanem sajátkezűleg. Az igaz hogy az elkészültség bejelentéséhez kell egy kivitelezői és egy felelős műszaki vezetői nyilatkozat?
Köszönöm előre is
Kedves Ádám!
Elvileg igen, mert ezek biztosítják a létesítmény „szakszerűségét”. Ha Ön kivitelezte, és szakmailag nem jogosult erre, akkor inkább Felelős Műszaki Vezető általi közreműködésre lett volna szükség.
Ennek beszerzése eléggé nehézkes lehet… (felelősség vállalása_valamilyen nagyobb összegért?!)…
Talán, egy másik „alternatíva” lehet, hogy Műszaki Szakértőt keres, aki hivatalosan képes pótolni a hiányzó dokumentumokat.
Érdemes a helyi Építéshatóságnál érdeklődni, vagy megindítani a Hatósági Bizonyítvány kiadásának a folyamatát, és egyből kiderül, milyen dokumentumokat szükséges beszerezni/pótolni!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészeti tereket alkot építészként, nincs sok köze a térképekhez!
Üdvözlöm, régi társasház, tűzfalára néző 130 magas x 120 széles világító ablakot, 160 magas X 120 szélesre cserélnék, tehát lefelé kivennék kb 3-4 téglasort. Ehhez kell bármiféle engedély?
Kedves Áron!
Elképzelhető, hogy Településképi Bejelentést kell tenni.
A helyi Építéshatóságnál érdemes érdeklődnie, van-e az övezetre egyéb betartandó előírás/szabály.
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszonöm a válaszát, igazából ezt az ablakot senki sem látja rajtam
kívül, belső, téglás, licthofra néz, viszont a több fény miatt fontos lenne a méret növelése… tartó szerepe nincs mivel nem oldalirányba, hanem, lefelé megyek.
Kedves Áron!
A licthofra talán másik Lakástulajdonos is rálát.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Ha valamihez nem kell építési engedély a rendelet szerint. Pl. egy 3×4 m es 2m magas kis kerti szerszámos sufni ami bele fér a paraméterekbe és a beépítettségbe ráadásul az építési helyen belül épülne különállóan semmivel sem egybeépítve. 3m fesztávval téglából. Még a HÉSZ sem tiltja. Ha egy szép tavaszi napon nekifogok gyanútlanul építeni hol fogok megbukni?
Kedves Zolt!
Például ott, hogy Településképi Bejelentést elmulasztotta!
Általános esetben ez bizony bejelentés köteles tevékenység.
Így lesz esély arra, hogy elkészülte után Hatósági Bizonyítvánnyal igazolhatja valós létét.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, így tereket alkot és nincs sok köze a térképekhez! 🙂
T. Térképző,
azt szeretném megkérdezni, hogy kell-e engedély ahhoz, hogy a házunk utcafronti homlokzatán egy kis spájz ablak helyett ajtót építsünk be ? Bár az ablak nem túl széles, remélhetőleg az áthidalót nem kell változtatni és a nyílást csak lefelé szükséges bővíteni.
További hasonló kérdésem lenne, új, nem a tető-, hanem függőleges síkba helyezett tetőablakok ( „kutyaól” ) beépítésével kapcsolatban. Nem az utcafrontra néznének, hanem oldalra, a telekhatártól bőven 3+ méter távolságban.
Köszönettel:
Zsolt
Kedves Zsolt!
Településképi Bejelentéssel a „spájz-ablak” átváltoztatásának törekvése teljesíthető!
De ez is tervdokumentációt jelent!
A tetőtéri „kutyaól” kényesebb probléma! Szerintem az már Egyszerű Bejelentés témaköre, mert térfogatnövekedést eredményez.
Üdvözlettel:
a Térképző
T. Térképző,
köszönöm a válaszát.
Jól értem, hogy akkor egy építész tervezővel meg kell terveztetnünk az új utcafronti homlokzati képet és beadni az Építési Hatósághoz, Településképi Bejelentés-ként ? Belső tervek ugye nem kellenek ?
