Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Tetők meredeksége

A tetők kialakulásának egyszerű történeti áttekintése után, térjünk át a fő tető-típusokra!

Családi házaknál általában
– magastetők,
– lapostetők
létesülnek!

Ezek az elnevezések egyáltalán nem bonyolultak, a tető hajlásszögének értéke választja el e két fő típust.
 
A tető hajlásszöge az a szög, melyet a tető síkja, a tető alatti födém, vagy más vízszintes szerkezet síkjával bezár.

A magastetőt az építészek még további két részre felbontják, mert különbséget tesznek
– alacsony hajlású, azaz közepesen meredek; és
– meredek, azaz magastető
között.

Ha a tető hajlásszöge nem lépi túl az 8 º-ot, akkor lapostetőről beszélünk. (A csapadékvíz biztonságos elvezetését egyébként már 2 º-ban is értelmezzük.) Ilyen lapostető lehet pl. egy járható terasztető és zöldtető, vagy akár egy polikarbonát lemezzel fedett pergola.

Alacsony hajlású, közepesen meredek tető hajlásszöge nem lépi túl a 20 º-ot. Ez csak mostanában lett ilyen „alacsony” szög, mert a kiselemes fedések is olyan korszerű illesztési megoldásokat tudnak napjainkban, hogy akár 17 º-os tetőhajlást is szabad cserepezni.

A 20 º-ot meghaladó hajlásszögű tetők a meredek tetők. Itt persze a hajlásszög elvileg 90 º-ig, a derékszögig növekedhetne. De a 90 º-ban álló tetőt én már mindenképpen falnak nevezem!