Betonvasalás? Hogyan?
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, ha megengeded!
Betonvasalás? Hogyan?
Szerkezetkész állapot elérésén igyekszünk egyik építkezésemen, a nyári hőség ellenére, mégis forró vasalást emlegetek…? A köznyelvben beszélünk vasalásról, hivatalosan betonacél-szerelésről és vasbetonról van szó! Ez a projekt új építésről szól. Az épület nagyméretű, kétszintes és teherhordó szerkezete vasbetonváz.
Már a szóban benne van: váz, vagyis az épület teherbíró és teherhordó vázzal készül, ami itt a gyakorlatban helyszínen készített pilléreket, és a pillérek által alátámasztott helyszínen készített, gerendákat, födémeket jelent. A készülő falak pedig majd a vázat töltik ki, és a nevük, ne lepődj meg, vázkitöltő falazatok!
Amikor csöpp gyerekként építőkockával játszottál, Te is teherhordó vázat építettél, és azon igyekeztél, hogy ezt minél magasabb kivitelben valósítsd meg!
Mi, ma azon igyekeztünk, hogy a tervezett épület vasbetonváza minél hamarabb elkészüljön! Ezért már idejében, a merész építész mellé fogadtunk egy statikus mérnököt, aki a ház vasbetonvázát kiszámolta, majd számításai alapján vasbetonváz terveit elkészítette. Ezek a tervek a pilléreket, gerendákat, koszorúkat és födémeket ábrázolják az egyes elemek betonszerkezetében elhelyezett betonacélok konkrét helyzetével, mennyiségével és súlyával.
Beton + betonacél = vasbeton
A beton-t ismered, mesterséges építőanyag, egyszerűen fogalmazva általában vízből, kötőanyagból és adalékanyagból áll. A víz, az a víz, a kötőanyag a cement, az adalékanyag a homokos kavics, ahogy mindenki ismeri, a sóder. Azt is tudod, hogy készítéskor a beton még lágy anyag, jól alakítható, majd a víz és cement között fizikai és kémiai folyamatok hatására először megköt, fokozatosan megszilárdul, és 28 napos korában tulajdonképpen mesterséges kővé változik.
Menjünk tovább! Mi a betonacél? Nagyon leegyszerűsítve: a vasércből kohókban nyersvasat készítenek. Földrajzból, ha még emlékszel, úgy tanultuk, hazánkban a vasérc Rudabányán van, volt… Ebben az anyagban még sok szén, foszfor, kén, mangán, stb. van, ami a tulajdonságait rosszul befolyásolja, mert rideg és törékeny. Ezért ebből az anyagból a fenti „káros” anyagokat kivonják, azaz frissítik, így a nyersvasból szívós acélt nyernek.
Valóságban az acél úgy jön létre, hogy a nyersvasat megtisztítják, azután finomítják és végül ötvözik. Ezt az anyagot pedig alakítással formálják végleges termékké. Betonacélokat melegen hengerlik, és kör keresztmetszetüket bordázzák. Még a bordafajták is több változatban jelennek meg, a kis keresztmetszető, vagyis 6 mm alattiak tekercsben kaphatók, a többiek szálban, tipikusan 6 m hosszban.
Gyorstalpalónkban a vasbeton-hoz értünk! A beton egyik hibája, hogy nyomószilárdságához képest kicsi a húzószilárdsága. Ezért teszünk a betonba betonacélt, hogy a húzásokat átvegye az acélbetét, a nyomásokat meg elbírja a beton. Másik betonhiba, hogy megszilárdulásáig valamilyen gyámolítást, alátámasztást, vagyis állványzatot és zsaluzatot igényel. A betonacél felülete meg azért megmunkált, hogy együttdolgozásuk, felületi kötésük biztos legyen a súrlódásuk során. A betont persze „betonboltban”, vagyis a betongyárban, keverőtelepen vásároltuk, és betonmixer hozta az építkezésre, így a teljes betonmennyiség minősége és összetétele állandónak tekinthető, ezt egyébként transzportbetonként emlegetjük.
A betontechnológia manapság is folyamatosan fejlődik, különleges tulajdonságokkal is képesek vagyunk már felruházni a betonokat, tudjuk kötésüket gyorsítani, lassítani, vízzáróságukat, fagyállóságukat fokozni, sőt még színezni is!
Mi helyszínen készítjük a vasbetont, az épület egyedi formája, és részletgazdagsága miatt, de van lehetőség előregyártott elemek használatára is, akár egészen nagy fesztávolságok esetében.