Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Heti okosság: Burkolatok aljzata

Először is azt tisztázzuk, hová kell ezeket beépíteni!?
Az aljzatbeton nevéből ugye következik, valahol alul lehet…
 
Igen, legtöbbször a padlóburkolatok alá készül: teherhordó rétegként, fogadja a helyiség végső burkolatát.

A betont mindenki ismeri, mert kell hozzá sóder, cement meg víz. 🙂
A sóder az a hivatalos nevén homokos kavics, amit az adalékanyag nagyságával, a szemnagysággal jellemeznek leginkább. Így van tehát:
– finom adalékanyagú,
– durva adalékanyagú homokos kavics.
 
A cement zsákban van, ma már 25 kg-os kiszerelésben.
Víz meg jön a kerti csapból…
 
Már ha „klasszikus-kalákás” értelemben beszélünk a betonról, akkor kb. valóban ennyi.

A történeti és technológiai fejlődés útja vezetett el a napjainkban használt esztrichig, oly módon, hogy a korábban, a helyszínen megkevert aljzatbetonok tetejét nem tudták fizikailag olyan simaságúra simítani, „lehúzni”, hogy az a felület megfelelő simaságú legyen a melegburkolatok számára, azaz erre a felületre nem lehetett közvetlenül finom (pl. parketta) burkolatot fektetni.
 Két okból:
1. gyakran nem törődtek az adalékanyag szemnagyságával, így „dudorokként” álltak ki a felületből az egyes kavicsszemek,
2. a helyszíni keverésnél a víz-cement arány sokszor a víz irányába billent, amivel könnyen bedolgozhatóvá készítették a betont, de a vizes cementlé a beton tetejére úszva a felületet porózussá tette.
 
E két probléma kiküszöbölésére használták az ú.n. cementsimítást. Az aljzatbeton felületére minimum 2 cm-ben cementhabarcsot simogattak. Még én is így tanultam középiskolában: esztrich-habarcsként emlegettük Ezzel meg az volt a probléma, hogy idő- és munkaerőigényes volt, másrészt a cementhabarcs könnyen megrepedt, mivel zsugorodott, utókezelni meg nem igazán lehetett…
 
Ezek a problémák terelték arra az építőipart, hogy létrehozzon nagy felületen bedolgozható, viszonylag vékony ( 3-8 cm), de szilárd betonlemezt, azaz a legelterjedtebb cementesztrichet. (CT), ami tulajdonképpen aljzatbeton. :))

Tehát, mai szóhasználatunk szerint az esztrich betont, betonesztrichet jelent. Olyan betont, aminek adalékanyaga csakis finom adalékanyag, és a víz-cement tényező is „számolva van”, és így az esztrich gép képes homogén, földnedves állapotú anyagot továbbítani a bedolgozás helyére, ahol felületet kézzel, azaz acélsimítóval vagy alumínium vízmértékkel húzzák le.
 
Az esztrichezésre szakosodott vállalkozások helikopterrel simítanak, azaz betonsimítógépet használnak a felület simítására.

Ha figyelmesen nézed az esztriches képeimet, látod, hogy a polisztirolbeton építéstechnológiánál az öntött polisztirolbeton felületre kerül a burkolat aljzata, az esztrich. Nincs szükség külön lépéshangszigetelés beépítésére a talajon fekvő padlók készítésekor.