Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Földmunka

Olyan egyszerűnek tűnik a földmunka kifejezés. Dolgozunk a földdel! De nem mindegy milyen módon! Ha előttünk lévő földfalat, hegyoldalt bontunk meg egy tervezett épület megvalósításához, akkor földfejtésről beszélünk.
Ha alattunk lévő, összefüggő talajt bontunk, akkor kitermelésről beszélünk.
 
A földmunka lehet kézi, vagy gépi földmunka. Kézi, mikor ügyes kezek ásnak és/vagy lapátolnak. Erre van egy vidám, lendületes, régi kifejezés is: karolás.

Karolunk, amikor a kitermelt földet a kitermelés helyétől lapáttal továbbítjuk! Még egysége is ismeretes: vízszintesen max. 4 m hossz a karolás, függőlegesen meg 2,25 m. Egy gyakorlott kubikosnak ez teljesíthető táv, de fizikailag igen nehéz feladat!
 
A gépi földmunka meg az, amikor géppel fejtenek, vagy termelnek ki talajt.

Újabb fontos varázs-szó következik: talajmechanikai szakvélemény. Ez egy olyan tanulmány, ami -szó szerint!- fizikailag is feltárja a kivitelezési terület talajának jellemzőit, mert mintavétel alapján laboratóriumban elemzi a talajt:
– a talaj rétegződését;
– a talaj rétegeinek összetételét és vastagságát;
– a talaj fizikai és kémiai(vegyi) tulajdonságait;
– a talajban lévő vizek viszonyát.
A szakvélemény akkor teljes, ha összegzésként javaslatot tesz az alapozási mód(ok)ra.
 
Ez azért fontos, mert a talaj az épületünk első szerkezete. Az alaptest mindig a talajban helyezkedik el, és egymást kölcsönösen megterhelik, mert a talajra ül az épület egész terhe, ezt a terhet az alapokkal adjuk át, de a talaj is visszahat, mert földnyomással nyomja a talajban lévő szerkezeteket. Ebből az következik: méretezni kell az épület alapját.
 
A talajmechanikából a talaj legfontosabb tulajdonságait ismerjük meg:
– teherbírást,
– megmunkálhatóságát,
– nedvességtartalmát.
 
A sziklatalaj a legnagyobb teherbírású, közepes teherbírással a szemcsés, kavicstalajok bírnak, kisebb teherbírású a homoktalaj. Gyenge a teherbírása az agyag-, iszaptalajnak. Itt megemlítem azt is, hogy a szerves anyagokat tartalmazó talaj a folyamatos bomlás és oxidáció következtében nem alkalmas alapozásra, mert változik a térfogata, sőt erős vegyi hatású is lehet.
 
Megmunkálhatóság azt jelenti a talaj esetében, hogy milyen kitermelési, fejtési módot kell alkalmazni. Az egyértelmű, a homokos talaj könnyen ásható és lapátolható, de a sziklás talaj esetleg csak törőkalapáccsal, vagy robbantással bontható!
 
Nedvességtartalomnál arról beszélhetünk, hogy milyen mennyiségben, milyen halmazállapotban, milyen mozgással és milyen vegyi összetétellel számolhatunk.
Baj e tekintetben akkor van igazán, ha a talaj nedvessége talajvíz formájában jelenik meg az alapozási síkunk közelében, mert ez a talajvíz bizony az időjárás függvényében mozog is! Kapilláris emelkedéssel, azaz felfelé mozog a talajvíz, és az átnedvesedett talaj, a benne lévő nedvesség hatására drasztikusan veszít teherbíró képességéből.
 
Tehát, mikor telekvásárláson töröd a fejed, nézz körül a kiszemelt utcában, nézd meg vannak-e alápincézett épületek, kérdezd meg az utcabelieket, mik voltak a tapasztalatok, amikor anno ők is építkeztek?! 😉 Készülj fel!