Mai vendégem, Benke Éva, aki rajz-, vizuális és környezetkultúra szakos tanárként tanít. Emellett a vizuális kultúra több területén is tevékenykedik, webdesignnal és fürdőruha tervezéssel is foglalkozik, valamint nyári alkotótáborokban fest és akvatintákat készít.
Itt keresd Őt: http://uristenrajzolok.hu és http://drawingenglish.hu

Elő-térben a pasztell!

A színek hallatán sokan csak beletörődően legyintenek és az otthonukban felhasználják az éppen aktuális trendi színeket.

Vagy vannak, akik szakembert fogadnak, kikérik a tanácsát, hallgatnak rá, és működik a szín.

És vannak, akik továbbfejlesztik azt a képességüket is, amely a színekkel, a színek érzékelésével függ össze, mert mint minden kultúra, a vizuális kultúra is tanulható és fejleszthető.

A színek világában már csak azért is érdemes elmélyedni, mert a helyesen megválasztott színek alkalmazásával viszonylag olcsón a leggyorsabb pozitív eredményt érhetjük el az otthonunk átalakításában. De vigyázat! A leggyorsabban teremthetünk a színekkel óriási zűrzavart is magunk körül, ha nem vagyunk elég körültekintőek!
A pasztellszínek a szobafestők színkártyáin kívül elhelyezkedő színek!

Teremtsünk rendet!

A pasztellszínekkel nyugalmat, barátságos enteriőrt, rendet teremthetünk magunk körül.
A tizenkét tagú alapszínkör az alap! Ezt a tiszta, főszínek alkotják. Ezen színekből (és ennél jóval több színből) előállíthatunk pasztellszíneket. A pasztellszíneket világosítással, vagyis fehér hozzáadásával kapjuk meg!
A pasztellszínek a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek a szín mellett csak fehértartalma van, fekete nincs.

A „pasztell” egyben árnyalatjelző, vagyis egyedi színnevekkel is társul, pl.: pasztellkék, pasztellsárga. A sötétebb színeket jelölő vörös és barna színnevekkel csak nagyon ritkán fordul elő. Semleges színekkel nem alkot értelmes színnevet, pasztellfekete, pasztellfehér nincs, a pasztellszürkét olykor a nagyon világos szürkére mondják.

A pasztellkrétáról már biztosan hallottál. Ez egy puha kréta, melyben kevés a kötőanyag, ezért ha papírra felhordjuk, mindenképpen fixálni kell valamilyen lakkal, különben leperegne róla.

A „pasztell” név azonban nem a kréta színére, hanem előállításának módjára utal. A pigmentet minimális kötőanyaggal (gyantával, viasszal) keverik el, lágy masszává gyúrják, majd kis rudakat formáznak belőle és kiszárítják. A világos színek a „tésztaszerű” lágyságról kapták a nevüket (pasta: olaszul tészta, ill. kenhető anyag), ezért magyarul akár „lágy” vagy „krém” színeknek is nevezhetnénk őket.

A pasztellkréta persze sötét pigmentből is készül, és az egyáltalán nem „pasztellszínű”. Példának itt van Pósa Ede: Gróneingeni sétálók című pasztell képe.

Színkontrasztok

A színkontrasztokban is helyet kapnak a pasztellszínek, de a szakmai berkekben nem így hívják őket. A pasztellszínek tulajdonképpen a telítetlen színek.
A színekkel foglalkozó tudomány 7 féle színkontrasztot különböztet meg. A festészetben, a tárgyalkotó művészetekben, az emberi környezetben ezek a kontraszthatások a legfontosabbak:

• Színezetkontraszt
• Komplementer kontraszt
• Tónuskontraszt
• Telítettségi kontraszt
• Hőfokkontraszt
• Mennyiségi kontraszt
• Szimultán kontraszt

Példaként most két telítettségi kontrasztot mutatok, melyben a pasztellszínek kívül láthatók, a szín legtelítettebbje pedig középen.

Egy-egy színnek a telített, vagy telítetlen változatával tehát harmonikus kontrasztokat érhetünk el.

Könnyen össze lehet keverni a fagylaltszínek, cukorkaszínek, vagy nyalókaszínek némelyikét a pasztellszínekkel.

( kép forrása:picisziv.hu/2012/07/07/szines_cukorkak_2)

Világos színek ezek is, de a pasztellnél telítettebbek, akár harsányak is lehetnek. Kissé humoros, olykor gúnyos jelzők, a rikító, vidám, és a nem túl ízléses színösszeállításra szoktuk mondani. Ezeket a színeket nemcsak édeskésnek tartjuk, hanem kissé mesterségesnek, tolakodónak is. Feltételezzük, hogy ilyen színeket csak nagy adag ételszínezékkel lehet elérni.