Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Építész? Belsőépítész?

Ma körbejárom a ki-kicsoda? gondolatkörét… Az építész és belsőépítész tervező tevékenységét határolom be, történelmi aspektusból vizsgálva, hatalmas lépésekben…

Építész:

Az a tevékeny mérnök, aki az emberiség egyik legrégebbi szerkesztő és művészi tevékenységét végzi.
Tervezési munkája során:

• egyrészt az egyén részére „hajlékot” teremt,
• másrészt a társadalom különböző szükségleteinek céljait kiszolgáló épületeket (intézményeket) hoz létre.

Ugye tudjuk már azt is, hogy történelmileg, időrendben három nagy témában remekelt:

• hajlékot emelt aktuális Istenének: pl. templom
• hajlékot emelt az élő egyénnek: pl. lakóház
• hajlékot emelt a halottnak: pl. sír

Ha belegondolunk, minden a lakótér megjelenésével indult, barlangok után épített lakótereket hozott létre az ember, hogy az új „otthonát” az időjárás viszontagságai ellen biztosítsa.

Ezek a szempontok indították el az épületszerkezetek kialakulását is, a fát, a követ, a vályogot váltotta az égetett tégla, a vas és vasbeton…, az üveg, az acél, az üvegbeton…, a műanyagok…

Építész által használt lényeges szerkezeti elemek a

• fal,
• oszlop, pillér,
• mennyezet, födém, tető

melyek nem változnak a történelem előre haladtával.

A szerkezeti elemek fejlődését, a formai megjelenésük fejlődése és változása is tükrözte. Megjelentek és – egymásból fejlődve – követték egymást, a különböző építészeti stílusok is.

Az építész tisztában van a szerkezettannal is, vagyis az épület azon részével, mely a konstrukció állékonyságát és rendeltetésszerű használatát biztosítja, hisz maga a szerkezet, a felhasznált építési anyagoknak „megfelelő összekötéséből” és megmunkálásából keletkezik.

Tehát az építész: az Építtető/Megrendelő kívánalmát a természeti környezettől elhatárolt három dimenziós terek együtteseként fogalmazza meg, meghatározza azoknak a díszítőelemeknek, szerkezeteknek a jellemzőit is, amelyek a terek határolására funkcionálisan alkalmasak, alkotásaival elsősorban kényelmi, másodsorban esztétikai élményt is nyújt! 🙂

Belsőépítész:

Az építészeti alkotás folyamatában, Ő, a belsőépítész, az építész legközelebbi munkatársa.
A belsőépítész szakma a barokk és a rokokó korszakban jelent meg, mint önálló művészetet képviselő szakág, a falak és mennyezetek díszítésre fókuszálva.

A belsőépítész célja, hogy a helyiségek dekoratív kiképzése különböző építészeti és iparművészeti elemek összehangolásával egy jóleső, és a helyiség rendeltetését jól kifejező térhatást érjen el. Így elsősorban a falak, a mennyezet díszítésére és a bútorok megtervezésére, beépítésszerű megoldására koncentrál. A padlóburkolat kiképzésével, a kárpitosmunkákkal, a térvilágítás kérdéseivel is, és a belső dekoráció minden apró részletével is szívesen foglalkozik. Munkája során felhasználja az anyagokban (kőben, fában, fémben, üvegben és szövetben) rejlő dekoratív lehetőségeket.

Ma, a belsőépítészet művelői részben építészek, részben erre a művészetre speciálisan kiképzett (ipar)művészek.

Összefoglalásként a termuves.hu oldalról idézek:
„A belsőépítész olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező építész tervező művész, aki magas esztétikai kultúrát képviselve, művészi térlátással, arány- és színérzékkel rendelkezik. Az építészettel összhangban új belső igényeket formál, rendezi és egységbe fogja a belső terekben megjelenő funkcionális gépészeti és technikai elemeket, koncentrál az enteriőrre.”

Bejegyzésem Stonehenge képe(i) a Google képtárából való(k).