Építészeti-műszaki tervezés definíciója
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, ha megengeded!
E heti okosság: Tervezés definíciója
Ma a tervezés definícióját járjuk körbe, hogy képet kapj mit és miért is csinál konkrétan egy építész, egy tervező?! Úgy tartom, elsősorban szolgáltat, vagyis a Megrendelő saját otthonára vonatkozó elképzeléseit valósítja meg tervi, műszaki szinten. Még akkor is sértődés nélkül, ha a Megrendelő már „kockás papíron” megrajzolja álmai otthonát 🙂 .
Vagyis nem magának tervez, hanem a Megrendelőnek. És a tervezés során betartja az érvényben lévő előírásokat és szabályokat, és erről folyamatosan tájékoztatja Megrendelőjét, aki esetleg a lépcsőháza helyigényét saját tervén „elbagatellizálta”, mert mondjuk 1,0 x 1,0 m alapterületen berajzolta az emeletre vezető lépcsőt… 🙁
Építészeti-műszaki tervezés, ahogy a törvény írja…
Konkrét definíciót a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről) adja. Eszerint:
Az építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött.
Ehhez az építész korábban diplomát szerzett és szakmagyakorlását szakmai kamarája ellenőrzi, melynek kötelezően tagja, azaz:
Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység a képesítéstől, a gyakorlati időtől és a szerzett jogtól függően – kamarai szabályzatban rögzítettek szerint – korlátozott vagy teljes körű tervezési jogosultsággal folytatható.
Az építészeti-műszaki tervező feladata: az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése.
Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat hitelesítenie kell az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint.
Az építészeti-műszaki tervező felelős:
-
az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)műszaki tartalmának szakszerűségéért,
-
valós állapotnak megfelelő tartalmáért,
-
építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,
-
a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,
-
a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.
A tervező – ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.
Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki tervet a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie.
Végül hozzáteszem: Megrendelőjével/Megbízójával jó kapcsolatát élete végéig megőrzi :).