Ha a másik eset kényesebb, akkor talán nevével ellentétben mégsem olyan Egyszerű (a) Bejelentés. Ahhoz is kell tervdokumentáció ?
Elnézést, ha nagyon tájékozatlan vagyok, hogy melyik bejelentés mit is jelent pontosan.
Köszönettel:
Zsolt
Kedves Zsolt!
Egy olyan dokumentációt kell benyújtani, ami megmutatja a jelenlegi állapotot és tervezettet is (fénykép/rajz), magyarázattal: vagyis szöveges (műszaki) leírással, ha valóban egyéb teherhordó szerkezetet érintő beavatkozás nem történik.
Egyszerű Bejelentés nagyobb ügy. 8 éve (is) írtam róla: https://www.pixplan.hu/uj-lakoepulet-epitesenek-egyszeru-bejelentese/
De mindenek előtt tájékozódjon a helyi Építéshatóságnál!
Üdvözlettel:
a Térképző
T. Térképző,
köszönöm szépen.
Ebben a témában már csak egy kérdésem lenne, mégpedig a második esethez: jól tudom, hogy ellentétben a „kutyaházzal”, tetősík (pl. Velux) ablak beépítése esetén nem kell engedély, bejelentés, amennyiben az nem jár szarufák, gerendák áthelyezésével ?
Köszönettel:
Zsolt
Kedves Zsolt!
Mivel homlokzati változás, Településképi Bejelentést valószínűleg szükséges tenni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm,
Olyan kérdésem volna, hogy van egy régi garázs, amit szeretnénk beépíteni lakóépületté, eltűntetni a nagy garázsbeálló kaput, szobákat kialakítani. Szeretnénk bevezetni vizet, csatornát, fűtést és az áramot is korszerűsítenénk.
Ehhez esetleg van szükség valami engedélyre?
Köszönöm a válaszát.
Kedves Bence!
A meglévő tároló épület lakássá akkor válhat, ha az átalakítás során teljesíthetők a lakásra vonatkozó kritériumok, vagyis az OTÉK-ban és a Helyi Építési Szabályzatban foglalt előírások maradéktalanul teljesíthetők!
Lakóépület létesítése Egyszerű Bejelentéssel történhet, ami csupán elnevezésében egyszerű!
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm!
Ha én egy ÜH-1 besorolású telekre szeretnék egy 100 m3 alatti tároló épületet épiteni, akkor meg van határozva, hogy azt milyen anyagból epithetem engedély nélkül? Lehet akár ytongból is? Fontos, hogy mobil legyen az épület, vagy lehet fix?
Előre is köszönöm
Kedves Alfonz!
Nincsen meghatározva a szerkezetként használni kívánt építési termék. De megjelenésében a Helyi Építési Szabályzat tehet bizonyos korlátozásokat, homlokzati megjelenésben preferált anyaghasználatot írhat elő.
Fix lehet, gyakran a mobilt tiltják!
Még egy dolog: valószínűleg Településképi Bejelentést viszont tennie kell!
Érdeklődjön a helyi Építéshatóságnál is, mielőtt a projektbe kezd!
Üdvözlettel:
a Térképző
Nagyon szépen köszönöm
Tisztelt Térképző!
Véleményét szeretném kérni a következő ügyben.
Adott egy 60-as években épült vályogház (nagyszülői, 50 nm), melyhez a 2000-es években épült egy hivatalos bővítés (45 nm, valójában önálló lakás).
A régi részt (50 nm-est) szeretnénk lebontani. Az önkormányzatnál azt az információt kaptuk, hogy részleges bontás esetén ezt be sem kell jelenteni. Ezt szeretnénk is elkerülni, mivel utólag létesült egy konyha a bővítés mellé, mely sehol nem szerepel (sajnos csak kivitelezhetetlen tűzfalakkal lenne szabályos, illetve több mint 10 éve épült, de ortofotón szinte láthatatlan, így ennek sikeres bizonyítása kétséges).
