Beépítési százalék…és társai
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, ha megengeded!
E heti okosság: beépítési mutatók
Múlt héten a beépítési módokat tanulmányozhattad, most a többi jellemző beépítési mutatót is ismertetem. De ismétlésként: Ingatlan vásárlása előtt célszerű utánajárnod, hogy a választott építési telekre éppen milyen beépítési paraméterek az irányadók, mert az Eladó általában felkészülten vár Téged, a Vásárlót, és tájékoztat a beépítési százalékról, az építmény- és/vagy homlokzatmagasságról, meg emleget még bruttó szintterületet, meg esetleg még minimális zöldfelületet…
Ha építkezni fogsz, azt javaslom, hogy a telek keresésénél is kérj segítséget egy építésztől, mert tapasztalata van, és a telek beépítési paramétereinek tisztázásában óriási segítséget nyújt Neked.
Beépítési % = telek beépítettsége
Beépítési százalék, az a viszonyszám, mely a telek beépítettségét fejezi ki. Egyszerűbben: a telken álló épület(ek) teljes alapterületét el kell osztanod a teljes telekterülettel. Példa: van egy 1000 m2-es telekterület, és arra 250 m2 alapterületnyi épületet tervezel, akkor a 250 m2-et elosztod 1000 m2-tel, eredményként 0,25 öt, azaz 25 %-ot kapsz. Itt arra érdemes figyelned, hogy a beépített alapterületnél a mindenkori terepcsatlakozás felett 1,0 m magasságban futó (képzeletbeli) metszősík által elmetszett alapterületet kell figyelembe venned! Vagyis attól a ház maga, lehet földszintes vagy emeletes, mert ha a képzeletbeli 1,0 m magasságban elszeleteled a tereppel párhuzamosan, mindegy hány szintes a ház felfelé vagy lefelé…
Egy további mutató teszi érthetővé, hogy egy épület az adott telken hány szintes lehet. Itt az önálló szintek teljes alapterületét, azaz a valamennyi épületszint alapterületét kell összeadni és megkapjuk a szintterületet.
A szintterületi mutató az építmény összes szintjének összes beépített alapterülete, elosztva a telek területével. Az üres padlástér nem számít ebbe bele, de a beépített tetőtérnek, az 1,90 m feletti részét bele kell számolni a határoló szerkezetekkel együtt! Lépcsőház esetén a lépcső területét bele számoljuk, az induló szinten a lépcső alatti terület 1,90 m belmagasság feletti részét is! A pince és garázs esete eltérő lehet területenként!
Zöldfelület a telekterület azon – növényzettel borított – része, ahol a termőtalajon vagy az eredeti altalajon nincsen semmilyen épített réteg (járda, melléképület…stb.) Ez is százalékos arányban megadott mutató: a tiszta zöldfelületet el kell osztanod a teljes telekterülettel. E számolásnál van némi könnyítés, mert tetőkerti és vízfelületi alapterületeket is figyelembe lehet venni a viszonyszám meglétének igazolásához!
Tisztelt Térképző!
Nagyon rég óta tanulom olvasom az oldalát nagyon tetszik.
Telkemen a maradék lehetőségre tervezek egy pici házat( a régi mellé az a gyerekeké lesz és térsasházat csinálunk belőle )ha nem muszáj nem akarok bontani. A kérdésem a következő mivel a hely pici beépíteném a leendő garázs tetejét sőt az emelet mindkettő oldalon kiugrana az épülettől maximum 1,5 m-re hogy nyerjek egy kis teret. Ha mindez legalább 2 m magas akkor jól tudom nem számít bele a beépítettségbe? Akkor sem ha pillér támasztja? Ön szerint nagyon bonyolítja drágítja a kivitelezést egy ilyen megoldás?
Nagyon köszönöm!
Tisztelt Ertl Úr!
Köszönöm a megkeresést/méltatást! 😉
Beépítettségbe akkor nem számítana bele ezen 1,5 m széles területnövekmény, ha az pl. erkély lenne!
„Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső tartózkodó tér.”
Az OTÉK így szól:
„Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege.”
Ha a kiugrás alátámasztott (pilléreken nyugszik), akkor funkciótól függetlenül is beszámítandó.
tehát, az OTÉK így folytatódik:
„A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
_az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány – az épület tömegétől kiálló részeinek – az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.”
Üdvözlettel:
a Térképző
Nagyon köszönöm!
Ha nincs alátámasztva az nagyon drága és bonyolult megoldás?
Ugye jól értettem ebben az esetben nem számít bele.
Sajnos a mai kivitelezők csak egyszerű dolgokra képesek.
Tisztelt Ertl Úr!
Létezik 1,5 m széles épületkinyúlás: konzolos födémkialakítással. Nem ördögi dolog! 😉
Az esetben nem számít a beépítettség mértékébe ezen kiugró/túlnyúló épületrész: ha erkély, vagy függőfolyosó a funkciója!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Ha az erkély 1,5 m kinyúlik és a tetőszerkezet lefedi akkor beleszámít a beépíthető alapterületbe?
Kedves Zalán!
Beleszámítandó, mivel az erkélylemez fölé készített tetőzettel az erkélyterülete hasznos alapterületté vált.
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki nem térképekkel foglalkozik, hanem “t e r e k e t” képez
Nagyon köszönöm!
Alátámasztás nélkül is meg lehet csinálni? Vagy úgy nagyon drága és bonyolult lenne?
Tisztelt Térképző!
Egy témába vágó kérdésben kérném a segítségét, remélem sikerül érthetően leírnom a részleteket.
Adott egy épület, melynek maximális méretei hatóság által előírtan 3,0 x 10,16 m. Funkciója tárolóépület.
A kivitelezés során az épület két téglafalat kapott, pontosan a fent leírt méretekkel, déli oldalon 3,0 m-es, nyugati oldalon 10,16 m-es hosszal. Az épületen lévő sátortetőt az északi és a keleti oldalon pillérek tartják.
Az előírt méretek ellenőrzésekor a hatóság az épület oldalainak hosszát, az észak-keleti sarkon lévő oszlopot használva állapították meg, ezt véve É-K-i sarokként, ez azonban az északi falnál 2,82 m-es szélességet eredményezett, vagyis az épület így nem szabályos téglalap, az északi oldal rövidebb a délinél.
A tető azonban a déli és nyugati téglafalakkal párhuzamosan épült szabályos téglalap. A dél-keleti saroktól mérve, a déli fal síkjában 1,35 m-es kinyúlással bír ereszcsatornával együtt, az észak fal síkjában viszont az észak-keleti saroktól mérve 1,53 m, ami így meghaladja at 1,5 m-es mutatót.
Ön elfogadná az épületet az előírt méretekkel?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Norbert!
Lerajzoltam a hosszú leírásában, méretekkel bemutatott tároló alaprajzát, így meg is értettem a kérdését! 😉
Mivel a megengedett 1,50 m túlnyúláson túl esik az 1,53 m, ezért a tároló épület nagyobbra sikeredett az előírt méretnél.
Jóindulat kérdése…ilyen elenyésző eltérésnél…, másrészt szabály az szabály.
A bökkenő ott van, hogy amikor az Ember magán érzi az ellenőrzés terhét, majd az azt követő elmarasztalást, akkor a külső okokban keresi/találja meg a hibát, hisz Ember!
Az Ön helyében felajánlanám a túlnyúlás korrigálását.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt térképző!
