Csökkentett bővítményi terület

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

Nem ez a jó a megoldás!


Múlt alkalommal bemutattam egy meglévő lakóház bővítésének lehetőségét. Az Építtetők – azóta – csökkentettek a műszaki tartalmon, így új megoldást kértek az átalakítás/bővítésre, mert a megvalósításhoz szükséges anyagi fedezet egyelőre nem áll rendelkezésre, és a bővítmény alapterületét nagynak érzik…
 
Még egy vázlatot is összeállítottak, hogy értsem, mire is gondoltak, amikor az ingatlant megvásárolták:


Tervükben az a fő probléma, hogy a lakóterület bővítés területét nem csökkentették, hiszen egy nappali, konyha és étkező bizony nem valósítható meg 20 m²-nyi alapterületen.
 
A bővítményt a minimálisra, cca. nettó 20 m²-nyire csökkentettem és csak a nappali területet ábrázoltam bővítményként, mivel a meglévő épület jobboldali épületszárnyában a fennmaradó cca. 15 m²-nyi alapterületet felhasználtam konyha-étkező funkcióként.
 
A bővítmény, azaz az új épületrész jobboldali oldalhatártól való távolabb tolását most éppen az indokolja, hogy az előbb említett 15 m²-nyi területen elfér a konyha-étkező, de ezen helyiségnek természetes bevilágítást kell biztosítani, ami az alapterület 1/8-ad arányában követelmény, miközben az oldalhatár felé eső homlokzaton ilyen ablakfelületet nem szabad létesíteni. A meglévő kamraablakot is -ilyen funkció esetén- maximum üvegtéglára lehet kicserélni (akár nagyobb felülettel).


Ezen az ábrán a hálószobák helyén próbáltam ábrázolni a födém teherhordó vasbeton gerendáit is.


A „próbáltam” szót azért használom, mert a gerendák pontos helyét nem ismerjük, az utcai szobában láttam ugyan mennyezeti repedést, a teherhordás irányában hangsúlyosan, de az udvari részen nem láttam. A padlás födém betonozott kivitelű, így fel sem tudtam mérni a gerendakiosztást, tehát csak azt mutatom, hogy az egyik gyerekszobában van egy falfül, melynek teljes elbontására nincsen lehetőség a födémszakasz bontása nélkül.
 
A homlokzati nyílászárókat egyelőre nem módosítottam a hálószobák blokkjában, nyilván ezt a bútorozás befolyásolja igazán.
 
De a szülői hálószobát túlbútoroztam/túlajtóztam, hogy lássátok az itt felmerülő problémákat.
 
A hálószobákhoz vezető belső közlekedőre nem kell feltétlenül ajtó, így is látszik, nem éppen kellemes tér ez a szűkös közlekedő.
 
A bejárat közelébe helyeztem el két fürdőszobát, a két wc-csésze megléte ennyi szobaszámnál kötelező. A fürdés és zuhanyzás lehetőségét viszont külön helyiségekben lehet biztosítani.
 
A bejárati ajtót fix oldalbevilágítóval ábrázoltam, hogy jusson be némi természetes fény is.
A bejárati ajtótól egészen a bővítményig tart most a fő közlekedés iránya, melynek végén a nappaliba jutunk.
 
Most sem egy térben van a konyha-étkező-nappali hármasa, de a bővítmény alapterülete ezáltal csökkent az első változathoz képest 23 m²-rel. Egyébként a nappali minimális alapterülete: 16 m² kell legyen!
 
Úgy tartom, a lakáshasználat egyáltalán nem javult ezzel a helyiség-elrendezéssel, sőt!
 
Amennyiben mégis a bővítményben szeretnénk elhelyezni a konyha-étkező-nappali hármasát, akkor a bővítmény területe növekedni fog a maximum beépíthetőségig, viszont az így felszabaduló 15 m²-nyi alapterületnek funkciót kell találni.
 
Van még egy lehetőség, bővülni tetőtér felé, ami megint egy teljesen új koncepció! Ez esetben a nappali tartózkodás terei a földszinten vannak, míg a hálószobák a tetőtérben, melyekhez azon a szinten kellene biztosítani a fürdőszoba/zuhanyzó használatát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .