Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Séta a Kis-Svábhegyről a Városmajorig

Még a XX. század elején, a Kis-Svábhegyen, a mai Ráth György – Tóth Lőrinc- Goldmark Károly- Határőr utcák által határolt területen jelölte ki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Bírák és Ügyészek Telepét!

Innen sétáltam le – intenzív és bódító hársfaillat mentén – a Városmajoron át egészen a Trombitás házig… A társasház Trombitás út felőli sarkán látható is a festett zenészalak! A hatszintes homlokzatot jól tagolja a harmadik emelet magasságában végigfutó erkélysor. Látható értékei a kerámiadíszítés és a pávás kapu, no meg a sarki üveg-fém erkély, ami szintén az 1910 évek divatját/designját idézi!

Sétálj velem, mutatok néhány szépséget ma!

A „lakótelep” tervezésére Árkay Aladárt kérték fel. Közel 40 villaépület valósult meg mindössze 3 év lefogása alatt.

Árkay Aladár műépítész/iparművész/festő, annak az Árkai Sándor műlakatosnak a fia, aki csodaszép kovácsoltvas díszeivel tette névjegyét pl. a New York-palota és a Nyugati pályaudvar homlokzatára.

Árkay a villák megvalósításához funkcionális „típusterveket” dolgozott ki, ebből választhatott az Építtető, és persze egyedi igényeit is jelezhette a Mester felé a személyes találkozón. Az épületek az Építtetők magánberuházásaként jöttek létre. Az alaprajzok tehát szabványosítottak voltak és hatott rájuk az angolszász lakásideál, a szobák és a nappali tartózkodású lakóterek strukturálisan és funkcionálisan lettek elszeparálva, a horizontális elrendezés mellett megjelent a vertikális is, azaz az emeletek/tetőterek.

A cselédszoba és egyéb ellátó helyiségek az alagsorba kerültek. A földszinten cca. három szoba: ebédlő, nappali és hall jelent meg. Persze a terasz/veranda, a konyha és a WC is a földszinten kapott helyet. Az emeletre kerültek hálószobák, gardróbok/öltözőszobák és a fürdőszoba. A szobák átlagos mérete 30 m² volt!

Mára – több mint 100 év elteltével! – van műemléki védettség alá helyezett villaépület, műemléki igényességgel felújított társasház, és persze van átépített borzalom is köztük. A drasztikus változásokat a világháborúk és a villák lakásokká történő felosztása okozta. Például Árkai saját villaépületének ebédlő-terét az oroszok lóistállónak használták ideális méreteit alapul véve… 🙁

A villanegyed a népi építészet formajegyeit hordozza leginkább. A változatos igényeket kielégítő lakóházak stílusukban idézik Kós Károly népi szecesszióját (épülettömeg/tetőzet) és az amerikai Frank Lloyd Wright családi, kertes-villa, természethez közelítő hangulatát és vertikális homlokzati díszítéseit (párkányzatok/fedett teraszok/ereszkinyúlások).

Árkay Aladár volt műterem-lakása az Alma utca 1. szám alatt található:

Ma többlakásos lakóházként funkcionál a saroktelken álló, hegyoldalra telepített szecessziós villa. A földszint egyenes záródású ötszöget leíró tömbjét, az emeleti résztől már a félköríves, két oldalon kúpos sisakkal fedett, toronyként kiugró épületrészek tagolják. Fölötte a beépített manzárdtető.

Az homlokzatot az alagsorban terméskőlábazat díszíti, felül, a párkányzat alatt színes gótikus háromszög-záródású mozaiksordísz vonul körbe. Látod, az eredeti terven a középső üvegfal/függönyfal a műterem természetes megvilágítását adta, mára ez is egyszerű lakásablakok sorára változott a két felső szinten.

A környéken érdemes gyalogosan barangolni, láthatod a Városmajori iskola-óvódán kívül:

pl. ezt a lakóházat, szintén Kós Károly tervezte:

És egyéb más, akár historizálóan szépséges épületrészletet is.