A kérdésem az volna, hogy van egy garázsom ami 8 m2-el nagyobb a megengedettnél(itt a telek maximális beépíthetőségére gondolok)megoldható-e ez a probléma úgy, hogy a könnyűszerkezetes falait a megfelelő méretre csökkenteném így csökkenne a fallal körülvett m2, a tetőt és a tetőt tartó oszlopokat pedig meghagynám egy nyitott fedett térnek? Válaszát köszönöm
Tisztelt Zoltán!
Az Ön által meghagyni kívánt nyitott/fedett tér (oszlopok + tető) még mindig olyan alapterületet határol, melyet bele kell számítani a beépítettségbe.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
A háznál lévő melléképületünk túlméretezett emiatt az Építési Hatóság nem adja ki az hatósági bizonyítványt ugyanis ház eladás folyamatában vagyunk.A 20 méter hosszú melléképület előtt van egy fedett rész végig ami kb. 2 m széles, de nem oszlopok tartják a tető hosszabbítással lett megoldva éppen azért, hogy oszlopok ne akadályozzanak. Az lenne a kérdésem, ha levennénk a tetőrészt mivel nincsenek oszlopok ezzel csökkenteni tudnánk a túlépítettséget? Sajnos az épületből való bontást szinte lehetetlen, mivel egyben van az egész egy masszív tégla épület nem is tudom honnan tudnák belőle lebontani. Tárolók, kamra, garázs,fásszí stb található az épületben. A bontás elcsúfítaná az egész épületet nem beszélve a nagy munkáról. Milyen megoldás lehetne még, hogy bontani ne kelljen? Köszönöm válaszát
Kedves Erzsébet!
A fedett rész ezek szerint konzolos…, vagyis alátámasztás nélkül nyúlik túl a melléképítmény homlokzati falszakaszától 2 méternyire. Mivel ez a túlnyúlás nagyobb mint 1,5 m, valószínűsítem, ezt a fedett területet is beleszámítják a telek legnagyobb beépítettségébe. Feltételezem!
Ezt Ön is ki tudja számolni… , ha így van, akkor a konzolos „előtető” bontással csökkenthető a beépítettség.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
A fent említett esetben ha lennének oszlopok akkor az tornácnak számítana? (Tornác: oszlopokkal, pillérekkel, boltívekkel alátámasztott fedett, az épület egyik homlokvonalához csatlakozó oldalirányból nyitott közlekedő tér). Ha igen, akkor az bár le van támasztva, de 1,5 m-ig nem számít bele a beépíthetőségbe?
A másik kérdés: egy különálló garázs vagy raktár épületnek vagy műtárgynak számít? (Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény… )
Tisztelt József!
A fedett közlekedő tér (tornác) beleszámít a beépítettségbe.
Épületként definiáljuk mindkettőt.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Ibolya!
Van egy művelés alól kivett területemen lévő gazdasági épület. Ez lenne a mi otthonunk ❤️ beépíthetőség esetünkben 3%. Jelenleg a házikó bruttó alapterülete 24 nm, 1000 nm a telek. Bővítés esetén elképzelhető hogy megadják a megengedett százaléknál nagyobb házra az engedélyt? Nagyjából 5nm-el lenne nagyobb, azaz a tervek szerint 35 nm. Vagy erre semmi esély, és sakkozzak a 30 nm-en belül?
Nagyon szimpatikus a honlapja, remélem fogunk még ezen a fórumon kívül is szakmailag tárgyalni!
Előre is köszönöm a választ!
Üdvözlettel
Zsuzsanna
Kedves Zsuzsanna!
Ha a település Helyi Építési Szabályzata szerinti ez a rögzített %-os érték, akkor nem.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Az udvaromba fa oszlopokon álló, illetve fa vázzal rendelkező, minden oldalán nyitott kiülőt építettem (300m3 alatt). Alatta beton aljzat van. A szomszédom „jóindulata” miatt a hatóság megállapította, hogy a beépítési százalékom nem megfelelő, mert már a 100 évvel ezelőtt megépített házzal is túllépí a megengedett értéket. Köteleztek bontásra.
Szeretném a fa vázat -pergolának átalakítva- megmenteni, hogy egy növényzettel befuttatott kiülőm legalább megmaradjon. Elég ha a tetőt leszedem és növénnyel befuttatom? Sehol nem találtam arra vonatkozó leírást, hivatalos meghatározást, hogy a pergola mitől lesz pergola illetve , hogy mikor nem számít bele a beépítési százalékba az ilyen jellegű kerti pihenő. Köszönöm előre is a segítségét.
Tisztelt Lovász Zoltán Úr!
A pergola is beleszámít a beépítettségbe.
A bontási kötelezettségre – amit bizonyára írásban rendeltek el, szabtak határidőt, tehát ellenőrizni is fogják Önt…
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Véleményét szeretném kérni.HÉSZ besorolása szerint Lke 18 ami 20% beépítettséget jelent,lakóházam ezt lefedi,ebben az övezetben csak az én telkem 674m2 mindenki másé 2000m2 feletti.Probléma 15 m2 mobilgarázs amit lebontatnak velem,így nem lesz tárolóm.Önkormányzat,helyi építési vezetőt már kerestem segítő szándék nem volt részükről.Kihez fordulhatnék még?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:Kuzmáné
Kedves Bernadett!
A HÉSZ kötelező érvényű, azért nem tudnak Önnek segíteni, hisz a telekingatlanon a lakóház már „kihasználta” a beépítési lehetőséget.
Ha a telekterületet tudná növelni, pl. :szomszédtól telekrészt vásárolni, arányaiban változnának a beépítési mutatók az Ön telkére vonatkozóan is…, ez persze nem pénztárca-barát megoldás.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem térképekkel foglalkozik
Köszönöm a válaszát,a baj ott kezdődik,hogy nem tudok telket venni helyi adotságok miatt.Igazságtalan ,hogy az utcánkban az én telkem a legkisebb és a beépítési%is.Erre nincs valami jogszabály,hogy azonos tulajdonságú telkeket azonos jogok illetnek meg.Kerti házam van és nem lehet egy zárható fedett tárolom amibe pl a fűnyíromat beteszem.Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Bernadett!
Adott építési övezetben azonos előírások érvényesek, ez az azonos „jog”.
Még az lehet(ne) megoldás az Ön számára, ha a településre vonatkozó Szabályozás változna.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Adott egy 80 éve épült ház, – kb 100 nm – amihez 30 éve hozzáépített az akkori tulaj 16 nm-t engedély nélkül (11 nm szoba és 5 nm lejáró szuterénba). Ez az új rész jelenleg nem kapna fennmaradási engedélyt, mivel az épület a telek beépíthetőségét meghaladja. Megoldás lehet-e a bontás, ha az alap épület (ami az ingatlan nyilvántartási térképen szerepel) magában is meghaladja a megengedett százalékot? Vagy ezt már nem nézik ilyen esetben, mivel a HÉSZ előtt épült és szabályos?
Tisztelt Adorján Istvánné!
Ha 30 évvel ezelőtt épült meg a toldalék/hozzáépítés, akkor az fennmaradhat, nem szükséges elbontani, függetlenül attól, hogy jelenleg nem felel meg a szigorúbb övezeti előírásoknak.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Egy kis segítséget szeretnék kérni beépítési %-kal kapcsolatban. A HÉSZ szerint az ingatlanon max 30% lehet a beépítés, melyet kissé meghaladtunk az alábbiak szerint:
Ház és térköves rész pár m2 híján eléri a maximumot, ezen kívül van még két melléképület, összesen 56 m2 alapterülettel, összesen 34%-t építettünk be így.
