De, 10 év után…?!
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
Tévedsz, ha azt hiszed…
Végtelen számú megkeresés érkezik a fennmaradás témakörében. Egészen szürreális helyzetek is körvonalazódnak, pl. NAV-végrehajtással is fűszerezve…! Általánosan próbálom megfogalmazni/körvonalazni, mikor, milyen módon van esély a szabálytalan építések realizálására…
Mert tévúton jár, aki azt gondolja, ha 10 évnél régebbi az építési szabálytalanság, akkor az automatikusan szabályossá válik! Hidd el, ez nem így van!
Derült égből villámcsapás helyzetek néhány gyakori példája:
- engedély és/vagy bejelentés nélkül folytatsz az építkezést, egyik járókelő/szomszédod (névtelen) bejelentést tesz…
- az illetékes építés hatóság „véletlenül” Feléd jár, épp a közelben ellenőriz, amikor meglátja a Te építkezésed…
- szeretnéd saját ingatlanod eladni, de a földhivatali térképen a szabálytalan épület/épületrész nem is szerepel…
- CSOK-ot igényelnél, de a földhivatali térképen a szabálytalan épület/épületrész nem is szerepel…
Mindenekelőtt: ha a földhivatali térképmásolaton a valós épületkontúr nem szerepel, akkor jogilag nem létezik, azaz nincs!!! az a szabálytalan épület/épületrész!
Mit tehetsz, hogy jogilag is létezzen, ha 10 éven túli az épület/épületrész?
1./ Megbízol, én megvizsgálom, hogy szabályos-e!? Azaz, az érvényes beépítési mutatóknak megfelel-e? Ha igen: Ebben az esetben birság nem keletkezik! Az épületről/épületrészről megvalósulási dokumentációt készítek. Az elkészült épület szakszerűségéről és minőségéről nyilatkozik a Kivitelező…, de Ő már nem elérhető (illetve kaláka történt anno), így Szakértő nyilatkozik. Az illetékes Építéshatóságnál fennmaradási engedélyezési és egyben használatbavételi kérelmet nyújtunk be. Ha a jóváhagyás megérkezik: Földmérő a valós épületkontúrt felméri, és a Földhivatalban rendezi az átvezetést.
2./ Megbízol, én megvizsgálom, kiderül nem szabályos! Ha az ingatlant nem kívánod fejleszteni, vagyis nem tervezel bővítésként bármilyen építkezést, akkor itt megáll az ügy. Nincs bírság, de sosem lesz jogilag létező a szabálytalan épület/épületrész. Itt csak a legfelső példasorom támaszt majd nehézséget: értékesítés, CSOK, egyéb banki hitel, felújítási pályázat… esetén.
2.+/ Szabályossá tehető a nem szabályos! Bontunk, építünk, átalakítunk: vagyis 1./ pont szerint járunk el! 😉
Persze, léteznek más esetek is, pl. a „10 éven belüliség”, de az egy másik bejegyzés témája lehet(ne)! 😉
Kedves Térképző! Remélem jó helyre írok, a következő kérdéssel kapcsolatban lennék kíváncsi a véleményére. Ön szerint egy 1m-nél nem magasabb előlépcső épületrésznek vagy (kerti) építménynek számít-e? Egy ilyen belelóghat-e a minimális oldalkertként meghatározott sávba? Előre is köszönöm, Norbert
Kedves Norbert!
Előlépcső az OTÉK szerint: az épület körüli járdáról, vagy a rendezett csatlakozó terepszintről induló, az építmény bejáratához csatlakozó olyan szabad- vagy tereplépcső, mely az épület egy szintmagasságánál kevesebbet hidal át. Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy. Az eőlépcső tehát építmény/épületrész. Építési határvonalra helyezett épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie, így az előírt legkisebb elő-, és oldalkert méretén belül épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala kivételével nem állhat. Viszont az építési határvonalon kívülre eső épületrész az oldalkertbe – legfeljebb 1,0 m-es benyúlással – a legalább 4,0 m-es oldalkert méret esetében létesíthető.
Üdvözlettel:
a Térképző
Ha nem éri el az 1m magasságot akkor viszont csak építmény, nem pedig épületrész, jól értem? Ugyanis ekkora magassággal nem számít bele a beépített területbe.
Kedves Norbert!
Ha a terepcsatlakozás felett képzelt 1,0 magasságban lévő sík nem metszi el, akkor nem számít bele a beépítettségbe.
De attól még épületrész, hisz ha ez nincs, akkor nem lehet az épületbe bejutni. Így pl. igaz az is, hogy Építési határvonalon kívülre eső épületrész az oldalkertbe – legfeljebb 1,0 m-es benyúlással – a legalább 4,0 m-es oldalkert méret esetében létesíthető.
A Település egyéb szabályait is érdemes körüljárnia…
Üdvözlettel:
a Térképző