Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Új lakás a tetőtérben

Az elmúlt időszakban több megkeresés érkezett hozzám CSOK ügyben.
 
Két konkrét esetben, a Bankba benyújtandó költségvetés összeállításában segítettem. Ezek kapcsán az a tapasztalatom, hogy hosszú időt vesz igénybe az ügyintézés, hiába teljesít mindig újabb, és újabb információnak/kérésnek eleget téve – a CSOK-ot igénylő- Ügyfél.

A tetőtérbeépítésre is lehet CSOK-ot felvenni, de ez a kijelentés így megtévesztő.
 
A CSOK új lakások építésére vonatkozik. Ebből az következik, hogy a meglévő épület meglévő padlásterét hasznosítani lehet, ha ott új lakás jön létre.
 
Építészetileg akkor jön létre új lakás, CSOK-ügyileg, ha:
 
1. Van önálló bejárata. Vagyis, ha a nappalidból indul a tetőtérbe vezető lépcső, és annak tetejére, a tetőtérbe érkezéskor teszel egy ajtót, az nem lesz új lakás.
A törvény azt mondja ki, hogy ha tetőtérbeépítéssel létesül az új lakás a meglévő családi vagy társasházban, akkor külön bejárattal kell rendelkeznie.
Külön bejárata lehet egy közös használatú lépcsőházból, vagy az épületkubushoz kívülről hozzáillesztett, csak ennek az új lakásnak az elérését biztosító lépcsőból.
Ha ez a feltétel teljesült, akkor még más követelménynek is meg kell felelnie az új lakásnak.
 
2. Van minimum egy darab 12,0 m2 hasznos alapterülettel rendelkező (lakó)szobája. A hasznos alapterület, meg a „haszontalan” alapterületet már korábban kiveséztem, lapozz vissza.
 
3. Kell lennie önálló főzőhelyiségnek. Itt van némi könnyebbség is, mert ha önálló helyiségként mégsem lehet konyhát létrehozni, akkor az előbbi lakószoba területébe lehet integrálni a főzés területét, amit 4,00 m² nagyságban limitáltak. Tudod, itt is hasznos alapterületet lehet figyelembe venni.
 
4. Van a lakásban fürdőhelyiség. Ez lehet olyan fürdőszoba is, ahol a kád helyett zuhanyzó van.
 
5. Külön WC-helyiséget követel a szabály, de az alapterületet már nem írja elő.
 
6. A létrejövő lakásnak kell önálló fűtésének lennie, és kell bele vezetékes áram is., vezetékes ivóvíz, és a szennyvízhálózatba be kell kötni.
 
Ez utóbbi, 6. pont viszont azt teszi szükségessé, hogy családi ház esetében a létrejövő új tetőtéri lakás miatt, a családi házat kétlakásos társasházzá kell minősíttetni. Rendelkezni az ingatlan közös és különhasználandó részeiről…
Illetve a közműszolgáltatók rögtön szeretnének új közműcsatlakozást kiépíteni az új lakáshoz.
 
Ezen követelmények hatására újabb-és újabb, akár százezres nagyságrendű költséggel duzzad a megvalósítás büdzséje.
 
A törvény még egy fontos dolgot szabályoz, a család gyerekszámához rendel lakásnagyságot,

így ha:
– egyetlen gyermeketek van, akkor az új lakás minimális hasznos alapterületét 40 m²-ben határozza meg;
– kettő gyermeknél elegendő az 50 m²;
– három, ill. annál több gyermek esetén a minimális lakásterület 60 m².
 
Az egyéb személyi feltételeket nem sorolom, tudod: büntetlen előélet, rendes munkahely…
 
Amit mérlegelésre érdemesnek tartok, az a felvehető pénzmag:
– 1 gyereknél 600.000 HUF.
– 2 gyereknél 2.600.000 HUF,
– 3 vagy több gyereknél az a bizonyos 10 millió HUF.
 
És a gyerekeket, ha még nincsenek lehet megígérni is, majd az ígérethez híven, záros határidőn belül teljesíteni kell. 😉