Van arra lehetőség vmilyen módon csökkenteni a a beépítettséget? Például a melléképületek tetején tetőkert kialakításával? Esetleg növény befuttatásával? A térköves résszel lehet valamit kezdeni a bontáson kívül? Most derült ki számunkra, hogy a térköves rész is beleszámít a beépítettségbe.
A melléképületek nincsenek feltüntetve a térképen, egyik sem volt engedélyköteles, az egyiket tavaly, a másikat idén építettük (beton alapon fém könnyűszerkezetes épület). Ezeknek hogyan kell kérni a feltüntetését? Kell egyáltalán? A helyi önkormányzaton nem nagyon jutottunk dűlőre.
A felújítási támogatást szeretnénk igénybe venni a térkövezéshez, de nem szeretnék belefutni abba, hogy a beépítési % túllépése miatt bontásra köteleznek egy esetleges helyszíni ellenőrzés után.
Nagyon köszönöm előre is a segítséget!
Kedves Mária!
Beépítési százalék a beépítettséget jelöli. Ebbe az építmények által elfoglalt alapterületet kell beleszámítani.
A „térköves” rész, az ingatlan zöldfelületét alakítja, hiszen ez burkolatként és nem építményként értendő.
A helyi HÉSZ valszeg mindkét adatot szabályozza.
Melléképítmény létesítése építési engedélyköteles tevékenység volt a „múltban”. A HÉSZ szabályozhatja ezek darabszámát is!
Jelenlétüket úgy lehet jogilag realizálni, ha mindenféle beépítési mutatóba „beleférnek”, akkor Hatósági Bizonyítványt kell kérni meglétükről, és egy Földmérő segítségével Változási Vázrajz formájában a Földhivatali bejegyzés elvégeztethető.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
A következő kérdéssel megkerestem a helyi önkormányzat építési osztályát, de nem tudtak érdemi választ adni. Azért kérem az Ön segítségét.
500 m2-es, lejtős telken bruttó 120 m2-es észak-dél tájolású, L-alakú ház van. A ház északi fele alatt szuterén lett kialakítva. A ház mellett (az észak-nyugati sarokban) van egy 20 m2-es pargolával fedett terasz. (A pergolán nincs semmi, polikarbonát sem.) A terasz két oldalát (déli és keleti oldalt) a ház fala határolja. A terasz észak-nyugati sarkától egy 1,5 m-magas támfal indul nyugati irányba és így a terasz és a ház nyugati oldalán lévő telekrészt fel lehetett tölteni. Itt a szintkülönbség a talaj és a terasz között 0,6 m. A terasz északi oldalán a szintkülönbség 2,1 m. A terasz a ház után készült, külön vasbeton + zsalukő alapokon áll. A terasz alatt nincs hasznos terület, fel lett töltve. Csak a ház északi fele alatt van szuterén.
A kérdésem az, hogy a terasz területét bele kell-e számolni a telek beépített területébe.
Ha a terasz északi oldalán építek egy második 1,2 m magas támfalat (a telek lejtése miatt adódik a lehetőség), ekkor a nyugati oldalon 0,6 m az északi oldalon 0,9 m lesz a szintkülönbség.
Gondolom ekkor nem kell beleszámolni a teraszt a beépítettségbe.
Előre köszönöm a segítséget.
Üdvözlettel.
L. Zsolt
Kedves Zsolt!
Ez így túlságosan határozatlan feladat, pedig 2x is elolvastam/próbáltam megfejteni/vizionálni a leírását.
Terv, helyismeret, fotó hiányában képlékeny válasz születhetne.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Sikerült megnézni a feltöltött képeket?
Kérem segítsen, mert csak akkor tudok tavasszal garázst építeni, ha a terasz területét nem kell beszámítani a beépített területbe.
Köszönöm a segítséget.
Üdvözlettel.
L. Zsolt
Tisztelt Lázár Zsolt Úr!
Ide nem tud fényképe(ke)t feltölteni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Maximálissan megengedett beépíthetőséget, lakóterületi telek, átléptük kb 6nm-rel garázsépítés során.
Van esetleg engedmény, hogy x százalékig belefér ez a szabálytalanság, vagy zéró tolerancia van? Válaszát előre is köszönöm
Kedves Zoltán!
Nincsen engedmény.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tiszteletem! Épitett zsaluköves földbe süllyesztett medence a beépíthetőségbe bele számit, vagy csak a zöldfelületbe? Zöldfelületbe 75%ba vízi élővilág nélkül is? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Xénia!
Amennyiben a medence épített falai a terepcsatlakozástól számított 1 m magasságban egy képzeletbeli, a tereppel azonos síkkal párhuzamosan nem metsződnek, tehát süllyesztett a terepbe a medencetest, ez esetben a beépítettséget nem növeli.
OTÉK szerint: Mesterséges vízfelület szigetelt mederrel, állandó vízborítottsággal, állandó vízi élővilággal 75 %. A vesszők az én értelmezésemben nem „vagy” -szócskát jelentik, hanem a követelmények együttes teljesülésére utalnak.
Az alga -szerintem – vízi élővilág. 😉
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Zoltán!
Házunknál kialakítottunk a terep szinttel egy magasságban kerti pihenőhelyet.
A pihenőhely nincs közvetlen kapcsolatban az ingatlannal. Egy ágyás virág egy járda választja el a bejárati ajtótól.
Elő tető van felette,burkolt az aljzat. Minek minősül,bele számít a beépítettségbe?
Üdvözlettel.Katalin
Már jeleztem…
Tisztelt Zoltán!
Házunk mellett lejtős területen lépcsőt alakítottunk ki.
Felette helyeztük el a napelemeket,tartószerkezeten. A tartószerkezet a rejtett csatornát tartó gerendához rögzítettük.
Beleszámít a beépítettségbe? (Féltető?)
Üdvözlettel.Katalin
Tisztelt Nagy Katalin!
Nem vagyok Zoltán. Szabó Ibolya építész, a Térképző oldalára tévedt Ön.
Ez elég határozatlan kérdéssor… semmi konkrét adat… nem tudok ennyi információból választ adni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Szabó Ibolya!
2622m2 alapterületü ingatlanunkon 1982-ben épült 2db 9 lakásos ház.
Az ingatlannak két utcára van kijárata. Kezdetek óta az egyik épületből a kijárás az egyik utcára-, a másik épületből a másik utcára történik. Az ingatlanokat használatban és fizikailag is egy keritéssel két egynlő részre osztva szabályszarű használati megállapodással használjuk. Amikor épültek az épületek megfeletek a beépítési 20%-nak. Időközben változott az övezeti besorolás és a beépíthetőség 15% lett igy a mostani állapot, már nem felel meg az előírásoknak.
Az övezeti besorolás szerint 1000m2 a minimálisan kialakítható telekméret.
Szabályosan kérvényeztük a telekmegosztást, 2egyenlő 1311m2 területre,amely a jelen használati állapotot tükrözné,de elutasították.Kérvényünk minden előírásnak megfelelt, de elutasították, mert az megváltozott a beépíthetőség mértéke miatt az egyik kialakítandó telek részen 16%, a másikon pedig 17,4% lenne beépítési %. Fellebezésnek helye nincs.