Kérdésem tehát, hogy a régebbi házrész lebontásának bejelentése valóban elkerülhető e, vagy ez a későbbiekben büntetést vonhat maga után?
Segítségét előre is nagyon köszönöm!
Kedves Kálmán!
Ha a helyi Építéshatóság jól ismerve a helyi rendeleteket/szabályokat ezt tanácsolta, tegyen így.
Ugyanakkor a földhivatali térképmásolaton úgy tudja majd átvezettetni a változást,hogy az Építéshatóságtól Hatósági Bizonyítványt kér, hisz a Földmérő ezzel együtt tudja a átvezetést benyújtani.
Ez esetben kiderül az utólagos konyha „jelenléte”.
Üdvözlettel:
a Térképző
T. Térképező,
Két kérdésem lenne. Az egyik, hogy tavaly vásároltam egy házat, aminek a tetőterét húsz évvel ezelőtt egy engedélyezett építési terv szerint beépítették. Viszont a használatbavételi engedély kikérése elmaradt. Az eladó nem tájékoztatott, csak most derült ki a dolog. Mi a lehető legegyszerűbb módszer ilyenkor?
A másik kérdés, hogy a telken áll egy 100m3-t meghaladó melléképület (régen disznóólak), ami a földhivatali bejegyzésekben nem szerepel, de kb. negyven éve ott áll, amit bizonyítani is tudok. Ha szeretném engedélyeztetni, akkor mi a legköltségkímélőbb megoldás erre? Szeretném átépíteni (a külső falsík marad), szobát kialakítani benne (nem állandó lakhatásra), ha ez számít. A telek beépíthetőségébe belefér és a lakóépületektől, telekhatártól vett távolsága is megvan.
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Kedves Gergely!
Helyi építéshatóságnál érdeklődni: építési engedélyezési terv alapján kiadták anno a tetőtéri bővítésre az engedélyt? Ha igen, akkor egy szemlével és/vagy megvalósulási tervvel megkérhető a Használatbavételi engedély kiadása.
Fennmaradási és egyben továbbépítési/korszerűsítési engedélykérelemmel érdemes a melléképítményhez „hozzányúlni”.
Javaslom, mindkét feladatot tisztázza a helyi Építéshatósággal előre, írásban!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki tereket ‘képez’, így nincs sok köze a térképhez! 😉
Tisztelt Térképző!
Létesíthető e közvetlen lakóparki lakás ablaka mellett parkoló amelyet korábban zöld területnek adtak el.
Vagyis pontosan mennyi méternek kell minimum lennie földszinti hálószoba-gyerekszoba stb.ablaka,és több szgk. parkolására alkalmas parkoló között?
Másodsorban hol lehet kikérni?
Vagyis 2007-ben épült laóparki lakás tervezésénél tartalmazza e a parkolók,és osztatlan közös tulajdon területnek nyilvánitott tervrajzát egy építési engedély?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves József!
A lakópark létesítésekor az építési engedély tartalmazta a beépítési mutatókat, illetve igazolta a szabályok betartását: zöldfelület és felszíni parkolók viszonylatában is.
A terv az akkor illetékes Építéshatóság tervtárában fellelhető, de az alapító okiratban is benne van!
Akkor lehet új felszíni parkolót létesíteni, ha az ingatlanra vonatkozó beépítési mutatók továbbra is érvényesíthetők.
Az OTÉK így fogalmaz:
(9) Felszíni gépjármű-várakozóhely (parkoló), rakodóhely és autóbusz megálló
a) huzamos tartózkodás céljára szolgáló földszinti helyiség homlokzati nyílászárójához – a saját tulajdonú gépjármű kivételével – 5,0 m-nél közelebb nem lehet.
Üdvözlettel:
a Térképző
Van külterületen egy kis faházam ami beton cölöpökön áll évtizedek óta, és szeretném kibővíteni. Ha betonalapra építeném a bővítést kell engedély? Vagy ha ugyanígy betoncölöpökre építem akkor nemkell építési engedély?
Nemtaláltam a kérdéseimre megfelelő egyértelmű választ.
