Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Könyöklő vagy párkány?

Két egyszerű műszaki kifejezést is használunk az ablakok kapcsán:
– könyöklő
– párkány
A homlokzati nyílászárók vásárlásánál és beépítésénél is jelentkezik mindkét kifejezés. Mondhatjuk, hogy egymásból erednek, és képzeld, a könyöklőpárkány is létező szó!

Javaslom, válasszuk külön a két szót, és értelmezzük!
1. Párkány:
Adott felület vízszintesen kiugró része vagy széle, díszítő és többnyire vízszintes tagoló elem, gyakran halljuk így: párkányzat.
 
2. Könyöklő:
Karzaton, erkélyen, ablakon „párkányféle” kiképzés.
Ablakok esetében már korábban átnéztük/értelmeztük, mi az a mellvédmagasság, ill. parapetmagasság. Lapozz vissza ide !

A könyöklő és a párkány ezek folytatása! 😉
Az ablaknyílás alsó, vízszintes elemei. Egyik az ablak külső, másik az ablak belső felén helyezkedik el. Egymáshoz viszonyított helyzetükben: belül könyöklő van, kívül pedig párkány, azaz a belső ablakkönyöklő magasságában kívül a homlokzaton ablakpárkányt találunk:

A könyöklő szóhoz társíthatjuk azonnal a könyöklés tevékenységét, és számomra ebből is az következik, hogy a lakáson belül, azaz ablakon belül, az ablak belső oldalán könyökölünk.

Anyaghasználatban is általában elkülönülnek, hiszen más hatások/terhek érik a vízszintes felületet épületen belül, mint kívül, és ilyenkor ne csak a csapadék kedvezőtlen hatására gondolj!
 
Anyaguk tekintetében is széles a skála, mert lehet a párkány és a könyöklő:
– fa
– fém
– műanyag
– mű „kő”
– természetes kő.
 
És persze lehet :
– beton,
– tégla,
– cserép
– pala…
 
Az igényszint, a szerkezetet érő hatások és a tényleges beépítés helyzete határozza meg, milyen anyagot választunk könyöklőként és párkányként!