Kérdésünk az lenne, hogy van e valamilyen jogi lehetőségünk a telekalakítás kikényszerítésére, figyelembe véve, hogy a jelenelgi fizikai állapoton semm sem változna.
Üdcözlettel: kovács László
Kedves László!
Hmmm…fellebbezésnek helye nincs…
Sajnos, nem tudok ‘járható/eredményre’ vezető utat ajánlani, ha az elutasítás indoklás részében a beépítési mutatók túllépésére – mai állapotára – hivatkoztak. 🙁
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Az 1980-ban épült Kádár-kocka házunk melletti teraszt szeretnénk befedni, hogy a nyári melegben ne tűzön oda a nap. A terasz 20 négyzetméteres, 3 lépcső vezet fel rá, azon keresztül lehet bemenni a házba. A telken a ház, egy garázs + nyárikonyha van. A két épület összes alapterülete 19%. A beépítettség határa 20%. Így olyan megoldást keresünk, ami esetén a teraszt nem kell beszámolni a beépített területbe. Több megoldás is felmerült, de nem tudom, hogy melyik esetén kell beleszámolni, melyik esetén nem kell beleszámolni a teraszt a beépített területbe.
Kitekerhető árnyékoló ponyva, vas vázhoz rögzített ponyva, pergolla, vas vázon cserepes lemez borítás. A nejem az utolsót szeretné, mert ekkor az eső ellen is védve lenne a terasz és a virágok.
Kérem mondja meg, hogy melyik megoldás nem számít bele a beépített területbe.
Köszönöm.
Tisztelettel.
K. Tamás
Kedves Tamás!
A felsorolt lehetőségek közül a kitekerhető napellenző lehet a kézenfekvő megoldás. Ez a kialakítás nem változtatja a beépítési mutatókat.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Köszönöm a válaszát.
Beszéltem egy napellenzőket forgalmazó kft-vel, a kinyúlás miatt a karos, kitekerhető napellenzőt nem javasolta. Helyette napvitorlát javasolt, amit egy fix fém vázra lehetne kifeszíteni, de csak a nyári hónapokban lenne felrakva. Ezt a megoldást is teljes területtel bele kell számolni a beépített területbe? Azt is említette, hogy a fal melletti 1,5 méteres részt le lehet vonni, ha a terasz területe beleszámítandó.
Köszönöm a válaszát.
Tisztelettel.
K. Tamás
Tisztelt K.Tamás Úr!
Textil anyagú árnyékolók (fedés)felülete nem számít bele a beépítettségbe.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző!
Budapest LKE-2/SZ-10 övezetben álló családi ház mellé medence építését tervezem. Az övezet zöldfelületi mutatója 75%, az eddig megvalósultak ezt már elérték. Tudomásom szerint a medence építése nem engedélyköteles, viszont köteles vagyok betartani a vonatkozó előírásokat. A medence felülete (vízfelület + körbeburkolás) további cc. 45nm-t jelentene, amivel a zöldfelületi mutató cc. 71%-ra csökkenne, de a szomszédoktól, kerítéstől, stb. való előírt távolságokat betartanám. A medence területe teljes, vagy tört mértékben számít bele a beépítettségbe? Ön szerint mit kockáztatok, ha belevágok a folyamatba? Bírságot? Elbontás elrendelését? Esetleg mindkettőt? A környéken szétnézve nincs túl sok aggódó ember, lehet, hogy nekem sem kellene ezt tennem? (Ha jól értelmezem, akkor egyébként 4ezerFt/köbméter az elrendelhető bírság – ha nincs bontási kötelezettség is, akkor ez a medenceépítés költségvetéséhez képest vállalható kockázat.)
Értelemszerűen nem állásfoglalást várnék, hanem esetleges tapasztalatot, véleményt, amit természetesen a helyén kezelnék.
Köszönöm válaszát!
Üdvözlettel:
V.F.
Kedves Varga F.!
Az OTÉK lehetőséget biztosít a vízfelület egy részének a zöldfelületbe történő beszámítására.
Persze lehetséges, a helyi építési szabályok az OTÉK-beli rendelkezésnél szigorúbbak.
Érdemes a helyi előírásokat is megismerni.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Külön álló nyitott oldalú, de cseréppel fedett gépkocsi tároló, kb 20 négyzetméter alapterületű építmény bele számít -e a beépíthetőségi százalékba kervárosi övezetbe? Válaszát előre is köszönöm.
Miklós
Kedves Miklós!
Igen, a beépítettségbe bele kell számítani ezt az alapterületet is.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Zártkerti 30nm-es beépíthetőségű telek vásárlásán gondolkodom. Kérdésem, hogy tipikus zártkerteknél van-e maximálva a pince mérete? 100nm-es pince méret körül gondolkodom. Ha az segít, akkor lehet teljesen földbe süllyesztett, akár kívülről láthatatlan is. Nagyrészt raktárként használnám, tehát szellőzésből is csak nagyon minimálisra van szükség.
Üdvözlettel,
H. Dániel
Kedves Dániel!
Zárkerti ingatlan beépítési lehetőségeit mindig az adott Település HÉSZ-e határozza meg.
Kevés esélyt látok arra, hogy ha a beépítettség mértéke szerint 30 m2 alapterület engedélyezett, akkor a 100 m2 pince engedéllyel megvalósítható.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Vásárolnék egy erdő és épület besorolású ingatlant. Az ingatlanból egy cca. 4x4méteres alap maradt,a többi faanyagot az eladó elmondása szerint széthordták a „bennszülöttek”. A térkép másolaton az épület fel van tüntetve. Úgy néz ki,hogy az épület körüli részt át lehet minősíttetni kivett vagy kert besorolásúra. A kérdésem az lenne, hogyan lehetne megnagyobbítani az épületet. Hallottam olyat hogyha nem egybefűggő alap van hanem beton kockára helyezett lábon áll akkor az lehet… Az én ötletem ,hogy marad az alap és úgy bővítem,hogy nagyobb tetőt teszek rá. az Ön szerint kivitelezhető? Ha igen akkor a tető túlnyúlásának alátámasztása nyugodhat-e beton gyámokon. Várom megtisztelő válaszát. Löffler József
Kedves József!
Ha a helyi övezeti előírások lehetővé teszik (beépítési mutatók), akkor bővíthető az épület.
Az ideiglenes melléképítmények típusát is a Helyi Építési Szabályzat sorolja fel.
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építészként tereket képez/hoz létre, nem pedig térképekkel foglalkozik!
Tisztelt Térképről,
Érdeklődni szeretnék, hogy mi a különbség a beton és a műanyag gyeprács használata között zöld felületi százalék számítás esetén. Füvesített parkolót szeretnék kialakítani a házunkhoz, viszont a zöldfelületi arány már így is határértéken van. Hálás lennék ha tudna megfelelő megoldást ajánlani. Válaszát hálásan köszönöm M. Attila
Tisztelt M. Attila!
Az OTÉK a műanyag gyepráccsal kialakított felület összterületének 30%-át engedi beszámítani az építési telekre előírt zöldfelületbe!
De érdemes a Helyi Építési Szabályzatban is utána nézni, nem hoztak-e abban ennél „erősebb” szabályt!
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építészként tereket képez/hoz létre, nem pedig térképekkel foglalkozik!
Tisztelt Térképző!