Köszönöm
Kedves Éva!
Építési engedélyezési tervvel bővíthető a meglévő építmény.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Kérdésem kicsit fura lehet, de szükségem van válaszokra.
A jövőben szeretnék egy ingatlant vásárolni, legjobb lenne a semmi közepén, egy Tanya szerűséget. Természetesen szeretnénk ott tartózkodni, úgyhogy mindenképpen emberi tartozkodásra alkalmas dologban gondolkodunk.
Nézegettem már mezőgazdasági telkeket, ahol áll egy istálló amit mondjuk lakóépületté lehetne alakítani(saját vélemény, láttam már hasonlót neten). Van erre precedens? Lehetséges egy ilyen engedély? Vagy akár mi a menete annak, ha az ember a semmi közepén szeretne lakni/tartózkodni vagy egy Tanyát alakítani? Ha elkezdek majd ingatlanokat keresni, mire kell odafigyelnem?
Válaszát előre is köszönöm
Kedves Tamás!
Általánosságban ezekre a kérdésekre nem lehet egyfajta választ adni.
Mást jelent a tanya, mást jelent külterületen a zártkert, mást jelent a kifejezetten mezőgazdasági terület… sorolhatnám.
Mindig az ingatlan építési övezetbe sorolása a kiinduló pont. Adott település Helyi Építési Szabályzata.
Ugyanakkor kevés eszköz van egyelőre a bármilyen Hatóság kezében, hogy az életvitelszerű tartózkodást megtiltsa.
A „bonyodalom” mindig abból származik, ha az életvitel hátrányosan érinti a környezetet (szennyezés, maradandó természeti károkozás… ), illetve tömeges kiköltözésnél a már ott Lakók azonnal utat, vezetékes közműveket, ovit, iskolát, boltot, postát követelnek…
Üdvözlettel:
a Térképző
Leírom konkrétabban hogy mit szeretnénk a feleségemmel,hátha így jobban érti a kérdést és tud konkrétabb választ adni: szeretnénk egy nagy telket vásárolni amin van egy ház vagy valamilyen mezőgazdasági épület amit lakóházzá alakítanánk, esetleg melléképületek stb. Szeretnénk később vendéglátásra kialakítani (tábor kis faházakkal esetleg esküvőhelyszín, bérelhető faházak a természet közelében stb) ezért fontos a beépíthetőség is és hogy ne legyen szomszéd.
Közműveket nem tartom fontosnak, úgy gondolom hogy önfentartó módon meg lehet oldani mindent, kérdés hogy mi kötelező és mi nem az.
A lényeg az hogy milyen telekfajtát kell vàlasztanunk illetve mire figyeljünk vásárlás során.
Kedves Tamás!
Továbbra is értem a kívánságát, de minden régió, település más-és más előírásokat határoz meg saját övezeteire.
Kifejezetten „nagy” telek általánosságban külterületen fekszik, többféle besorolással. Általában zártkertben létesíthető emberi tartózkodásra is szolgáló építmény, mezőgazdasági területen általában nem. A vendéglátás, mint szolgáltatás! külön, nehezítő tényező lehet.
Ha netán Natura 2000-es a terület, akkor a legszigorúbbak az előírások.
A „ne legyen szomszéd” és „amin van egy ház”- ez körülbelül egy létező tanya! Kötelező a természet óvása, és kötelező a környezetszennyezés elkerülése is!
Van olyan eset is, hogy az övezet engedné az építmény létesítését, de épp változtatási tilalom van érvényben, ilyenkor az új építés, és a meglévők átalakítása is lehetetlen…
Lehet felfüggesztett HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) is, mert régi már elavult, az új még nincsen készen, mert az sokáig tart és igencsak költséges.
Lakáshitel és egyéb szociális/állami támogatás külterületen általában nem elérhető.
Ha a külterületi ingatlan pl. nincs kivonva művelési ág alól, akkor jön a „földtörvény”…
Tovább is van, mondjam még?!
