Társasházi alagsor
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
E heti átváltozás: Minilakás az alagsorban
Ágnes egy zuglói társasház tágas, világos emeleti lakásában él családjával. Befektetésként vásárolta meg a társásház alagsorában található minilakást, amit kiadással kíván egyelőre hasznosítani, később -esetleg- gyermekei itt kezdhetnek majd felnőtt életet. Elgondolása szerint helyet kell keresni egy hálófülkének, kétszemélyes ággyal.
Ajánlatom az alábbi:
Az a/ változatban az ablakok közelébe helyeztem a nappali lakófunkciókat, a hálórész szeparáltan, a lakás belső felére került. A belső közlekedés szabadon hasznosítja az egymásra felfűzött nappali tartózkodás során használt helyiségeket: előtér, konyha-étkező, szoba.
Az előtérből a „beláthatóság” ajtó alkalmazásával megszüntethető, de ezzel megfosztanánk a helyiséget a természetes fénytől. Az ábrázolt alaprajzon látszik, jut hely a cipőknek és kabátoknak szekrényben, illetve a bejárati ajtó mögött fogasnak is, még akkor is, ha az árammérő és esetleg a gázóra is marad.
Ha a fűtést mégis gázzal kívánják megoldani, a közbenső kéménytest konyha-étkező irányában tudja fogadni a fali fűtőkészüléket. Árammal történő fűtéskor a társasházi kémény rendbetétele nem Ágnes feladata!
Az előtérből nyílik a minimálisra sikeredett zuhanyzó, azonban az 1, 04 m szélessége igen szűkös!
A konyha hosszanti elrendezésű pultja fogadja a mosogatógép mellett a mosógépet is. Az ablaknál lehet az étkezőasztal.
Innen tárul fel a szoba, melyből leválasztásra került a hálófülke. Szándékosan nem ábrázoltam ajtót, de a fülke mindkét bejárati oldalán megvalósítható a helyiség lezárása, amit nem javaslok.
A szoba nagyon kicsi méretű, így nehezen bútorozható nappali térként.
Ebből a változatból készült a b/ változat, melybe nem építenék hálófülkét, és inkább azzal számolok, hogy a lakáshasználók, kihúzható/ágyazható kanapén alszanak éjjelenként.
Egyetlen szobaként e tér több – tárolásra alkalmas – szekrényt tud fogadni, sőt jut hely dolgozó saroknak is. A zuhanyzó mérete is némileg szélesedhet.
A konyha-étkező változatlan maradt, bár másmilyen étkezőasztalt helyeztem az ablak alá.
Az előtér egyik beépített szekrénye keskenyedett, így e helyiség alapterülete kisebb lett.
Lakás kiadásánál ezt a változatot preferálnám, mert egyetemisták, házaspárok, és egyedülállóak részére is megfelelő. És a szoba meghaladja a minimális 16 m2-nyi alapterületet.
A zuhanyzó, a szoba felől, a mennyezett alatti üvegtégla-sávval „megvilágítható”.
A harmadik, c/változat,az önálló hálószoba megvalósíthatóságát mutatja, mivel a helyszínen, személyes találkozásunkkor eltérően vélekedtünk a lakásterület hasznosításról, úgy döntöttem ábrázolom az Ágnes által felvetett alaprajzi elgondolást is.
A kisebbik ablak a hálószobára jut, bár az ágyhasználat erősen korlátozott!
A zuhanyzóba egy keskeny mosógépet is kénytelen voltam beszorítani, mivel a konyhapultban már nem jut erre elegendő hely.
Az előtér nem tud beépített szekrényt fogadni, szintén a helyszűke miatt.
Az előtér itt is leválasztható, azaz a konyha-étkező felé beépíthető egy beltéri ajtó.
A lakószoba méretéből adódóan itt is kevés – tárolásra alkalmas – szekrényt tud fogadni.
A belsőterű zuhanyzóba szintén lehet némi természetes fényt juttatni a mennyezet alatti üvegtégla sávval, a háló felől.
Amennyiben fali gázkazán kerül kialakításra, annak a kéménypillér környékén kell helyet találni, a zuhanyzóban, vagy a lakótérben.
Mindhárom alaprajzi kialakításnál törekedtem arra, hogy az ablakok szabadon elérhetők legyenek, nyitásukhoz ezt fő szempontnak tartom. Ágnes még nem döntött, igyekszik kiválasztani a számára ideális és legkönnyebben megfinanszírozható megoldást. 🙂