Adott Budakeszin egy 6X3 m-es, 2,1 m belmagasságú,fafödémes, nyitott kocsitároló, melynek az egyik hosszú oldala közvetlenül egy 3,5 m-es homlokzati falszakaszhoz, míg az egyik rövidebb oldala – teljes egészében egy 3 m hosszú betonfödémhez kapcsolódik (ez jelenleg egy pici beépített terasz padlózata – 3×1,5 m). A kocsitároló teteje 5 cm-rel alacsonyabb mint a betonfödém, ezt később WPC padlóval tervezném szintbe hozni egymással,ugyanis a garázstetőt fedetlen teraszként szeretném használni, mintegy kibővítve a már meglévő régi teraszt. Sajnos maga a kocsibeálló szabadon lévő másik 6 méteres része – a telek kicsi mérete miatt Kb.30-35 cm-re van a szomszéd kerítésétől, míg a (leendő) garázsajtó Kb. 1,3 méterre a kertkapunktól. A meglévő régi betonpadlós teraszra – a házunkból kilépve rögtön a szomszéd udvarára látok rá, mivel neki a földszinten van élettere. Talán ez (is) a probléma forrása, ugyanis a drága szomszéd nem szeretné ha teraszként használnám a saját garázsom tetejét! Érdekes mód a kocsitároló építése és megléte számára nem volt gond! A teraszra most raknám fel a WPC teraszburkolót (18,56 m2), de meg vagyok lőve, mert feljelentéssel fenyegetőzik, ha elkezdeném a szerelést. Emeli az ünnep fényét,hogy egy lépcsőt is beterveztem később a leendő terasz „szabad” oldalára, kiváltandó a házban lévő belső – sajnos kényelmetlen feljárót. A kérdésem tehát erre vonatkozólag: jogilag mire számíthatok ezügyben? Az ő ilyen hozzáállása miatt megbüntethet-e a hatóság? Le sem rakhatom a burkolatot,a legrosszabb esetben le kell bontanom magát a kocsitárolót is? A vicc az egészben, hogy ő,a kerítésén kívül még sövényt is ültetett,ami nálam jócskán lefogja a napot. Régebben a kocsibeálló helyén egy nagyon balesetveszélyes kültéri fémvázas lépcső állt, teljesen elhanyagolva, ugyanúgy a házfal mellett. A kocsitároló építése (2021 augusztus), és a lépcső bontása (2019 június) miatt soha nem kértem semmilyen engedélyt és be sem jelentettem ezeket. Várom mielőbbi válaszát. Köszönettel: B. Attila
Kedves Attila!
Ha a területre vonatkozó beépítési mutatók egyáltalán lehetővé teszik a ‘lapostetős’ gk.tároló meglétét az Ön által körvonalazott építési helyen, akkor használhatja majd azt ‘tetőteraszként’.
De!, ha bejelentés/engedély nélkül létesült ez a toldaléképítmény, a bontási kötelezettség könnyen valóssággá válhat… 🙁
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző,
Nagyon köszönöm a honlapot, a témában járatlanként nagyon sokat tanultam a hozzászólásokból és az Ön válaszaiból!
A Balaton mellett a nagyszülőknek van egy 971 m2-es telke, rajta egy kb. 65 m2-es alapterületű kétszintes házzal (nyaralóval), aminek a legmagasabb pontja kb. 6 m magasan van. A ház alsó szintje kb. 50 éve épült, a felső szint kb. 35 éves. Jogilag szerintem minden rendben van vele, van lakhatási engedélye is, apósom mindent szabályszerűen csinált. A jelenlegi helyi építési szabályzat szerint a beépíthetőség 15%, az engedélyezett maximális épületmagasság 4,5 m (hétvégi házas üdülőterület).
A család egyre nagyobb, ezért felmerült, hogy építsünk egy másik, kisebb házat (pl. faházat) is a telekre.
Három kérdésem van:
1) Jól értem-e, hogy beépíthetőség szempontjából mindegy, hogy hány épület van a telken? Tehát ha a beépíthetőség engedi, akkor nyugodtan építhetünk egy másik házat is?
2) Ha elindítjuk egy újabb épület építését, az engedélyeztetés során probléma lehet-e, hogy az eredeti épület magassága már nem felel meg az aktuális építési szabályoknak? Vagyis elutasíthatják-e az új épület építését a régi épület magassága miatt?
3) Van-e valamilyen más jogi akadálya vagy hátránya egy második lakó/üdülőépület építésének a telken?
Köszönettel:
M. Attila
Kedves Attila!
🙂 Köszönöm!
Az „épületmagasság” egy viszonyszám, mely az épület kerületéből és homlokzati felületeinek arányából számítunk, tehát nem egy egzakt pont magassága! Keressen rá a blogomban, több alkalommal érintettem e témát.
1/ és 2/ nem mindegy!, egy telken általában egy főfunkciójú építmény az ildomos. A település HÉSZ-e az iránymutató.
3/ Ha az övezet lakóövezet akkor lehet lakóházat létesíteni. Üdülő/hétvégi házas övezet esetén üdülő/nyaraló/hétvégi ház létesíthető. Ha az eredetit kívánják bővíteni, mert nem állhat két építmény a telken, akkor bizony a mai szabályoknak meg kell felelnie a bővítéssel létrejövő megújuló épületnek!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Saroktelken a lakóépület az utcai és rövidebb oldalhatártól 3-3,5 m-re épült. Napelem telepítése kapcsán felmerült annak a gondolata, hogy az épület tetőszerkezetére történő telepítés helyett a Keleti és Déli oldalon az eresz alól induló újonnan telepítendő vázszerkezetre építenénk a panelokat, így lenne ezen az oldalon egy kvázi előtető amely ezeken az oldalakon az oldalhatárt 1-1,5 m-re megközelítené.
A kérdésem az lenne, hogy megépíthető-e ilyen előetető az oldalhatár irányába, amely szerkezet alatt továbbra is maradna az előkert, illetve oldalkert.
Válaszát köszönöm!
Üdvözlettel,
J. Daniel
Tisztelt J.Daniel Úr!
Saroktelek esetén a közterülettel határos telekterületnek a kerítés és az épület közötti része előkertnek minősül. Általános esetben az előkertbe előtető belóghat, ha az valóban a személybejárat felett létesül, és valamilyen konzolos megoldással az épület homlokzatához rögzített. Ha azonban az eresz alatt, az eresszel párhuzamosan futó új tetőidom létesül a teljes homlokzathosszon, az nem minősül előtetőnek.
A helyi Építéshatósággal érdemes megvitatni a napelem telepítés lehetséges realizálását, mert az is elképzelhető, hogy Településképi Bejelentésre is szükség lesz!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészként elsősorban (építészeti) t e r e k e t képez, így tevékenységének nincs sok köze a térkép-hez! 😉
Kedves Térképező,
Lehetséges valamilyen úton engedélyt kérni a maximális beépíthetőség (20%) túllépésére pár százalékkal (2-3%)?
Köszönöm,
S
Kedves S!
Nincsen ilyen lehetőség.
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez
Tisztelt Térképző!
A HÉSZ rendelkezései szerint telkenként 1 db, legfeljebb 6nm alapterületű kerti tároló létesíthető, a tető legmagasabb pontja 3 meter.
Ez beleszámít a beépíthetőségbe?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Molnár Andrea
Kedves Andrea!