Mondókázás helyett:
Lépések:
Kideríteni: mi van a Földhivatal által nyilvántartott tulajdoni lapon és a térképmásolaton;
Kideríteni mit mond azokról a település HÉSZ-e;
Kideríteni: a régió Főépítészétől, van-e tervbe vett változás a közeljövőben a HÉSZ-ben!
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm!
Meglévő ingatlanom eredeti térképmásolatán a főépület mögött közvetlenül, hosszirányban egy 3 helyiséget magába foglaló (12x4m) melléképület szerepel. Kádárkocka főépület ami pisztolyformára hasonlít a melléképülettel, klasszikus kialakítás. Nem műemlékvédelmi terület, kertvárosi 965m2-es telken, vidéken. Sajnos ezt a melléképületet szerkezeti okokból el kellett bontani, fennállt a szomszédos és saját telekre való összeomlás veszélye, megtartani nem lehetett, pedig szerettem volna.
E helyett egy szintén a Kádár kocka mellé közvetlenül, de egy oldal teljes hosszában (10m)egy a régi épület alapjától különálló, de közvetlenül mellé épült önálló lábakon álló könnyűszerkezetes, 3 helyiséges(belépő vagy előtér, két oldalt szobaszerű tárolókkal), teljesen zárt, nyílászárókkal ellátott melléképület került. Az előtérben félig a tetővonalt követve majd a vízszintes szakaszon 250cm magasságban álmennyezet található, a kétoldali tárolókban 210cm magasságban teljesen sík álmennyezet készült.
A két épületrész(fő és mellék) ugyan egymás mellett van, de statikailag gyakorlatilag független, a régi tetővel nem csatlakozik a melléképület teteje, alapjuk különálló.
A melléképület alapja földszinttől 60cm mint a főépületé, falazata fa könnyűszerkezet, szigetelt és teljesen zárt, féltetős megoldású, aminek a földtől mért legmagasabb pontja(főépület fala melleti)nem haladja meg a 3,5métert.
Áram kivezetve, de külön megszakítóról a villanyórában (feliratozva), valamint helyiségekre bontva kint egy egy kismegszakítón függetlenítve feliratozva. Fűtés szintén kivezetve zárószerelvénnyel kizárható jelleggel a téliesítés miatt, radiátorokkal.
A főépületbe az átjárás nem biztosított, külön bejáratú. Lényegében egy 10×3.7m-es külső szélen mért alapú féltetős terasz beépítve, aminek alapja részben fedi a régi alsóépület alapját, de az irányuk 90 fokkal eltér és területileg is kissebb.
A lényegét tekintve az egyik tároló motorkerékpár karbantartására és tárolására szolgáló műhely, a másik pedig kerépár, autó csere kerekek, udvari gyerekjátékok és egyéb lomok tárolására szolgál, az ablakok előtt palántázásra is használt(fűtöttsége és szigeteltsége miatt) tároló. Az előtér a munkavégzéshez használt ruhaneműket fogadja leginkább magába, retkes cuccaim ott tárolva fogason.
Ezek tekintetében igaz e rá, a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény jelleg és megnevezés?
Számíthatok-e bűntetésre ha úgy alakul hogy emiatt az egyébként igényesen kivitelezett melléképületem miatt ellenőrzést kapok mondjuk? Mivel hivatalos dokumentáció nincs a „kontárkodásomról”. Ha igen ez milyen mértékú lehet, hogyan lehet ezzel Ft-ban kalkulálni?
Van e módom utólag ezt átrajzoltatni a térképmásolaton és ha igen milyen dokumentáció szükséges ehhez? Megelőzvén utólag a problémát. 1,5éve lett használatba véve lényegében.
Igyekeztem minden adatot egész pontosan leírni, elnézést a litániáért.
Segítőkész válaszát előre is köszönöm!
Kedves Gábor!
A helyi beépítési mutatókba, mint pl. beépítettség, is bele kell férnie a megépített tárolóknak.
A melléképület létesítése alapból építési engedélyköteles tevékenység.
