Alapozunk!
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
E heti okosság: Alapozás
Azért alapozunk, hogy az adott épület terhét úgy adjuk át a talajnak, hogy az épület ne süllyedjen káros mértékben, egyenetlenül.
Az alapozás, kivitelét tekintve: két fajta. Van síkalap, és van mélyalap.
A síkalap „kicsi” alapozási mélységben készül, fagyhatárt elérve. Mélyalapra akkor van szükség, ha a teherbíró talaj jóval a fagyhatár alatt található, vagy pl. magas talajvíz-szinttel találkozunk.
A vízről eszedbe juthat Velence, az olaszországi város is. Hajózható csatornák mentén lévő palotáit mélyalapozták, azaz a város ezen épületeit, vízben álló facölöpökre építették, melyek a tengerfenék agyagos rétegének adják az épületek terheit. A facölöpök jelentős része még ma is eredeti, mert a folyamatos „vízben állással” a fa oxigént nem kap, ezért nem is rothad.
Nekünk nincs ilyen városunk, ezért visszatérek a síkalapozásra, melyet három, további részre bontunk, mert van:
-sávalap
-pontalap
-lemezalap.
Sávalapot az összefüggő falszakaszok alá tesszük.
Pontalapot pillérek és oszlopok alá helyezünk.
Lemezalapot meg akkor készítünk, ha a sávalapok, és/vagy pontalapok a terhelésekből adódó statikai méretezés folytán oly szélesek lennének, hogy gyakorlatilag egymáshoz érnének. Ilyenkor a teljes épületterület alatt – általában – azonos keresztmetszettel, betonacél erősítéssel, vagyis vasalással ellátott vasbeton lemez készül.
Alapozás néhány „ökölszabálya”:
– Alapozást statikus tervezővel terveztetünk, aki a talajmechanikai szakvéleményből megismerte a talaj fizikai és kémiai jellemzőit.
– Fagyott talajban, ázott talajban nem alapozunk, mert a fagy és a víz elvonultával a talaj szerkezete megváltozik, a majdani épület-szerkezet károsodni fog a süllyedés következtében.
– Utólagos hozzáépítésnél, a régi és új épületrész csatalakozásnál nem csupán fagyhatárig, hanem a meglévő/megmaradó épületrész alapozási síkjáig visszük le az alaptestet, és együtt-dolgozásukat biztosítjuk (falazott alaptesteknél csorbázással, beton alaptestetknél acéltüskézéssel)!
Statikusunk fagyköpenyt tervez. Vélemény erről?
Kedves Rita!
Alapozási tanulmányaim szerint olyasmire emlékszem, hogy a talajfagyasztási eljárást kifejezetten mélyépítési munkáknál, például alagút építésnél használják földmegtámasztásra.
Magasépítési gyakorlatom alatt eddig nem találkoztam ilyen alapozási móddal. És feltételezem ez a speciális módszer a lehetséges kivitelezőket is erősen behatárolja majd.
Üdvözlettel: a Térképző
A fagyköpeny nem talajfagyasztást jelent… Hanem egy olyan peremgerendát, ami a fagyhatár (~80 cm) alá mélyíti le az alapozási síkot, pl. térszíni lemezalap esetén.
Kedves Ferdinánd!
Köszönöm helyreigazítását! Amennyiben van ideje/kedve, bővebben is kiokíthat minket erről a szerkezeti megoldásról! 😉
Üdvözlettel:
a Térképző