Igen beleszámít a beépítettségbe, és valószínűleg építési helyen belül lehetséges az elhelyezése.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
A lakóépület mérete kihasználja a 30%-os beépíthetőséget. Emiatt sem garázst, sem egyéb tárolót nem építhetek a telekre, ha jól értettem.
Az ingatlan előtt a közút és a kerítés között, a közterületen leburkolt felület (korábban parkoló) van.
Az lenne a kérdésem, hogy közterülethasználati engedéllyel építhetek erre a részre garázst?
Kedves Tibor!
Ha a beépítettség a lakóépület bruttó alapterületével már kihasználásra került, akkor valóban nincs lehetőség további építmény elhelyezésére.
Nem építhet közterületen személygépkocsi-tárolót, mert építéssel/kivitelezéssel kapcsolatosan megengedett lehet általánosan fizetett közterülethasználattal:
– építési felvonulási terület céljára, iroda-, szaniterkonténer, védőtető elhelyezése…
– építési törmelék, háztartási hulladék gyűjtésére és elszállítására szolgáló, konténer (legfeljebb 9m3 űrtartalmú) elhelyezése,
– statikus, építésügyi-műszaki szakértő vagy Hatóság által megállapított élet- és balesetveszély megszüntetését, elhárítását szolgáló közterület-igénybevétele esetén, amennyiben az a 30 naptári napot meghaladja
– szállítás, rakodás, költözés céljára, kizárólag parkolóhelyen!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben hogyan tudnám megóvni a gépjárműveket a legjobban? Van esetleg valamilyen mód fedett tárolásra?
Kedves Tibor!
A beépítettséget már kihasználták.
Közterületen fedett parkolót nem létesíthet.
Ha az építési előírások ellenére „építkezik” , az könnyen bontásra ítéltetik és pénzbeni büntetést von maga után, előbb-utóbb.
Tudom, a problémán ezzel nem segítettem! 🙁
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző,
A házunk előkertes beépítésű, a ház egyik fele az előkert határán található, a másik fele pedig egy garázs + feljáró, ahol maga a garázs pár méterrel bentebb található az előkert vonalánál. A garázs előtti tér az előkert vonaláig fedett (polikarbonáttal), bal oldalról a ház másik felének a fala határolja, jobb oldalról pedig csak egy épített fal határolja, ami tartja a gerendákat.
Az lenne a kérdésem, hogy ez a fedett rész ebben a formában jól gondolom, hogy beleszámít a beépíthetőségbe? Ha a polikarbonát lekerülne mint fedés és csak a gerendák maradnak vagy ponyvás árnyékoló kerülne fel helyette, akkor is beleszámít a beépítettségbe?
Kedves Regina!
Beleszámít a beépítettségbe polikarbonát fedéssel.
És ma már fedés nélkül is beleszámít!
Egyetlen kivétel van: a nem állandó jellegű napvitorla!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző,
Kádár kockánkat bővítettük, most hatósági igazolványt szeretnénk kérni. A kert végében van egy 50-es éveken épült kisház (30 nm) + tároló (10nm) + kis tároló (3nm). Térképen csak a kisház van feltüntetve.
Beépítettség miatt (25%) a tervezőnk a beadott terveken a kisházon kívül a 2 kis tárolót lebontandó építményként jelölte meg. ha ezeket lebonjuk, akkor a beépítettségünk 24% lenne.
Van arra lehetőség, hogy a nagyobb tárolót megtartsuk akár fennmaradási engedélyt igénylve rá?
Válaszát előre is köszönöm
Kedves Judit!
A beépítettség mértékét nem szabad túllépni!
Ha a fennmaradó 1%-ba beleférne valamelyik tároló, akkor megtartható, de azt is le kell „papírozni”!
Ha túllépik a beépítettség mértékét, fennmaradásit sem kapnak rá.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
A házhoz kapcsolódó, (a házfaltól mért) 2,5 méteres terasz beleszámít-e a beépítettségbe, ha a házból kiinduló (utólag épített) előtető 1,5 méteres fölötte, a fennmaradó rész pedig kihúzható ponyvával fedett?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Máté!
Ha a mindenkori terepcsatlakozáshoz képest és a terasz járószintje 1 m -nél magasabban van akkor pl. igen.
Ha az előtető konzolos, akkor nem.
A textil-ponyva, ha nincs alátámasztó szerkezete, akkor az sem növeli a beépítettséget.
Talán ez a bejegyzésem is segít Önnek!: https://www.pixplan.hu/terasz-fedese/
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész és leginkább (építészeti) tereket alkot, így nincs sok köze a térkép(ek)hez!
Tisztelt Térképző! Szeretném segítségét kérni abban a kérdésben, hogy polikarbonát „üvegházat” szeretnék építeni növényeimnek. Azt tudom hogy nem építési engedély köteles a telepítése, de nem találok informáciòt, hogy az építési százalékba bele kell-e számítani ennek alapterületét? Valamint a kizáròlag növénnyel futtatott árnyékolt részek lugasoknak milyen szabálynak kell megfelelniük? Előre is köszönöm válaszát!
Kedves Eszter!
Viszont Településképi bejelentést valószínűleg kell tennie, helyi Építéshatóságon érdemes érdeklődnie!
Illetve fontos még, hogy építési helyen belül kell elhelyezni, így pl. előkertben/oldalkertben általában nem állhat!
Üdvözlettel:
a Térképző
Nagyon köszönöm válaszát!
Kedves Térképző!
A bruttó alapterület fogalmának tisztázásában kérnék segítséget.
A 700nm Lke-5/SZ telken a beépítési mérték 15%, a bruttó alapterület 170nm, beépítési magasság 6m, terepszint alatti beépíthetőség 10%.
Ha erre a telekre mélygarázs+földszint+emelet szintekkel házat szerenték építeni, akkor ennek a három szintnek az összterülete nem lehet 170nm-nél nagyobb, vagy a felszín feletti két szint nem lhet, vagy a ház “körvonala” nem lehet nagyobb? Mi a gyakorlati maximális össz alapterület ebben az esetben? Lehet-e 70nm pince/garázs + 105nm alsó szint + 80 felső szintet épiteni például?
Kedves Gábor!
Beépítettség mértéke: a telek felszínével párhuzamosan, 1 m magasságban felvett sík által metszett épületrész bruttó területe: 700 m2 15% esetén: 105 m2. Ez a földszint megengedett legnagyobb alapterülete bruttóban, azaz falakkal együtt.
Bruttó alapterület helyett bruttó szintterületet adnak meg szabályzóként általában! Ahol az építmény különböző szintjei a 15% -nál akár kisebb mutatókat is elérhetnek, jellemzően pince és tetőtér esetén!
Helyi Építési Szabályzatot érdemes átbogarásznia, illetve a helyi Építéshatóság segítségét kérnie a helyi előírások megismeréséhez.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Családi házunk bővítése előtt állunk amit szabadonálló beépíthetőségűről oldal hatarossá változtattak.A meglévő ház mellé szeretnénk építeni egy új épületrészt az oldal kert irányába ami 9m hosszú lenne a ház hatuljától indulva. A problémánk csupán az hogy a védő távolság az részünkről 5m. A szomszéd telken még nincs ház mert az egy másik utcára néző ház kertjenek vége amit ha nem választanak le akkor talan soha nem lessz beépítve. Ha mégis akkor ők is 1 méterre építhetik csak a keritestol a házukat. Nekünk összesen 8.3m van a háztól a telek határig. Így maradna bruttó 3.3m széles sáv a beépítésre ami nem túl jó elosztást tesz lehetővé a bővítésnek. A vázlatok már tervezőnél vannak, de valószínűleg ő is így fog méretezni. A kérdésem az lenne hogy mire lehet számítani ha csak annyival módosítanánk az építést hogy 3.6m lenne a bruttó építési szélesség így már egy élhetőbb belteret kapnánk. Építési bírság kockázataval abszolút tisztában vagyok. Ami inkább aggaszt az az hogy kaphat e fennmaradási engedélyt ilyen mértékű módosítás mellett.