Ha Ön engedély nélkül épített, ráadásul nem ugyanazon a kontúron, mint ami a korábbi melléképítmény kontúrja, akkor e pillanatban a földhivatali térképmásolat sem egyezik a valósággal.
A 100 légköbmétert is meghaladja ez az új tároló. Innentől nem meghatározó, hogy emberi tartózkodásra is alkalmas… áram, fűtés…
A büntetés alaptételén túl a túllépett légköbméter egy szorzójával számolnak. Tájékoztatásul: 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól.
Fennmaradási engedélyezési eljárást kezdeményezhet, ez teljes tervdokumentációt is jelent, aminek meg kell felelnie az érvényes építési előírásoknak. Ha az épület szabálytalan, akkor szabályossá kell tenni.Ha ez megvan, Hatósági Bizonyítványt kap létezéséről, és egy Földmérő segítségével át tudja vezettetni a változást a Földhivatalnál.
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm! 12-14 nm nagyságú kis kerti tárolót szeretnék építeni. Könnyűszerkezetes épület, én építeném, beton alapra. Áram lenne, de azt szakember építi ki. Nyaraló övezet, az épület nem lenne semmihez hozzáépítve, önállóan állna. Útra, utcára, illetve szántóföldre „nézne” a fala.
Engedély, tervrajz, bejelentés szükséges lenne? Én építhetem?
2×7 méteres lehet az alapterület? Visszaolvastam a hozzászólásokat, de úgy látom, pár dolog változott az elmúlt években. Köszönöm segítségét és tanácsait!
Kedves Tom!
Valószínűleg Településképi Bejelentést kell tennie. Ez is egy tervdokumentáció, mely igazolja, hogy a létesítendő építmény az érvényes övezeti előírásoknak megfelel.
Helyi Építéshatóságon tud érdeklődni, vagy a Település honlapján.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
Köszönöm szépen a gyors választ!
És mi a helyzet a kész kicsi faházakkal, tárolókkal? (9 vagy 16 nm) – lapraszerelten szállítják, és a vevő rakja össze.
Illetve a fémlemezből lévő kerti tárolókkal?
Kedves Tom!
Elviekben építési engedély néklül létesíthetők, figyelembe véve az övezeti előírásokat!
Általában Településképi Bejelentést kell tenni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Ügyfelünk lakóház építése alatt az építési helyen elkezdett egy felvonulási épületet építeni, ami megfelel a HÉSZ minden előírásának és engedély nélkül építhető. Használatbavétel után meg szeretné tartani az épületet, melyhez fennmaradási engedélyt szeretne kérni. Kérdés, hogy ez esetben bírság kiszabásra kerül-e, tekintettel arra, hogy engedély nélkül megépíthető, így nem is bírságolható.
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Róbert!
Ha a szóban forgó építmény: Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot, akkor arra nem kell fennmaradási engedélyt kérni.
De a létesítése sok településen Településképi Bejelentést jelent!
Ha a fenti kritériumokat nem elégíti ki a megépített építmény, akkor Építési engedélyezési eljárással létesíthető, ha már áll, akkor lehet megkísérelni a Fennmaradási kérelem benyújtását, feltéve, ha az övezeti mutatókba belefér, vagy szabályossá lehet tenni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Köszönöm gyors válaszát, kicsit pontosabban próbálom kérdésemet feltenni! A szóban forgó építmény felvonulási épület, mely a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 28. sor. szerint minden fajta méretkorlát nélkül építhető. Tekintve, hogy a telken egy lakóház építése még folyamatban van, így ez nem ütközik jogszabályba. A lakóház használatba vétele után építtető bontás helyett szeretné ezt az épületet megtartani, fennmaradási engedélyt kérni rá (természetesen ép.bírság nélkül), mely véleményünk szerint egy jogi „kiskapu”, mivel engedély nélkül volt létesíthető. Persze ez szintén inkább jogi kérdés, hogy az érintett hatóság a felvonulási épületekre vonatkozó bontási kötelezettséget mennyire mereven kezeli. Végső soron miért ne maradhatna fenn egy elkészült épület, mely felvonulási épületként szolgált, ha az övezeti előírásokat, a településképi rendeletben foglaltakat teljes mértékben teljesíti?
