Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Heti átváltozás: Belső közlekedő terek

Pál és Zsanett lakásukra vásárlót találtak, és családi házat szeretnének építeni. A kiszemelt telek már megvan, csak foglalózni kellene! Előtte rendeltek tőlem egy ajánlati tervet, hogy a lehetőségeket megismerve dönthessenek a telekvásárlásról!
 
A megrendelésből rögtön 2 terv született, mert a szóban/telefonon megfogalmazott helyiségszámok és megadott alapterületi értékek, az írásban érkezett instrukciókkal – a szobaszámok tekintetében – nem egyeztek. Ezért mind 2, mind 3 szobával készítettem alaprajzot. 🙂 Mert nagyon Térképző vagyok!

Az ingatlan alaprajzi befoglaló mérete, elsősorban a telek 12,80 m-es szélessége erős korlátok közé szorítja a beépítés épülettömegét. A minimális oldalkertek ( 3- 3 m ) elhagyásával, a teljes épületszélesség 6,80 m lehet.

Az erősen nyújtott, téglalap alakú épülettömeg egyik hátránya, a belső, hosszú közlekedő utak figyelembe veendő helyigénye. A jelen ajánlati terv az életterek, és lakóhelyiségek elválasztható és funkciók szerinti egymásra fűzésével igyekszik kiküszöbölni a belső zárt és ablaktalan közlekedő folyosó(k) betervezését.
 
A tájolás tekintetében a nappali tartózkodás tereit elsősorban a dél-délnyugati irányra fordítottam, feltételezve, hogy a huzamosabb idejű otthoni tartózkodás a délutáni időszakkal, a munkából hazaérve kezdődik.
 
A személygépkocsi épületben (gépkocsi tárolóban) történő elhelyezése éppen minimális alaprajzi mérettel valósul meg, közvetlenül az előkertből. Így minimális felület burkolásával a személygépkocsi beállását biztosító, és a kertkaputól, a lakás bejárati ajtajáig vezető útszakasz összevonható.
 
A bejárat előtt egy bejárati terasz alakul ki, ez kissé megmozgatja a homlokzatot, másrészt fedett helyen érünk a családi házba.
 
Az előtérből nyílik egy kézmosóval felszerelt WC helyiség, mellette – e tér bővítményeként – a kabátok és cipők részére előszobai szekrénynek jut hely. A gépkocsitároló is ebből a helyiségből elérhető. Az előtér a lakás következő részétől ajtóval is szeparálható.
 
A következő helyiségcsoport a nappali tartózkodás tere. A konyha és étkező a hosszanti közlekedés irányára merőlegesen helyezkedik el, térbővülete a dél-keleti irányba esik, az L alakú konyhai rész dél-keleti irányból ablakot kap. Innen nyílhat a kamra, szintén ablakos, szellőztethető helyiségként.
 
Az étkező helye a belső közlekedési útvonal mellé esik. A teraszra vezető közeli kijárat lehetővé teszi a teraszon történő étkezést is.
 
Az étkezőből a nappali térbe lépünk. Itt is a közvetlen teraszkapcsolat megvan.
A belső közlekedési útvonal e téren tovább vezet, a minimális szekrénysor és a kandalló előtt.
 
Innen egy intimebb közlekedő térbe, az ablakos gardróbba jutunk. A tér bővítménye alkalmas beépített szekrények fogadására.
 
A nagy, és jól felszerelt fürdőszoba szintén ablakkal ellátott. Ez a keskeny, nyújtott helyiség a fürdőszobai tevékenységeket jól szeparálja egymástól (mosás-szárítás; wc/bidé használat; mosdók és fürdés, zuhanyzás).
 
A hálók kialakítása az utcától legmesszebb helyre került, hiszen ez a lakás legintimebb része. A szobák is rendelkeznek teraszkapcsolattal.
 
Az ábrázolásra került alaprajzi vázlatok kiindulási alapok az induló tervezéshez! Semmi nem kötelező megoldás!
Ez egy javaslat, egy bizonyos, és rendszerezett térszervezésre, a megadott és megfogalmazott megrendelői igények szerint. A bemutatott megoldások ötvözhetők, módosíthatók és tovább is gondolhatók: pl. a megjelenített épületek hossztengelyük mentén akár tükrözhetők!
 
A tetőidomot egyszerű, kontyolt tetőként lehet megvalósítani.
A homlokzati „falmozgatások” részben az épülettömeget mozgatják meg, részben lehetőséget adnak némi fedett teraszfelületek kialakítására is.
 
Lehetséges, hogy kompromisszumokat kell kötni egy ilyen keskeny épület kialakításakor. Az alábbi két ábra a belső közlekedés útvonalát mutatja, lendületes piros vonallal jelöltem a „gyalogutat”, a lakáson belül. 🙂

A nyújtott alaprajzi forma fő hátránya, a belső közlekedés kialakításának szükségessége! amint látod, ez a probléma valós közlekedő folyosó helyiségének megépítése nélkül, nem feltűnő térveszteségként kezelhető!

Jövő heti átváltozásban megmutatom majd, mit indukál a belső közlekedő-folyosó ténye alaprajzi tekintetben! 😉