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Attila!
Lakóépület bővítésekor a telekingatlan építési helyén belül van mód bővítésre, azt gondolom, ezzel tisztában van az Ön Tervezője is!
A telekszomszédok nem lévő és későbbre sem vizionált beépítése nem ad okot arra, hogy az építési szabályok alól felmentsük magunkat, mert az számunkra kedvezőbb lenne a saját szempontunkból.
A bírság mértéke jogszabály alapján kiszámolható: 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól. A bírságon túl, szabályossá kell tenni a beépítést, vagyis
fennmaradást a szabályossá tétel után kaphat!, ami jelen esetben valszeg bontással orvosolható. Mérlegeljen: érdemes?!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki tereket képez, így nincs sok köze a térképhez!
Tisztelt Térképző!
Amennyiben a beéphetőség(30%) már kihasználva van a gépkocsik fölé napvitorlát állíthatunk-e?
Kedves Gábor!
Igen, feszíthet a gépkocsik fölé, mert a napvitorla nem számít bele a beépítettségbe.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Fa szerkezetű polikarbonáttal fedett teraszunkról ha csak a polikarbonátot leszedjük úgy is számít a befedettség?
Ugyanígy oldalkertben 2 tartószerkezeti lábon álló gépkocsi beálló polikarbonát tetejéről is ha lekerül a polikarbonát akkor nincs befedettség?
Egy ilyen 2 „lábú” szerkezet (aminek nincs oldala sehol) amúgy miért nem állhat elő/oldalkertbe?
Egy 4,6 nm-es műanyag kerti tároló is emeli a befedettség százalékát?
Kedves Alexandra!
Ma már számít! A „pergola” sokáig nem számított bele, de a hazai gyakorlat azt igazolta, ezen kiegészítő építészeti elemekre előbb-utóbb úgyis fedés kerül!, így a Jogalkotók korrigálták a beépítési mutatóknál a számításba veendő felületeket.
Az elő- és oldalkertben az OTÉK erősen korlátozza az egyéb építmények megépíthetőségét!
Igen a beépítettségbe a kerti tároló bruttó alapterülete is beleszámít.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki tereket ‘képez’, így nincs sok köze a térképhez! 😉
Kedves Térképző!
Elnézést a név elírásért, siettem amíg gépközelbe voltam és munkaidőm engedte 🙂
A terasz esetében akkor a szerkezet a polikarbonát tető nélkül is beépítésnek számít, ha 4 falábon áll és 6 darab gerenda fut le egymástól 90 cm-re?
Nekünk egy olyan esetünk van, hogy a kertvégi szomszédunk feljelentett vagyis visszajelentett minket (bár mi nemtettünk írásba semmit tudtommal..), mert mi 2021-ben bementünk az építésügyi hatósághoz, mert a kertvégi, közös kerítésünkre közvetlenül, helyet nem kihagyva, egy fa szerkezetű tetős kocsibeállót épített tárolóval egyben. Megkértük az építés közben hogy valamit alakítson át rajta mert szerintünk ez így nem szabályos. Azt mondta nem érdekli, mit szólunk bele. Bementünk a hatósághoz – mivel nem akartunk mi jogszabályt keresgélni – hogy van e erre valami amire hivatkozhatunk. Az ügyintéző mondta igen és utána fog nézni. Pár hónapra rá kijöttek és visszabontatták a tetejüket a tárolórészig. Aztán a nagypapa amikor sétált előttünk azt kiabálta be, meglátjuk maguknál szabályos e minden. Erre tavaly októberben kijött a hatóság szemlére és megállapították hogy a teraszt, a kocsibeállót és a kerti tárolót le kell teljesen bontani. Ez így a 30% helyett 35 %. Jelezem ez egy 6 éve épült lakópark, amibe azonos telken azonos méretű (séma) ikerházak találhatóak. Nincs hozzájuk garázs ezért mindenki kocsibeállót és kerti tárolót(bicikli, fűnyíró miatt), valamint néhányan teraszbefedést építtetett vagy vett.
Mi ekkor tudtuk meg, hogy létezik ilyen hogy beépítettségi százalék, amire azt a választ kaptuk a „jogszabály nem tudása nem mentesít a szabály alól”. És a többi embert mentesíti? A többi lakóét, ha létezik ez a szabály és láthatóan mindenki túllépi azt, miért csak feljelentésre nézik ( hölgy ezt közölte a szemlén:feljelentésre jönnek csak ki, hivatalból nem nézegetnek mert nincs rá idejük)? Ez diszkriminációnak érzem. Főleg hogy ennek a szomszéd ikerháznak akinek szintén van egy a kocsibeálló-tárolója (félig visszabontva) és fedett terasza cseréppel és még egy kerti tárolója az iker szomszédjának (osztatlan közös tulajdon), nekik miért állhat még minden? Ha megkérdezem, hogy ez miért így van annyit mondanak az az ügy lezárult és kerestem az akkori ügyintézőt,akit megkérdeztünk azóta pedig nem dolgozik ott. Ráadásul azt olvastam 2022.jan után magánszemély nem tehet bejelentést szomszéd ellen csak hivatalból jöhetnek ki, a kijött szemlések pedig szóban elmondták nekünk, hogy a bejelentő szomszéd apósa folyamatosan a nyakukra járt.
Május 30-ig kell az összes bontást elvégezni, de kérhetünk 90 nap haladékot, tehát aug. 30.
Fellebbezni nem fellebbeztünk, mert építész és 2 ügyvéd lebeszélt hogy a bíróság csak a százalékot nézi és ez túlmutat, így biztos perköltség minket terhelne utólag.
De igazságtalannak érzem hogy az egész lakóparkban velünk tartatják be a jogszabályt a többi emberét soha nem fogják nézni..
Az OTÉK szabályát egy hétköznapi ember hogy értelmezze és jusson eszébe hogy ilyet megnézzen (országosan is) mikor azt látja mindenkinek mindent szabad és azt gondolná a saját tulajdonán belül ez nem zavarhat senkit és komfort célt szolgál, ellenben az ha vki egy 5 méteres építményt ráépít a közös kerítésre nem számít, még szerkezetileg se bontják le csak a tetejét, ezért kérdeztem, hogy miért nem elég ha a polikarbonát lekerül csak? Lábakon álló, nyitott szerkezetekről beszélünk (terasz, kocsibeálló)
Elnézést ha felindultnak érződtem, de nagyon megvisel minket az ügy, a most két óvodás gyerekünk születésekor babaváró hitelt is felvettünk hogy ezeket a dolgokat kiegészítsük a házon és meglegyen a diszkomfort érzés, legyen hova pakolni autógumit, fűnyírót, biciklit, ne kelljen venni minden évbe a teraszra ernyőt venni mert déli fekvésű és szétégeti a nap, a kocsit pedig megvédeni mert egy csomó jégeső van már a szélsőséges idő miatt…És most bontsunk le mindent, mások meg élnek tovább a kialakított környezetükben, akik szintén nem tudnak ezekről a szabályokról azért mert meg mertem kérdezni, hogy egy kerítésre szabad e ráépítkezni ennyire?