Kedves Róbert!
Az Ön által is megjelölt Kormányrendelet szerint, azért létesülhet építési engedély nélkül, mert ideiglenes! „Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése” Ez azt jelenti, hogy amint a főépítmény elkészült, ez a felvonulási építmény bontandó!
Ha ez a felvonulási építmény alkalmas melléképítménynek, és kielégíti mind az OTÉK, mind a HÉSZ összes ide vonatkozó követelményét, akkor létezését tervdokumentációval legalizálni szükséges. Ha kap engedélyt a fennmaradásra, akkor a földhivatali nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Ha jól értem, Ön szerint amennyiben fennmaradhat a felvonulási épület, mint melléképület, akkor fennmaradási engedélyezési tervdokumentációt kell hozzá készíttetni és ez esetben kiszabásra kerül az építésügyi bírság is. A cél ennek az elkerülése lett volna. Így építtetőnek alaposan meg kell fontolnia, hogy engedély nélkül megvalósítja-e. Köszönöm válaszát!
Kedves Róbert!
Jelenleg ideiglenes épületként áll a telken. Szabályossá kell tenni a létezését. Erre alkalmas a Fennmaradási engedélyezési tervkérelem, ha minden előírás betartható.
A Lakóház átadása előtt kell a fennmaradást kezdeményezni, így elkerülhető a bírság.
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdvözlöm. 6 lakásos társasházban élünk, földszinti , teraszos lakásban. A terasz a ház oldalánál van. Fa szerkezetű,macskahálós macskakifutót tervezünk építeni a teraszunkra, falhoz rögzítve. A tető részt is hálóval vonnánk be. A kérdésem az lenne, hogy engedély köteles?Köszönöm a segítséget!
Kedves Ádám!
Nem tudom, milyen/mekkora szerkezet ez? Ha nem fix, vagyis mozdítható/áthelyezhető, mint pl. egy mobilia, akkor biztosan nem kell bejelentenie.
Azonban ha ez fixen rögzített építményrész, akkor érdemes az illetékes Építéshatóságon is megérdeklődni, mert ha pl. egy pergolához hasonló a kivitelezése, annak létrejötte már bejelentésköteles.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Két egymás melletti 100 légköbméter alatti épület minimális távolsága mekkorának kell hogy legyen elég ha egymáss melett van a 2 külön szerkezet tetőszerkezet is beleértve ? Vagy pedig távolságot kell tartani ?
Egy 4.8×5.8 fedett terasz melynek tartószerkezete egyáltalán nem ér neki az épületnek de viszont közvetlenül mellette van épitési engedély nélkül lehet kivitelezni ? Válaszát köszönöm .
Kedves József!
Ha az építési engedély nélkül létesíthető 100 légköbméter alatti építményre gondol, mely nem emberi tartózkodásra szolgál!, akkor annak építési helyen belül kell állnia, és valamennyi az övezetre vonatkozó előírásnak meg kell felelnie. Ilyenből egy létesíthető! És általában Településképi Bejelentést kell tenni az építése előtt.
Fedett terasz a beépítettséget növeli. Így ez építési engedéllyel létesíthető.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves jó Térképező!
Többcélú szín építéséhez kell-e engedély (1),
illetve beépítettségbe beszámít-e? (2)
aluminium csőlábakon és vázon hullám pvc tető, 8 x 5 x 2,3 m
Tisztelettel és szeretettel
Ferenc
Kedves Ferenc!
1/igen. Lásd: 281/2024. (IX.30.) Korm. rendelet: építési engedély alapján végezhető
a) az új épület építése, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építése.
2/igen, beleszámít, + építési helyen belül kell elhelyezni.
3/ anyaghasználatot a Település saját rendeleteiben előírhatja/korlátozhatja.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki tereket tervez/képez, nem térképekkel foglalkozik! 😉