Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti átváltozás: Sikertelen adaptálás?

Andorék az agglomerációban vásároltak telekingatlant. Könnyűszerkezetes épületet szeretnének építtetni, mert jó tapasztalatokat szereztek a hazai gyártók körében.
 
A munkára engem ajánlottak Nekik, mert egy hazai gyártó könnyített szerkezetű épületeinek minősített és folyamatosan ellenőrzött tervezője (is) vagyok.

A választott kétszintes épülettípus mellett is gyakorlati tapasztalataik alapján döntöttek. Kiutaztak Bécsbe, és ott, úgynevezett mintaházakat látogattak.

Kiválasztottak egy típust, melyet saját telkükre kellene adaptálnom. Személyes találkozónk alkalmával sok egyéb életvitelbeli és helyiségkapcsolati irányvonalat is tisztáztunk, azaz lefektettük a tervezési programot.

A telek geodéziáját megismerve jeleznem kellett, hogy ez az adaptálás nem olyan egyszerű feladat, ha az alábbi finomságokat figyelembe veszem:
 
1. Az minta-épület közepén, keresztirányba fordított, egykarú lépcső helyigénye, a szükséges min.18 lépcsőfellépés miatt, a beépíthető épületszélességébe nem fér bele.
 
2. A telek megadott geodéziai adatai alapján cca. 7,6 m szélességű épület fér az ingatlanra, hiszen az építési hely vonatkozásában tartani kell az 5 m-es előkertet, a három utca felől (mivel ez egy speciális saroktelek), valamint a szomszéd felé a 3,0 m szélességű oldalkertet.
 
3. Hazai előírás, hogy a huzamos tartózkodású terek minimális belmagassága 2,50 m lehet minimum, míg ez a méret Ausztriában csupán 2,20 m.
 
4. A rendelkezésemre bocsátott geodéziai felmérés ábrázolja a területen átfutó szintvonalakat, amikből jól látható, hogy a telek alsó és felső határvonala között több mint 5 m-nyi a szintkülönbség (306 m és 311 m)! Persze ez szabad szemmel a helyszínen ezen a nagy telekhosszon nem igazán érzékelhető.
 
5. A HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) és az OTÉK rendelkezései szigorúan bánnak az építési telek feltöltésének lehetőségével, nagyságrendileg 1,5 m-nyi földvastagsággal lehet csak tölteni, bár az oldalkertben ezt itt egyáltalán nem szabad.
 
6. Amennyiben egy-egy lakószintben gondolkodunk továbbra is, úgy a telek alsó, enyhe emelkedésű területére célszerű az épületet telepíteni. Bár ez meg éppen ellentmond annak a megrendelői kívánalomnak, hogy a déli oldalon, a nappali előtt helyezkedjen el a lakókert.

7. Amennyiben a lakóházat az emelkedő irányába, a felfelé eső telekrészen helyezzük el, úgy a szinteket külön-külön is megosztásra javaslom, vagyis szinteltolásos lakóépületként valósítanám meg, ezzel elkerülve a nagy mennyiségű földmunka szükségességét.

8. A szinteltolás az épület középső vonalán húzódna, ennek meg az folyománya, hogy a lépcső belső, kétkarú lépcsővé válik, és a lejtő/emelkedő irányába elfordul.

Itt tartunk most. Vagyis dönteni kell, mennyire ragaszkodunk Megrendelőként eredeti elképzeléseinkhez, azaz mennyire merünk rugalmasak lenni, ha változásról van szó?!
 
Hogy tovább alkalmaznak-e Andorék Térképzőként, még nem tudom. A dolgom, hogy megvizsgáljam a lehetőségeket, feltárjam a szükségszerű változások módját, vagyis segítsek a döntésben. 😉