Kedves Alexandra!
Az építésügyi szabályok Mindenkire vonatkoznak. Az, hogy az illetékes Hatóság éppen mivel van elfoglalva, arra nekünk, egyszerű/sima Állampolgároknak kevés befolyásunk adódik. Írásban jelentjük a számunkra kérdéses ügyeket, vagy a „nyakukra” járunk és akkor nagy nehézségek árán kénytelenek az „üggyel” érdemben foglalkozni.
A lábakon álló, nyitott szerkezet is építmény!!! a mai szabályok szerint, így a beépítettségbe beleszámolandó.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Családtagom ikerház egyik lakását vásárolta meg.
A lakrészéhez – ami az ikerház egyik fele – 19,5 négyzetméter terasz is tartozik, amit szeretnének polikarbonáttal fedni és a terasz szélére korlátot tenni körbe, a biztonság miatt. (a terasz magassága 60 centire van a kert azaz a talajszintjétől .
A tetőt tartó oszlopokat, ami egyúttal a korlát rögzítésére is szolgálna a meglévő terasz felületén kívánják elhelyezni.
Ez estben a fedés a beépítettséget növeli vagy sem?.
Engedélyhez kötött e a megvalósítása?
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm !
Virág
Kedves Virág!
Igen a „lábon álló” teraszfedés a beépítettséget növeli! Helyi Építéshatóságon érdeklődjön, elegendő-e Településképi Bejelentést tenni, vagy, mivel lakóház a funkció: Egyszerű Bejelentést?!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki tereket képez, és nincs sok köze a térkép-hez! 😉
Tisztelt Térképző!
Mk területen van 3500m2 telkünk, amire 75m2-es gazdasági épületet kell építenünk, mielőtt lakóépületet építhetünk. Ezzel együtt viszont utóbbira, az 5%-os beépíthetőség miatt, túl kevés alapterület marad. Szeretném kérdezni, hogy ha építünk egy 2/3-ig földbe süllyesztett, terepszint+1m-nél nem magasabb, 75m2-es építményt, az megfelelne gazdasági épületnek és ebben az esetben az 5% beépíthetőségbe nem tartozna bele? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Károly!
A helyi építési szabályokat alaposan át kell olvasni, az ötlet nem lehetetlen!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt térképező!
Osztatlan jelzálogos ingatlanról lenne szó.2 tulajdonos van.kimérve mindenkinek meg van a része.a 2 lakó bővített rá épített az én részemre és elzárta a közöshasználati részt is az engedélyem nélkül mondván hivatalos.mondtam ügyvédnel tegyük hivatalossa.nemet mondott.az lenne a kérdésem ha feljelentés teszek le kell bontania?jóval csökkent az én részem.es eltér a jelen használati megosztástol.
Köszönöm.
Kedves Mária!
Ha valóban nincs más eszköz/lehetőség az Ön kezében a saját érdekei érvényesítésére, akkor jogi lépéseket meg kell tennie.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki tereket képez, és nincs sok köze a térkép-hez! 😉
Tisztelt Térképző!
A kérdésem az lenne, ha egy 250m2-es telken a bruttó szintterületi mutató 1.0, a beépíthetőség 30% és a terepszint alatti beépíthetőség pedig 15%, akkor építhetek-e egy bruttó 60m2 pince + 60m2 földszint + 50m2 emelet méretű házat? A szintterületi mutatónak megfelelne, csak az a kérdés, hogy a terepszint alatti beépíthetőség itt jelent-e bármilyen korlátozást? Azaz megenged-e ekkora pincét? (Épület magasságot most figyelmen kívűl hagyva.)
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Kicsi!
Ha a terepszint alatt a megengedett beépíthetőség 15 %, az esetben ez bruttó 250 x 0,15 = 37,5 m2 t jelent!
Nem építhet 60 m2-es pinceszintet.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Nagyon hasznos hozzászólásokat olvastam ezen az oldalon, gondoltam én is felteszem a kérdésemet.
2x1500m2 kivett zártkerti telkekre szeretnék medencét+teniszpályát építeni és az a gond hogy csak 3% a beépíthetőség.
Szeretném kérdezni hogy milyen trükkök léteznek a zöldfeületi arány javítására. Pl a teniszpálya rácsos felületű lehetne de a legjobb esetben ez is csak 30%-ban számítana a felületbe.
Ha minden elkészül akkor üzleti célú (szálláshely) hasznosítása lenne, esetleg ilyenkor át lehet minősíteni a telket hogy többet engedjenek?
Köszönettel,
Kedves Bebel!
A beépítési mutatók a Település saját HÉSZ-ében találhatók! Az Ön által említett 3% beépíthetőségi mutató az felszín feletti építményre vonatkozik!
Zöldfelület az OTÉK szerint is: a teleknek a 25. § (1) bekezdése szerinti azon növényzettel borított területe (legkisebb zöldfelülete), ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
Érdemes még az OTÉK 9.§-t is olvasgatni!: A telekre – ideértve az építési telket is – előírt legkisebb zöldfelületbe a tetőkert és a vízfelület az 5. számú melléklet szerint számítható be. A műanyag gyepráccsal kialakított felület összterületének 30%-a számítható be a telekre, építési telekre előírt zöldfelületbe.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Szeretném kérdezni a következőt: a 25 nm-es terasz az eresz alatt található, amely kb. 2-2,5 méterre nyúlik ki a fal síkjából. Eleve így lett tervezve. Sajnos mivel sok a szúnyog, gondolkodom egyfajta lezáráson, fedésen. Úgy képzeltem el, hogy függőlegesen mozgatható oldalfal lenne üvegből. Ez összecsukva egyfajta üvegkorlátként funkciónálna (Guillotine-üvegfalnak is nevezik), a nyitott részen lenne szúnyogháló. Kinyitva lenne teljes üvegfal. Ebben az esetben is beleszámít a hasznos alapterületbe? Mivel nem fixen zárt.
A fedés tehát alapból megvan, az oldalfalak pedig mozgathatóak, de mindenképpen lenne egyfajta vázszerkezet hozzájuk.
(Gondolkodtam csak körbe szúnyoghálón is, de ekkora méretben nem bírná a szelet, mindenképpen kéne rá extra védelem, pl. redőny.)
Előre is köszönöm a válaszát!
Kedves Péter!
OTÉK szerint a telek beépített területe: / azaz a bruttó beépítettség-re vonatkozhat az Ön kérdése /” a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni: – az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány – az épület tömegétől kiálló részeinek – az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.” Ha a túlnyúlás Önnél 2-2,5 m, akkor valszeg eleve beleszámolták a beépítettségbe.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképző!
Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét.
A házhoz közvetlenül kapcsolódó fedett, de oldalról nyitott terasz teteje kb. 2m-re nyúlik ki a terasz oldalsíkjától a kertbe, ahol oszlopokon lett megtámasztva. Ezt a 2m-es sávot, ahol jelenleg kavicságyazat van, bele kell számítani a beépítettségi százalékba?
Előre is köszönöm válaszát!
Üdv: Viktor
Kedves Viktor!
Igen, beleszámítandó a beépítettségbe.
Üdvözlettel:
a Térképző